Magyar Péter februárban a magyar vidék lázadásáról beszélt, és áprilisban valóban megjelent közel félmillió új ellenzéki szavazó a magyar falvakban, miközben a Fidesz 200 ezer szavazót vesztett a kistelepüléseken, többet, mint más bármely más településtípusban. Bár a Fidesz még így is az 5000 fő alatti településeken tartotta magát a legjobban, a Tisza is meg tudta vetni a lábát még a baranyai vagy borsodi aprófalvas térségekben is. A Fidesz 2022-höz képest a saját legerősebb választókerületeiben vesztette el a legtöbb szavazóját, Tállai Andrásra és Gyopáros Alpárra 8-10 ezerrel kevesebben szavaztak kevesebben.

  A szavazatok 98,2%-os feldolgozottsága mellett biztosnak tűnik, hogy a Tisza Párt több mint 133 mandátumot, vagyis kétharmados többséget szerez a Parlamentben. Mostanra csak az átjelentkező és külképviseleti szavazatok megszámolása maradt hátra, de ezekkel aligha fordulnak a Fidesz javára a legszorosabb egyéni választókerületek, sőt, előfordulhat, hogy néhány, egyelőre még szűken a Fidesz felé billenő választókerület átfordul, így a Tisza végleges mandátumszáma 139-140 is lehet. Ez magasabb, mint amennyi a Fidesz bármelyik kétharmada volt korábban.
  A választási térképre nézve jól látható, miért is beszélhetünk politikai földcsuszamlásról. Mind választókerületeket, mind településtípusokat nézve évtizedes trendek fordultak meg: a Fidesz több százezer szavazót vesztett 2022 óta, a legtöbbet épp a saját legerősebb térségeiben. A Tiszára eközben több százezerrel többen szavaztak, mint a 2022-es ellenzékre, ráadásul a legtöbb új ellenzéki szavazat nem is azokról a területekről érkezett, ahol a közvélekedés szerint „verhető a Fidesz”, például vidéki nagyvárosokból, hanem pont a Fidesz hátországát jelentő falvakból.

Trendforduló a nagyvárosokban
  A 2010 óta tartott választások földrajzi értelemben a következőképp néztek ki: az ellenzék Budapesten és egy-két vidéki nagyvárosban, illetve azok környékén erős, míg a Fidesznek megvannak a saját vidéki nagyvárosi fellegvárai, például Debrecen, Győr vagy Sopron. Ehhez képest a 2026-os választás alapján a Fidesznek nem maradtak vidéki nagyvárosai.
  Ehelyett a vidéki nagyvárosok most inkább mind egymáshoz (sőt, egyes budapesti kerületekhez) hasonlóan szavaztak. Így például Debrecenben, ahol 2022-ben még több mint 52%-kot kapott a Fidesz, most csak 34%-ot ért el.

 
  A legtöbb megyeszékhelyen 2014 és 2022 között választásról választásra nőtt a Fidesz szavazóinak száma és aránya. A 2022-es választási oldalunkon is látható, hogy a Fidesz szavazóinak száma 2018 és 2022 között a nagyvárosokban is nőtt, nem sokkal kisebb arányban, mint a falvakban – nem igaz tehát az a sztereotípia, hogy a Fidesz csak a faluvilág leuralásával tudott újra és újra kétharmadot szerezni.
  Ehhez képest tehát hatalmas trendforduló a mostani választás:
  korábban erősödő, 50% felé kúszó fideszes támogatottság 35-37%-ra zuhant például Debrecenben, Sopronban, vagy például Győrben.
  Hasonló mintázatot látunk középvárosokban (pl. Siófok, Hajdúböszörmény, Szentes, Cegléd) is.

