Veszélyes akkuhulladékok előkezelésére adtak ki engedélyt a gödi gyárban telephelyet bérlő ALTEO Circular Kft. számára, csakhogy ez a „jelentős környezeti hatással” járó tevékenység a jegyzői állásfoglalás szerint nem összeegyeztethető a Helyi Építési Szabályzattal. De nemcsak emiatt kéri a Göd-ÉRT Egyesület az engedély visszavonását – a civil szervezet szerint a hatóság nem vizsgálta ki az akkumulátorgyártás és a hulladékkezelés összeadódó környezeti hatásait, és a veszélyes hulladékok útjának nyomon követését sem írta elő. 
   Ahogy az akkumulátorgyártás öt éven át hatásvizsgálat és környezethasználati engedély nélkül folyhatott a gödi Samsung-gyárban, ugyanígy zajlott a gyári akkuhulladékok kezelése is. A gödi üzem végül 2023-ban egységes környezethasználati engedélyt kapott, de ebből hiányzott az évi 16 ezer tonna akkuhulladék kezelésének környezeti hatásvizsgálata. Utóbbira csak ebben az évben, hét hónapig tartó eljárásban került sor, de az októberben kiadott környezetvédelmi engedély így is számos sebből vérzik a gödi civilek szerint.
   Korábban megírtuk, hogy az ALTEO Circular Kft. (korábban: Éltex Kft.) a Samsung gödi gyárában lévő bérelt telephelyén 2021 óta rendelkezett hulladékgazdálkodási engedéllyel, ami azonban 2026 januárban lejárt. Márciusban ugyan a hatóság új engedélyt adott a cégnek, ez azonban csupán a hulladék átvételére és más telephelyekre történő átadására vonatkozott.

   Az akkuhulladékok „előkezelése” – azaz válogatása, darabolása, a veszélyes vegyszerek kezelése és a selejtes akkucellák sós vizes lemerítéssel történő töltésmentesítése – ugyanis egy 2024-es jogszabályváltozás miatt már csak környezetvédelmi engedély birtokában végezhető; ennek februárban indult az elvileg 105 napos eljárása. Ám az engedélyezési dokumentumok hiányosságai miatt az eljárás hét hónapig elhúzódott: a Göd-ÉRT Egyesület ugyanis 16 észrevételt nyújtott be, s emiatt a hatóság többször is hiánypótlást kért a dokumentációt készítő cégtől.
   Májusi cikkünkben azt is megírtuk, hogy az előkezelési engedély hiánya miatt a selejtes, tűzveszélyes akkucellákat vélhetően Gödről más telephelyre kell majd elszállítani a hatásvizsgálati eljárás alatt. Ez azonban – állítólag – nem így történt. A Samsung SDI Zrt.-nek írt megkeresésünkre ugyanis a cég azt válaszolta:
„Gyártási technológiánk lehetővé teszi az akkumulátorcellák lemerítését a gyártási folyamat során, így azok az ALTEO Circular Kft. részére gyűjtés céljából ezen folyamat után átadhatók.” 
Csakhogy
a Samsung-gyárnak egyáltalán nincs hulladékkezelési engedélye, a „gyártási folyamatba” pedig a hulladékká vált, selejt akkumulátorcellák lemerítése nem illeszthető bele.
   Emiatt a Göd-ÉRT Egyesület augusztusban hulladékgazdálkodási felülvizsgálatot kért a kormányhivataltól, valamint az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is megkereste az ügyben. A benyújtott kérelemre és megkeresésre azonban sem a kormányhivatal, sem a minisztérium nem reagált.
   A környezetvédelmi engedélyt végül október 9-én megkapta az ALTEO Circular. A kiadott határozat azonban a Göd-ÉRT Egyesület szerint továbbra sem felel meg az engedélyezés feltételeinek  – ezért a szervezet fellebbezést nyújtott be a másodfokú hatósághoz, melyben a határozat visszavonását és új eljárás lefolytatását kéri.
   A civilek szerint az egyik legfőbb gond az engedéllyel, hogy az akkugyár területén folyó hulladékkezelést külön eljárásban vizsgálták, lényegében leválasztva a gyártás okozta környezeti hatásoktól. Márpedig
a gödi lakosok „együtt kapják” az akkugyártásból és hulladékkezelésből adódó levegő-,víz- és zajterhelést, azokat nem lehetett volna egymástól elválasztva vizsgálni.
   Azaz értékelni kellett volna az ALTEO tevékenységének kapcsolatát a Samsung akkugyártásával, az üzem pontforrásaival, tartályaival, szennyvízrendszerével és monitoringjával; e kapcsolatok környezeti jelentőségét nem lehet kizárólag a két vállalkozás közötti gazdasági viszonyként kezelni – hangsúlyozza az egyesület a benyújtott fellebbezésében.
   A kiadott engedélyben emellett is számos hiányosság található. Többek közt hiányzik
   - a veszélyes hulladékok végpontja, csak az átvevők telephelyeit nevezik meg,
   - a lemerítő tartályok és a kármentők műszaki védelmének teljes körű bemutatása,
   - a gyár területén lévő 14 hulladék-átadópont és az ALTEO kezelési helyei közötti belső hulladékmozgatás útvonalainak, műveleteinek és környezeti hatásainak azonosíthatósága,
   - az egyes hulladéktípusok, műveletek és mennyiségek megfeleltetése.
A Samsung-gyár területén „jelentős környezeti hatású” ipari tevékenység nem is folyhatna.
   De azért sem lehetett volna engedélyezni a hulladékkezelést – állítják a civilek –, mert a gödi jegyző állásfoglalása szerint ez jelentős környezeti hatású tevékenység, amely ellentétes a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) előírásaival. Az ALTEO tevékenysége ugyanis a HÉSZ-ben megállapított „nem jelentős hatású ipari tevékenység” besorolású (Gip-1), valamint erdő (Ev) besorolású övezetekben zajlana.
   A hatóság ezután a gödi jegyző helyett a dunakeszi jegyzőt jegyzőt jelölte ki a szakhatósági állásfoglalás megadására – ám ő szintén nemleges választ adott arra, hogy összeegyeztethető-e a gödi HÉSZ-szel az engedélyezni kívánt tevékenység.

