Az Orbán alatt kormányzati pénzekből működtetett Danube Institute több külföldi kutatójától megválik a költéseket felügyelő kormányzati biztos. Válaszul a think tank vezetői az Egyesült Államokban létrehozott alternatív szervezetben mentenék tovább kapcsolati hálójukat. A DI USA-t a jelek szerint Musk ügyvédjének cége képviseli.
   Budapest egycsapásra leértékelődött a transzatlanti konzervatív mozgalom nemzetközi brigádjainak szemében. „Magyarországnak vége” – jelentette ki az amerikai szerző Rod Dreher egy a The Free Press-ben megjelent cikkében, amelyben afelett sajnálkozott, hogy az ország már „csupán egy újabb kicsi, szekuláris-liberális európai állam a globalista rendszerben”.
   Az Átlátszó ismeretei szerint nem újították meg Dreher havi több millió forintos szerződését korábbi állomáshelyén, a Danube Institute-nál (DI). Ezt a think tanket Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt adófizetői pénzekből finanszírozta a magyar kormány. Dreher elsődleges feladata az volt, hogy budapesti rezidens írócelebként csalogassa a „keresztény-konzervatív” értelmiségieket a nyugati világból.
   Most a DI több nemzetközi kutatójától megválik a szervezet, amelyet július közepe óta egy kormányzati biztos felügyel. Válaszul a think tank vezetői az Egyesült Államokban hoztak létre egy alternatív szervezetet, és ebben mentenék tovább a kapcsolati hálójukat. A jelek szerint Elon Musk ügyvédjének cége látja el a képviseletüket – derítette ki az Átlátszó.
   Cikkünk készítése során több mint féltucat, a DI működéséről ismeretekkel bíró forrással beszéltünk, kivétel nélkül háttérben. A kormányzati biztos Veres Ildikót hiába kereste telefonon többször az Átlátszó. A DI ügyvezető igazgatójának Kiss Istvánnak írt e-mailünk és telefonhívásunk is válasz nélkül maradt.

Villa a Karmelita mellett
   Az évek során a DI – lényegében a kormányzati finanszírozású Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) egyik csápja – nemzetközi kutatók és írók tucatjait gyűjtötte össze a budai Várhegy tetején, a Karmelita mellett egy tízmilliárd forintos értékű villaépületben.
   A DI itt dolgozó állandó munkatársaiként busás díjazást kaptak, amiért cserébe az általuk preferált témákban kutattak és publikáltak.
   Az olyan hasonló ideológiai hátterű, államilag támogatott szervezeteknél – mint például a Mathias Corvinus Collegium (MCC) – dolgozó társutasok mellett a DI állandó kutatói biztosították a hátteret Orbán kísérletéhez, hogy Budapestet az antiglobalizmus angolul beszélő, globális fővárosaként mutassa fel a városban ideiglenesen megforduló, de gyakran szintén fizetett további nemzetközi elvbarátok még tágabb csapata számára.
   A DI nemzetközi kutatói még egy pletykalapot is indítottak, amelyet a brit zenei újságíróból lett kutató, Gavin Haynes szerkesztett. A Based in Budapest című hírlevél a mikroközösség mindennapi életéről számolt be: a brit Spectator írójáról, akit ösztöndíjjal három hónapos magyar tartózkodásra várt; a The Hungarian Conservative-nak dolgozó ír újságíróról, akinek székre volt szüksége; vagy a DI kutatási igazgatójáról, aki biciklit szeretett volna vásárolni.
   A dínomdánomnak azonban Orbán április 12-i választási vereségét követően rövidesen vége szakadt. Júliusban az új miniszterelnök, Magyar Péter kormánya Veres Ildikót – egy adótanácsadó cég alapító tulajdonosát és vezetőjét – nevezte ki a BLA elszámolási biztosává, azzal a feladattal, hogy vessen véget a magyar közpénzek tékozlásának. Az Átlátszó ismeretei szerint ennek közvetlen következményeként a DI több nemzetközi ösztöndíjasát elbocsátják.
   Azok közül többen, akiknek már kifele állt a szekere rúdja, udvariatlannak minősítették az új vezetés lépéseit. „A bosszú nyugtalanító légköre telepedett Magyarországra” – írta Dreher. A Based in Budapest – a DI-ösztöndíjasok által szerkesztett hírlevél – egy azóta törölt bejegyzésben keserűen panaszolta a fejleményeket és lekicsinylően egy „helyi könyvelőnek” nevezte Veres biztost.