Félmillió új ellenzéki a falvakban
  A városok elvesztése önmagában nem lett volna elég a Tisza kétharmados győzelméhez, de több kisvárosban és faluban még a nagyoknál is jelentősebb visszaesést látunk a Fidesznél. Kapuváron például a fideszes egyéni jelölt támogatottsága több mint 22 százalékponttal csökkent választásról választásra.
  A megyeszékhelyeken a 2022-es eredményhez képest nem is annyira drámai a Fidesz gyengülése. Debrecen ebből a szempontból kivétel, itt a városon belül is az országos átlag felett, 17 százalékponttal gyengült a Fidesz. Más, addig kevésbé fideszes nagyvárosokban az országos átlagnak megfelelő (pl. Kaposvár), vagy az alatti mértékben (pl. Miskolc, Szombathely) estek vissza.

  Ehhez képest jóval nagyobb volt a visszaesés sok kisebb településből álló választókerületekben. 2022-höz képest például a tatabányai (Komárom-Esztergom 01) kerületben mintegy 6000-rel csökkent a Fidesz-szavazók száma, míg a közei Győr 03-ban csaknem 10 ezerrel. Borsod-Abaúj-Zemplén 02-ben (Miskolc) a fideszes jelölt mintegy 4300-zal kapott kevesebb szavazatot, a szomszédos mezőkövesdi kerületben pedig 8000-rel szavaztak kevesebben a fideszes jelöltre.

A legfideszesebb kerületekben álltak át a legtöbben
  A választások előtt készültek olyan közvélemény-kutatások (például a 21 Kutatóközpont közösségi kutatása), amik azt mutatták, hogy a Fidesz helyben jól beágyazott jelöltjeire többen szavaznának, mint a párt listájára. Ez a választás napján nem vált valóra: Jász-Nagykun-Szolnok 02-ben például Pócs János kevesebb szavazatot kapott, mint a Fidesz országos listája. Pócs esete is mutatja, hogy az országosan ismert húzónevek valójában nem hoztak plusz szavazatokat: hasonló volt a helyzet például Takács Péter választókerületében (Veszprém 04) vagy Lezsák Sándor (Bács-Kiskun 04) választókerületében.
  Az átszavazás egyébként sem volt jellemző, hiába biztatták a közmédiában szélsőjobboldali aktivisták a Mi Hazánk szavazóit: a Mi Hazánk egyéni jelöltjei sehol sem kaptak érdemben kevesebb szavazatot, mint a pártlista. A választókerületi szintű eredményeket végig nézve jól látszik az is, hogy a Fidesz hazai pályán szenvedte el a legnagyobb veszteségeket.

  Az még nem is annyira meglepő, hogy a Tisza be tudott venni olyan korábbi fideszes fellegvárakat, mint a Mohács (Baranya 03), Pápa (Veszprém 04), vagy Dabas (13) központú kerületekben. De ennél is nagyobb volt a fordulat olyan kerületekben, mint például a mezőkövesdi központú Borsod-Abaúj-Zemplén 07. Ez a kerület volt az egyik, amit a 2011-es választási reformkor alig szabtak át, hiszen már 2010 előtt is a Fidesz egyik legerősebb kerülete volt: képviselője, Tállai András 1998 óta minden alkalommal megnyerte a kerületet, 2022-ben több mint 60%-ot kapott.
Most Tállai közel 12 százalékpontos vereséget szenvedett a tiszás jelölttől, Csézi Erzsébettől.

  Mégsem itt volt a legnagyobb kilengés: a Győr-Moson-Sopron 3-as kerületet (Csorna) ugyan 48,18%-al most is behúzta a fideszes Gyopáros Alpár, de ő 2022-ben még 71,22%-ot kapott, többet, mint bármelyik más fideszes jelölt. A szavazók számát tekintve ez közel 10 ezres visszaesés a körzetben.

  A választások előtt a legtöbb elemzés arról szólt, hogy a Fidesz gyengülni kezdett olyan vidéki nagyvárosokban, mint Debrecen. Márciusban Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a városokban visszaesett a támogatottságuk. Orbán országjárása is főleg a megyeszékhelyekre koncentrált, mintha ezeket próbálná visszaszerezni.