Magyarországon már több mint ezer háziorvosi praxis betöltetlen, és ez mintegy 1,4 millió embert érint. A fiatal orvosok nemigen választják ezt a pályát, a helyettesítéssel fenntartott ellátás pedig rontja a minőséget, miközben az egész egészségügyi rendszert is terheli – számolt be róla a Világgazdaság.
Fogynak a háziorvosok, elöregszik a szakma
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint megtört egy többéves növekedési trend: 2025-re 2,3 százalékkal, 42 ezer körülire csökkent az aktív orvosok száma az előző évhez képest. Bár ez az arány önmagában nem tűnik drámainak, a háziorvosi rendszerben viszont kritikus a helyzet.
Jelenleg nagyjából 1400 hetven év feletti háziorvos dolgozik az országban, a negyven év alattiak száma pedig alig éri el a négyszázat. A betöltetlen körzetek száma 2019 óta a két és félszeresére nőtt. Ráadásul nem átmeneti állapotról van szó: a gazdátlan praxisok csaknem háromnegyede több mint két éve, több mint harmada legalább öt éve üres.
Az orvoshiány egész Magyarországon jelen van: Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legsúlyosabb a helyzet, ott nagyjából minden negyedik körzetben nincs állandó orvos.
A probléma azonban már rég nem csak a kistelepüléseket érinti, a fővárosban jelenleg minden nyolcadik körzet betöltetlen.
Ennek egyik fő oka a kötelező háziorvosi ügyeleti rendszer közelmúltbeli budapesti bevezetése volt, amelyet sok idősebb vagy családtervezés előtt álló orvos nem vállalt. Emellett a magánegészségügy elszívó hatása és a magas megélhetési költségek is nehezítik az utánpótlást.
Miért nem vonzó a háziorvosi pálya a fiataloknak?
A Magyar Orvosi Kamara szerint a távolmaradásnak egyértelmű gazdasági és szakmai okai vannak. A háziorvosi bértábla átlagosan 300 ezer forinttal marad el a kórházi szakorvosokétól. A teljes bértámogatást sok esetben csak a szoros praxisközösségekben dolgozók kapják meg, enélkül pedig a támogatás töredékével számolhatnak.
Ehhez jön az adminisztráció és a vállalkozói teher, például a rendelők fenntartása vagy a szakdolgozók pótlása. A pályakezdők ma kiszámítható életpályát, modern felszerelést és valódi csapatmunkát várnak, az egyszeri letelepedési támogatás pedig önmagában már nem elég motivációnak.
A betegek is kárát látják a hiánynak
Az állandó orvos nélküli településeken helyettesítéssel látják el a betegeket. Hivatalosan senki sem marad ellátatlanul, a megnövekedett betegszám miatt azonban a helyettesítő orvos túlterheltté válik, ami a figyelem és az ellátás minőségének romlásához vezet.
Ha a rendszer kapuőre, a háziorvos kiesik, elmaradnak a krónikus betegek szűrései és folyamatos gondozása. A páciensek így sokszor súlyosabb, akut tünetekkel érkeznek közvetlenül a kórházakba és a sürgősségi osztályokra, olyan problémákkal is, amelyeket a helyi alapellátásban idejében meg lehetett volna oldani.
2027-re csúszik a gyógyszerészi receptfelírás
Mint arról az ATV.hu beszámolt, informatikai problémák miatt 2027. január 1-jére halasztják azt az intézkedést, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné, hogy a gyógyszerészek is felírhassanak egyes receptköteles készítményeket a krónikus betegeknek. Az ATV Híradó úgy tudja, az informatikai rendszer tesztüzeme nem járt sikerrel, ezért a gyógyszerészeket és a háziorvosokat is érintő változás várhatóan csak 2027 elején lép hatályba.
A Híradónknak nyilatkozó Nagy Sándor gyógyszerész szerint az intézkedés a betegeknek kedvező, ugyanakkor a patikák számára többletmunkát jelent.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