Megmenteni egy hálózatot
   A DI vezetésében azonban többen továbbra is meg vannak győződve arról, hogy a szervezet körül kiépített nemzetközi hálózat – amely kiterjedt intézményi partnerségekből, múltbéli és jelenlegi ösztöndíjasok vastag névjegykártya-tömbjéből, valamint egy évtized alatt kiépített transzatlanti konzervatív kapcsolatrendszerből áll – jelentős politikai tőkét hordoz.
   Az Átlátszó ismeretei szerint a DI vezetése két irányban tett lépéseket a szakmai network  átmentésére. Az első csapásirány célja az volt, hogy meggyőzzék Magyar Péter felálló kormányát arról, hogy a DI számukra is hasznos lehet. A második irányvonal a DI és a kapcsolati háló kiprivatizálását jelentené, amelyhez pénzügyi forrásokat az egyesült államokbeli ideológiai szövetségesektől várnak.
   Orbán pártja, a Fidesz – amely korábban pártalapítványán, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványon (SZPMA) keresztül a BLA egyik fő támogatója volt, mielőtt az állam teljesen átvette volna a finanszírozást – várhatóan közvetlenül nem játszik majd jelentős szerepet a DI jövőjében.
   Ami jelentős kihívás az intézet vezetői számára, akiknek a háttere elválaszthatatlanul kötődik a korábbi kormánypárthoz. A DI elnöke, John O’Sullivan – Margaret Thatcher egykori beszédírója, aki az Atlanti-óceán mindkét partján népszerű alak konzervatív körökben –  az 1990-es évek eleje óta Orbán személyes ismerőse. Helyettese, a magyar-brit kettős állampolgár Kiss István a Századvég, a Fideszhez szorosan kapcsolódó politikai tanácsadó cégnél pallérozódott.

Fordulat középre
   A Tisza párt irányába vezető, közvetlen kommunikációs csatornák híján a DI-n belül az a stratégiát főzték ki, hogy a szervezet mérsékelt jobboldal irányába tett fordulatával próbálják meg jelezni Magyaréknak, hogy nyitottak a közös gondolkodásra.
   Egy „fordított feketelistát” állítottak össze, amelyben mérsékelt, Orbán által korábban mellőzött magyar konzervatív értelmiségiek szerepeltek – köztük Bod Péter Ákos konzervatív volt jegybankelnök és a kifejezetten atlantista volt fideszes külügyminiszter, Martonyi János. A szándék az volt, hogy a DI pódiumbeszélgetéseket szervezzen az erről a „túlélési listáról” választott szereplők részvételével.
   A tervnek azonban feltétele volt, hogy a DI szabadon dönthessen saját politikai irányvonalának meghatározásában, és az általa kitalált rendezvények megszervezésében – építve egy olyan, a jelek szerint jelentős belső tartalékra is, amit az elmúlt években halmoztak fel.
   A kormánybiztos megérkezése azonban csírájában fojtotta el ezt a stratégiát. Új rendezvények tervezése helyett a BLA és a DI munkatársai most azzal töltik napjaikat, hogy jelentéseket állítanak össze Veres biztos számára. A think tank vezetői előtt így egyetlen út maradt: hogy külföldön keresnek új gazdát.

Transzatlanti mentőcsónak
   Az Átlátszó információi szerint a DI vezetésének tagjai az Egyesült Államokat célozták meg, hasznosítva a Donald Trump amerikai elnök MAGA-frakcióján belül meglévő kapcsolataikat. Az Egyesült Államokban a DI már régebb óta partnerségben áll a Heritage Foundationnel – amely a jelenlegi kormányzat Project 2025 elnevezésű kormányzási tervének kidolgozásáról híresült el –, és amely nem mellesleg O’Sullivan korábbi munkáltatója is.
   Ezenfelül a DI intézményileg kötődik az Alapjogokért Központhoz is, ahhoz a magyar szélső-szuverenista jogi brigádhoz, amely az American Conservative Unionnal közösen rendszeresen házigazdája a CPAC Hungarynek.
   Cirka egy esztendővel a 2026-os magyarországi választásokat megelőzően O’Sullivan, a DI elnöke nevén Virginia államban hoztak létre egy olyan, Danube Institute USA nevű nonprofit szervezetet, amely a vezetés egyes tagjai számára mentőcsónakként szolgálhat.
Az Átlátszó a DI tevékenységét belülről ismerő forrástól származó információja szerint közvetlenül az áprilisi választások után egy vezetői delegáció – köztük Kiss István ügyvezető igazgató és Veres Kristóf külkapcsolati vezető (nem rokona a kormánybiztosnak) Washingtonba utazott, hogy zárt ajtók mögött egyeztessenek amerikai partnereikkel.
   Április 30-ra jócskán kibővült a DI USA igazgatói névsora: O’Sullivan mellett (amint azt a Global Project Against Hate and Extremism nevű baloldali jogvédő szervezet már megírta) Kiss, valamint egy sor fontos amerikai figura is helyet kapott benne.