   A kormányhivatal szerint viszont a jegyzői állásfoglalás „nem minősíthető a tevékenység végzésének kizáró okaként” és a gödi HÉSZ érvényesítése „kivitelezhetetlen”, ezért a hatóság kiadta az engedélyt. 
   De hogyan állhatott elő az a képtelen helyzet, hogy a gödi akkugyár eleve egy olyan övezetben létesülhetett, ahol ezt a helyi építési szabályok nem is teszik lehetővé? A válasz abban a 141/2018. (VII. 27.) számú kormányrendeletben rejlik, ami „nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak” minősítette a gödi iparterületen zajló fejlesztéseket.
   A kiemelő rendelet szerint pedig a helyi településrendezési előírásokat nem kellett figyelembe venni az akkugyár létesítésekor.

   S bár a gödi HÉSZ-t utólag módosítani kellett volna, ezt a gödi önkormányzat nem tette meg. Pedig a Markó József vezette fideszes testület már 2018-ban, a Szijjártó Péternek írt, a gödi beruházási célterület kijelölését és kiemelt beruházássá minősítését kérő levelében – melyben a Samsung nevét tilos volt megemlíteni, holott a koreai cégnek kívánták eladni a területet – azt írta: „önkormányzatunk haladéktalanul gondoskodik a Helyi Építési Szabályzat megfelelő módosításáról”. Ez azonban nem történt meg, ahogy – a katasztrófavédelmi törvényt megsértve – a gyár körüli veszélyességi övezetek területrendezési tervben történő kijelölésére sem került sor mind a mai napig.
Ráadásul
a kiemelt beruházásról szóló rendelet azt is kimondta, hogy a gödi iparterületen  – ahol a Samsung-gyár létesült – csak „környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari tevékenységi célú” építmények helyezhetők el.
   A gyár azonban ennek az előírásnak csak egy ideig felelt meg, amíg 2018-as indulásától öt éven át környezetvédelmi engedély nélkül működhetett. 2023-ban azonban jelentős környezeti hatásúnak minősült, és egységes környezethasználati engedélyt kapott. 2024-ben pedig ezt az engedélyt is módosították, hogy további gyárépületeket húzhassanak fel – ekkor már nyilvánvalóan ellentmondva a kiemelt beruházásról szóló rendeletnek, amely csak nem jelentős környezeti hatású ipari építmények elhelyezését engedélyezte volna.
   A kormányhivatal a mostani engedély kiadásakor arra hivatkozott, hogy a kiemelő rendelet nem vonatkozik az ALTEO Circular Kft. által végezni kívánt hulladékkezelési tevékenységre: ez ugyanis a Samsung-gyár már meglévő épületeiben fog zajlani.

   A Göd-ÉRT Egyesület álláspontja szerint azonban a kormányhivatal „nincs új építés” érve nem ad felmentést a településrendezési megfelelés vizsgálata alól: a hatóságnak értékelni kellett volna az ALTEO által használt épületek rendeltetését és azok Gip-1, illetve Ev övezeti érintettségét.
   A jegyző nemleges szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása miatt pedig az Ákr. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján indokolt az engedélyező határozat megsemmisítése.





Hajdúhadházon nem kapott engedélyt az ALTEO
   A gödi civilek a fellebbezésükben összevetették a gödi engedélyt az ALTEO Circular Kft. hajdúhadházi hulladéktelepének engedélyezési eljárásával. A legmarkánsabb különbség a nemleges településrendezési állásfoglalás eltérő hatósági kezelése:
míg a hajdúsági kormányhivatal az engedély elutasításának alapjaként vette figyelembe a nemleges jegyzői állásfoglalást, addig a Pest megyei hatóság ezt nem tekintette kizáró oknak, és kiadta a gödi telephelyre az engedélyt.  
   A Debreciner hírportál korábban több cikkben is megírta, hogy a Hajdúhadházon már korábban is folyó akkuhulladék-kezelés új környezetvédelmi engedélyének ügyében nagy ellenállás bontakozott ki: a helyiek tiltakoztak a lakóházaik közelében zajló veszélyes tevékenység ellen. De tiltakozott az Élhetőbb Hajdúhadházért Egyesület mellett a fideszes városvezetés, valamint a választókerület egyéni, Tisza párti országgyűlési képviselője, Csák László is.
Végül a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal augusztus 26-án megtagadta az ALTEO Circular Kft. akkumulátorok bontására vonatkozó engedélykérelmét „a tevékenység engedélyezését kizáró településrendezési, illetve vízügyi és vízvédelmi ok miatt” – számolt be a hatósági döntésről a debreciner.hu.

Forrás: Átlátszó / Bodnár Zsuzsa / Ezer sebből vérzik a gödi Samsung-gyár új hulladékos engedélye, a civilek a megsemmisítését kérik | atlatszo.hu