A jegybanki alapítványok kifosztása nem direkt lopással, hanem szofisztikáltabb módszerekkel zajlott. A trükkös módon lenyúlt milliárdok megfogása is trükkös módszereket igényel.
   Felborult a logika, aminek alapján a hatóságok el szoktak jutni a korrupciós maffiacselekmények csúcsáig. A köznyelvben a legnagyobb magyar bankrablásként emlegetett MNB-ügyben a jelek szerint nem a kisebb halak vallottak vádalku keretében az egyre nagyobbakra, hanem – másfél éves tétlenkedés után – a nyomozók rögtön Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét fogták el, majd vetették börtönbe, első körben harminc napra. Ezzel valóra vált, amire a 71 éves, hírhedten hiú bankár vágyott:
bevonult a történelembe – még ha nem is pont így képzelte.
   Ki tudja, mi járt a fejében 2014-ben, amikor az MNB létrehozta a később egyesített Pallas Athéné alapítványokat, amelyekbe 266 milliárd forintot helyezett ki. Az akkoriban nyereséges jegybank be is fizethette volna ezt a summát az államkasszába, de Matolcsy úgy gondolta, inkább megforgatják. Eltekintve attól, hogy maga a pénzáthelyezés törvényes volt-e egyáltalán, 12 év távlatából nézve Matolcsy inkább arra talált egyedülálló megoldást, hogy a központi bank kasszájából a családi ezüstöt gyarapítsa.
   Főképpen a fiáét, Matolcsy Ádámét, aki vérszemet kapott, és a baráti-üzleti csapatával rávetette magát a pénztömegre. Ehhez persze az kellett, hogy azt előbb külön vagyonkezelőbe szervezzék ki. Ezután olyan bonyolult, határokon túlnyúló, holdingokkal, projektcégekkel, magántőkealapokkal, strómanokkal és alapkezelőkkel tarkított struktúrát építettek fel, amiben szinte követhetetlen a pénz útja. Eddig a nyomozóknak sem sikerült pontról pontra felderíteniük, hogyan veszett el az indulóvagyon nagy része, és kik gazdagodtak rajta törvénytelenül, ezért láthatóan elkezdtek kiválogatni a káoszból könnyen áttekinthető, büntetőjogi szempontból foghatónak tartott ügyeket.
   Így ültették le Matolcsy Györgyöt és vele együtt Valkó Mihályt, az alapítványi vagyon forgatásába intenzíven bekapcsolódó Quartz alapkezelő vezérigazgatóját, valamint a kapcsolódó céges iratokat ellenjegyző Sándor Tamás Zoltán ügyvédet. Követte volna őket a folyamatokat a háttérből navigáló Matolcsy Ádám és a Pallas Athéné központi vagyonkezelőjének, az Optima Zrt.-nek a korábbi vezérigazgatója, Stofa György is – csakhogy ők nem kerültek elő. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük; a hírek szerint Ádám az üzleti élete központjául is választott Dubajban élvezi a luxust, míg Stofa körül csönd van, róla úgy tudni, bejáratott orosz kapcsolatokkal bír.
   Első ránézésre furcsa, hogy nincsenek a gyanúsítottak között Matolcsy Ádám közismert – az MNB-ügyben újra és újra felbukkanó – barátai: Száraz István, az említett Quartz Alapkezelő korábbi fő tulajdonosa vagy Somlai Bálint, a jegybankkal kapcsolatba hozható ingatlanok „örökös” felújítója-karbantartója.

Forrás: HVG / Gyenis Ágnes / hvg360: Felügyeleti biztost küldhet a jegybank a Matolcsy-botrányban érintett Quartz élére