Egykor 11 ezer hektáron termesztettek hagymát, mára azonban drámaian visszaszorult a hagyományos makói vöröshagyma előállítása. A hungarikum alapanyagát mindössze 12 regisztrált gazdálkodó termeli, miközben az aszály, a magas költségek és az import egyre nehezebb helyzetbe hozzák az ágazatot.

A makói vöröshagyma évtizedeken keresztül a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó terméke volt, mára azonban egyre bizonytalanabbá vált a hagyományos termesztés jövője.

Miközben a különleges ízvilágú, magas szárazanyag-tartalmú hagyma iránt továbbra is jelentős a kereslet, az eredeti makói dughagymás termesztési technológiát már csak néhány gazdálkodó alkalmazza. A térségben mindössze 12 regisztrált termelő foglalkozik a hungarikum alapanyagának előállításával, a termőterület pedig a korábbi töredékére zsugorodott.

A makói vöröshagyma különleges beltartalmi tulajdonságai, jellegzetes aromája és magas szárazanyag-tartalma miatt keresett alapanyag a magyar konyhában. A hagyományos termesztésből származó hagyma kilogrammonkénti ára elérheti a 600 forintot, ennek ellenére a minőséget előnyben részesítő vásárlók továbbra is keresik. A termesztők számára ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent az aszály, az öntözés költsége, az importtermékekkel folytatott verseny és a hagyományos technológia jelentős munkaerőigénye.

A 11 ezer hektáros hagymatermesztésből mára alig maradt valami

A makói hagymatermesztés történetének egyik meghatározó időszaka az 1970-es évekre tehető. Akkoriban a vöröshagyma a térség mezőgazdaságának fontos pillére volt, a termesztésből pedig családok sokasága biztosította megélhetését. A hetvenes években mintegy 11 ezer hektáron termesztettek hagymát, napjainkra azonban az ország teljes vöröshagyma-termőterülete megközelítőleg 1500 hektárra csökkent. Ez a visszaesés nemcsak a termelési volumenben, hanem a hagyományos hagymatermesztő körzetek átalakulásában is megmutatkozik.

Makó és környéke korábban szinte egyet jelentett a magyar vöröshagymával, mára azonban a nagyobb termelési központok más térségekbe helyeződtek át. A vöröshagyma-termesztésben Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is jelentős szerepet tölt be.

A termelés földrajzi átrendeződése mellett a termesztéstechnológia is alapvetően megváltozott. A gazdaságok egyre nagyobb arányban alkalmaznak olyan magról vetett fajtákat és hibrideket, amelyek intenzív körülmények között nagyobb hektáronkénti termésmennyiség elérésére képesek.

Mindössze 100 hektáron maradt fenn a hagyományos makói hagyma

Az eredeti makói dughagymás termesztéstechnológiával előállított vöröshagyma területe napjainkra hozzávetőleg 100 hektárra szorult vissza. A hagyományos fajta egyre inkább a házikertekben és a kisebb családi gazdaságokban marad fenn, miközben a nagyobb területen történő árutermelés szinte teljesen háttérbe szorult.

Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint Makó környékén jelenleg mindössze négy-öt olyan termelő van, aki számottevő mennyiségben foglalkozik a hagyományos makói hagymával. A korábbi évtizedekben nem számított ritkaságnak, hogy egy-egy gazdaság 20 hektáron termesztett vöröshagymát. Napjainkban viszont már a két hektár körüli terület is jellemzőnek számít a hagyományos termesztésben.

A változás különösen szembetűnő, ha a térség múltját vesszük alapul. Egykor Makón szinte minden harmadik háznál foglalkoztak valamilyen formában hagymatermesztéssel, ami a helyi gazdaság és a családok mindennapi életének szerves része volt. Mára mindössze 12 regisztrált termelőt tartanak nyilván, akik a makói hungarikum alapanyagának előállításában vesznek részt. Ez a rendkívül alacsony termelői létszám már nem pusztán gazdasági kérdéseket vet fel, hanem a hagyományos fajta és termesztési tudás hosszú távú megőrzését is érinti.

(A makói hagymatermesztés történetének egyik meghatározó időszaka az 1970-es évekre tehető – Fotó: pexels.com)

Támogatással próbálják megmenteni a makói hagymát

A kedvezőtlen folyamatok ellenére akadnak biztató fejlemények is. Az Országos Hagyma Terméktanács kisebb összegű pályázati támogatáshoz jutott, amelyet sikerült mind a 12 regisztrált termelő között felosztani. Fekete János szerint a támogatás jelentősége elsősorban abban áll, hogy hozzájárulhat a fajtafenntartáshoz és a hagyományos termesztés folytatásához.

A makói hagyma megőrzése ugyanis jóval többet jelent egy mezőgazdasági termék előállításánál. A dughagymás technológia olyan termesztési hagyományt képvisel, amely több generáción keresztül formálódott, és szorosan összekapcsolódott Makó térségének gazdasági és kulturális örökségével. A fajtafenntartásban részt vevő gazdálkodók munkája ezért különösen fontos, hiszen nélkülük a hagyományos termesztési gyakorlat fennmaradása is veszélybe kerülhet.

A támogatás ugyanakkor önmagában nem oldja meg az ágazat problémáit. A termelőknek továbbra is meg kell küzdeniük a magas előállítási költségekkel, a szélsőséges időjárással és a külföldi árukkal folytatott árversennyel.

A magyar hagyma már a hazai fogyasztást sem tudja fedezni

A vöröshagyma-termőterület visszaesése a magyar piac ellátásában is érezhető. A terméktanács elnökének tájékoztatása alapján a hazai termelés már csak a teljes magyarországi vöröshagyma-fogyasztás körülbelül felét képes biztosítani. A helyzet egyes időszakokban még kedvezőtlenebb: előfordul, hogy az üzletekben értékesített vöröshagymának mindössze 20 százaléka származik magyar termelőktől.

