A Pintér-korszak örökségével foglalkozó oknyomozásunk legújabb részében ismét egy eltűnt olajaktával foglalkozunk, sőt: nem is eggyel. Ugyanis a Pintér Sándortól az olajbizottság által 2000-ben bekért, de oda soha meg nem érkezett 405-ös számú ukrán nyomozati anyag mellett a belügyminiszter kabinetfőnöke által a bizottság kérdéseire adott válaszoknak, illetve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a rendőrség belső elhárítása) összefoglaló jelentéseinek is nyoma veszett.
   Az akkori országos rendőrfőkapitány titkos jelentésének sorsa a kérdéseink nyomán tisztázódott, de abban sincs köszönet. Az iratot több mint egy évtizede bezúzták. Tehát ha a hosszú bájtok éjszakájára nincs is bizonyíték, arra igen, hogy Pintér Sándor belügyminisztersége alatt szervezett bűnözéssel kapcsolatos iratok tűntek el.
   A titokzatos 405-ös akta hollétét firtató kérdéseinkre (melyre a Pintér vezette Belügyminisztérium egyáltalán nem válaszolt) az új tárcavezetés azt felelte:
   „Olyan dokumentum vagy nyomozati anyag, amely akár tárgyára, akár a keletkezési idejére tekintettel bármely módon összefüggésbe hozható az Ön által hivatkozott »405. sz. nyomozati anyag«-gal, a Belügyminisztériumban, valamint az irányítási jogkörébe tartozó szerveknél nem lelhető fel, a nyilvántartásokban sem szerepel, így a feltett kérdéseire nem áll módunkban válaszolni.”
   Szintén az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrejött vizsgálóbizottság J/3500. számon 2000. november 30-án kiadott jelentésének A bekért iratok, dokumentációk című forrásjegyzékében szereplő iratokra vonatkoztak a további kérdéseink, mégpedig:
   - 00665/2000. iktatószámon Valenta László belügyminiszteri kabinetfőnök által a fenti bizottsághoz megküldve: Válasz az OVB/5-11/2000. sz. levélben feltett kérdésekre, kért dokumentumokra. Minősítés: szigorúan titkos.
   - 00753/2000. iktatószámon a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata által a fenti bizottsághoz megküldve: Összefoglaló jelentések 1992-1999. években: Minősítés: szigorúan titkos.
   - 00927/2000. iktatószámon  Dr. Orbán Péter r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány által a fenti bizottsághoz megküldve: 1106/93. sz. jelentés. Minősítés: szigorúan titkos.
   Azt kérdeztük már Pósfai Gábor elődjétől, Pintér Sándortól is: ezek az iratok ma is titkosítva, minősítve vannak-e? Sajnos, erre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk tehát az új miniszternél: ezek az iratok még titkosítva, minősítve vannak-e, vagy már feloldották azokat? Ha még nem, akkor meddig vannak titkosítva? Részbeni feloldásuk, kiadásuk lehetséges-e?
   Tekintettel arra, hogy a Tisza-kormány az eddig nyilatkozatai alapján elkötelezett az aktanyilvánossággal kapcsolatban (ügynökakták, spontán privatizáció dokumentumai, illetve hogy nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hoznák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit, stb.), volna-e mód a fenti három akta vonatkozásában az esetleges titkosítás felülvizsgálatára, annak lehetőleg minél hamarabb történő feloldására, határidejének lerövidítésére, illetve arra, hogy ezek az akták még idén kutathatóvá váljanak?
   A Belügyminisztérium erre azt felelte, hogy 
   „A J/3500. számú jelentés mellékletében található táblázat első és harmadik oszlopában feltüntetett iktatószámok az egykor eljárt vizsgálóbizottság által önállóan kialakított iratkezelési rendszerben keletkezett jelölések, ezért tárcánknál, illetve a rendvédelmi szerveknél az iratok azonosítását nem segítik elő. Olyan dokumentum vagy nyomozati anyag, amely akár tárgyára, akár a keletkezési idejére tekintettel bármely módon összefüggésbe hozható az Ön által hivatkozott 00753/2000 és a 00665/2000 számú iratokkal, a Belügyminisztériumban, valamint az irányítási jogkörébe tartozó szerveknél nem lelhetőek fel, a nyilvántartásokban nem szerepelnek.”
   Megtalálták viszont a 00927/2000 jelöléssel ellátott iratot, vagyis Orbán Péter akkori rendőrfőkapitány titkos jelentését. Ezzel összefüggésben „az Országos Rendőr-főkapitányságon megállapítást nyert, hogy a minősítés 2014-ben történt felülvizsgálata alkalmával a minősítést megszüntették, majd az irat selejtezésére került sor 2015. november 2-án.”
   Visszakérdeztünk: a selejtezés ebben a konkrét ügyben mit jelent? Az iratot megsemmisítették, bezúzták? Vagy átadták a levéltárnak?

   Emellett közérdekű adatigényléssel kikértük az irat minősítésének 2014-es felülvizsgálatára, illetve a 2015. november 2-i selejtezés elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó iratokat. Amire az tárca szerint illetékes Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) válaszolt.
   „Az irat selejtezése 2015. november 2-án, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi XLV. törvénynek, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. Korm. rendelet 64. §-ának, valamint a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatról szóló 59/2008. (OT 31.) ORFK utasítás rendelkezéseinek megfelelően zúzással, a 29022/15243/2015.ált. iktatószámon dokumentálva történt meg. A minősítés felülvizsgálatát tartalmazó iratok a selejtezési eljárás alá vont ügyirat részét képezték, a benne szereplő minősített adat 2014. évben, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerint került felülvizsgálatra. A felülvizsgálat során a minősítés megszüntetéséről döntöttek.”
   Felmerül a kérdés, hogy bezúzás helyett miért nem adták át az iratot a területileg illetékes levéltárnak. Illetve ki döntött a bezúzásról? És a legérdekesebb kérdés: vajon a minősítés feloldása és a bezúzás között beletekinthetett-e, készíttetett-e róla másolatot olyan kutató, akitől valaha megtudhatjuk, mi volt ebben az aktában?
   Sorozatunk folytatásában ezekre a kérdésekre is választ akarunk kapni. Illetve még ezeken kívül is van számos megfejtendő titka a Pintér-korszaknak. S bízunk abban, hogy az Országgyűlés Hivatalának 2025. március 24-ei válaszában jelzett két, „Titkos!” minősítésű olajos irat már nem fog eltűnni. Ugyanis, mint az Országgyűlés elnökének feltett kérdéseinkre válaszolták: ezek minősítésében „változás nem történt, a minősített iratok felülvizsgálatára a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. §-ában foglalt esetekben kerülhet sor,  jelen esetben az (1) bek. c) pontjára hivatkozással.”
   A minősített adatra vonatkozó közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igénnyel az Országgyűlés Hivatala biztonsági vezetőjéhez fordulhatunk. S mivel „az iratok tekintetében  az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság az adatgazda, így kérelmének benyújtása esetén a minősített adatok felülvizsgálata céljából megkereséssel fordulunk feléjük” – fogalmazott a parlament elnökének hivatala.
   Természetesen be fogjuk nyújtani ezt az igényt. S ha már ennyire szezonja van a vizsgálóbizottságoknak, javasolnánk az Eltűnt Akták Bizottságának létrehozását. Hogy amennyiben a dokumentumok már nem is kerülnek elő, legalább az eltűnésükért (vagy eltüntetésükért) felelős személyek neve fennmaradjon.

Forrás: Átlátszó / Papp László Tamás