Elon Musk ügyvédjének irodája
   A szervezet nonprofit státuszára vonatkozó, az Átlátszó által megszerzett cégdokumentumokból az derül ki, hogy a DI USA jogi képviseletét a Lex Politica látja el. Ez a Republikánus Párthoz köthető politikai ügyvédi iroda, amelynek alapító társa, Chris Gober arról ismert, hogy a milliárdos Elon Muskot és annak politikai akcióbizottságát (PAC) képviseli. Gober jelenleg a kongresszusi képviselői választáson készül indulni Texasban.
   A virginiai cégbejegyzésekben az összes igazgató címeként a Lex Politica texasi levelezési címe szerepel. Az adóügyi irat emellett azt is jelzi, hogy a papírmunkát a DI USA nevében Steve Roberts, az ügyvédi iroda egyik tagja intézte.
   Érdekesség, hogy a konzervatív hírmagazin Washington Examiner-ben 2025 októberében megjelent véleménycikkében Roberts azt fejtegette, hogy az Egyesült Államokban a külföldi megbízottak regisztrációjáról szóló törvényt (FARA) kellene bevetni az úgynevezett „Soros-hálózat” ellen.
   Ez a kommentár azért figyelemreméltó, mert mind Soros György civil támogatásai, mind a FARA visszatérő elemei a Fidesz kommunikációs üzeneteinek. Az Orbán-kormány korábban nagyszabású kampányokat indított Soros ellen, míg a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalt – a független média és a civil szervezetek vegzálására létrehozott operett-titkosszolgálatot – annak vezetője emlegette úgy (egyébként tévesen), mint amit a FARA mintájára hoztak létre Magyarországon.

Konzervatív arcok
   A DI USA új igazgatósági tagjai között szerepel Christopher DeMuth, a Heritage korábbi munkatársa, aki a közelmúltban mondott le a Heritage-nél egy antiszemitizmus-botrány miatt.
   Egy másik újonnan kinevezett igazgató John Fonte, a DI korábbi ösztöndíjasa, a Hudson Institute (HI) jelenlegi igazgatója. Az Egyesült Államok adóhatóságától származó (IRS) dokumentumok szerint a Hudson Institute 2020 és 2023 között 373 000 dollár támogatást kapott a Hungary Initiatives Foundationtől (HIF), amelyet korábban a magyar kormány alapított és stafírozott ki.
   A HIF egyéb közelmúltbeli támogatásai közé tartozik a Center for Immigration Studies részére 2022–2023-ban juttatott 239 000 dollár, valamint az Institute of World Politics részére nyújtott 90 000 dollár. Az előbbi Veres Kristófot alkalmazta ösztöndíjasként a támogatási időszakkal átfedésben lévő periódusban, míg az utóbbi a DI egy másik intézményi partnere.
   Egy harmadik amerikai igazgatósági tag Carter LeCraw, a Tennessee-ben bejegyzett, keresztény értékrendű befektetési társaság, az American Values, Inc. alapítója és vezérigazgatója. LeCraw személyesen vett részt a Tennessee Állami Szenátus és az Orbán-kormány közötti diplomáciai egyeztetéseken a Hungarian Conservative-ban közölt interjú szerint. A lap kiadója teljes egészében a BLA tulajdonában van.
   Negyedik amerikai igazgatóként Patrick Deneen, a Notre Dame Egyetem politológia professzora szerepel. 2024-ben Deneen Rod Dreher oldalán tűnt fel egy budapesti DI-rendezvényen, ahol Orbán Balázs fideszes politikus könyvét népszerűsítették.
   A legutóbbi választáson a Fidesz kampányfőnökeként leszereplő Orbán Balázsról úgy tudni, az MCC és a BLA ügyében is ő fújta a passzátszelet. Deneen és Dreher egyaránt ahhoz az értelmiségi jobboldali körhöz tartoznak, amelyről úgy tartják, hogy hatással van JD Vance amerikai alelnökre.
   A DI USA kincstárnokaként Cabell Hobbs neve olvasható. Ő egy virginiai politikai tanácsadó, aki korábban több tucat, republikánusokhoz kötődő politikai kampánybizottság (PAC) kincstárnokaként tevékenykedett.

Nevet a hálózatnak
   Az Átlátszó ismeretei szerint előremutatóak voltak azok a tárgyalások, amelyeket a magyarországi DI-vezetés folytatott amerikai partnereivel az utódszervezet esetleges finanszírozásáról – akár az Egyesült Államok Külügyminisztériumának új finanszírozási programján keresztül, amelynek célja Trump-párti európai szervezetek támogatása.
   O’Sullivan és Kiss rendkívül jó pozícióban vannak ezen a területen, hiszen a DI számos közép-ázsiai entitás mellett az európai szuverenista csoportok körében is kiterjedt partnerségi hálózatot épített fel.
   A DI mostani csapata előtt azonban tornyosul még egy kihívás: hogy le tudnak-e tisztán válni a megváltozott vezetésű magyar kormányról. A DI USA ugyanis a jelek szerint tovább szeretné használni a „Danube Institute” megnevezést, annak ellenére, hogy a magyar állam – amelynek finanszírozásából a budapesti szervezet az évek alatt kiépült – nem veszt részt az amerikai nonprofitban.

Forrás: Átlátszó / Sarkadi Nagy Márton