Ez azt jelenti, hogy a magyar fogyasztók ellátásában meghatározó szerepet kap az import. A külföldi vöröshagyma jelenléte nem új jelenség. Magyarország európai uniós csatlakozását követően jelentősen megnőtt a behozatal, és a külföldi termékek azóta is folyamatosan jelen vannak a hazai kereskedelemben. Az import jelentős része Hollandiából, Spanyolországból és Olaszországból érkezik. A nagy mennyiségben előállított külföldi hagyma komoly versenyt támaszt a magyar gazdálkodókkal szemben, különösen akkor, amikor a hazai termelők az időjárási körülmények miatt kisebb hozamot tudnak elérni.

Az aszály miatt öntözés nélkül alig termett hagyma

Az idei termesztési szezon ismét megmutatta, milyen jelentős szerepe van a vízellátásnak a vöröshagyma termésbiztonságában. Azokon a területeken, ahol nem állt rendelkezésre öntözési lehetőség, rendkívül gyenge termést takarítottak be a gazdálkodók. Egyes öntözetlen táblákon szinte egyáltalán nem képződött értékelhető mennyiségű hagyma. Ezzel szemben az öntözött területeken jóval kedvezőbb eredményeket értek el a termelők, és több gazdaságban megfelelő mennyiségű, jó minőségű termést sikerült betakarítani. Az öntözés tehát egyre inkább a gazdaságos hagymatermesztés alapfeltételévé válik, különösen az olyan évjáratokban, amikor a természetes csapadék nem biztosít elegendő nedvességet a növények fejlődéséhez.

A megfelelő vízellátás azonban nem egyszerűen a kijuttatott víz mennyiségétől függ. A hagyma fejlődése szempontjából fontos a nedvesség egyenletes rendelkezésre állása, miközben a túlzott vízellátás kedvezőtlen hatással lehet a termés minőségére.

Nemcsak a szárazság, a túl sok csapadék is problémát okozhat

A vöröshagyma termesztése során különösen fontos a megfelelő vízháztartás fenntartása. Bár az öntözés segítségével mérsékelhetők az aszály káros hatásai, a természetes, megfelelő időben érkező csapadék sok esetben kedvezőbb lenne a hagyma számára. A termelőknek ugyanakkor arra is figyelniük kell, hogy a túlzott nedvesség ne rontsa a betakarított áru minőségét. A nagy mennyiségű csapadék ugyanis kedvezőtlenül befolyásolhatja a hagyma állapotát, és növelheti a minőségromlás kockázatát.

A hagymatermesztés sikerességét ezért nemcsak az határozza meg, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, hanem az is, hogy a csapadék mikor és milyen eloszlásban érkezik. A szélsőséges időjárási helyzetek következtében a gazdálkodóknak egyre nehezebb kiszámítható terméseredményekkel tervezniük. Ez különösen érzékenyen érinti a hagyományos makói hagymát termesztő kisebb gazdaságokat, amelyek számára egy gyenge termésű év jelentős anyagi veszteséget okozhat.

A nagy hozamú hagymafajtákkal nehéz versenyezni

A hagyományos makói vöröshagyma piaci helyzetét tovább nehezíti, hogy a korszerű nagyüzemi termesztésben alkalmazott magról vetett fajták jelentős termésmennyiség elérésére képesek. Magyarországon is termesztenek olyan nagy hozamú vöröshagymákat, amelyek megfelelő körülmények között hektáronként 700–800 mázsa termést adhatnak. Ez 70–80 tonnás hektáronkénti termésmennyiségnek felel meg.

A hagyományos makói vöröshagyma esetében korábban akár 400 mázsás, vagyis 40 tonnás hektáronkénti termés is előfordult. Az aszályos évjáratokban azonban ennél lényegesen kisebb hozamot érhetnek el a gazdálkodók. Fekete János szerint az ilyen időjárási körülmények között a termésmennyiség hektáronként 250 mázsa alá is csökkenhet. A nagy hozamú fajták és a hagyományos makói hagyma közötti különbség így a termelési költségekben és az értékesítési lehetőségekben is megmutatkozik. A hagyományos fajta termesztése jelentős ráfordítással jár, miközben az elérhető termésmennyiség nem mindig elegendő ahhoz, hogy a gazdaságok megfelelő jövedelmet realizáljanak.

 

Ezért különleges a makói vöröshagyma íze

A hagyományos makói vöröshagyma egyik fontos értéke a jellegzetes ízvilága és kedvező konyhatechnológiai tulajdonságai. A magas szárazanyag-tartalom és az intenzív aroma miatt a makói hagymát sokan különösen alkalmasnak tartják a hagyományos magyar ételek elkészítésére. A pörköltek, paprikások és más hagymaalapú fogások esetében a felhasznált vöröshagyma minősége jelentősen befolyásolhatja az elkészült étel állagát és ízét. A hagyományos makói hagymából készített pörkölt ízletesebb, illatosabb és sűrűbb lehet, mint a más típusú hagymával készült változat. A különbséget nemcsak a helyi termelők, hanem a makói hagymát régóta használó háztartások is jól ismerik.

A szakember úgy látja, hogy a jó minőségű makói vöröshagymára továbbra is lenne fogyasztói igény, különösen azok körében, akik számára fontos az ételek hagyományos ízvilága. A kereslet tehát nem feltétlenül hiányzik, a problémát sokkal inkább az jelenti, hogy a termesztés költséges, munkaigényes és az időjárási szélsőségekre érzékeny.

 

Forrás:
https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/eltunhet-a-hires-magyar-hu...