A cikkben szereplő nő 2007-ben vásárolt a férjével egy Suzukit hitelre: 2 millió 200 ezer forintot vettek fel svájci frankban, amit azóta is törlesztenek. Eddig 2 millió 400 ezret fizettek vissza, az eredeti szerződés 2017-ben jár volna le. A kölcsönt nemrég forintosították, az erről szóló levelet a napokban postázta a bank.

Kiderült, hogy sokkal rosszabbul jártak az átváltással, mert így még hat évig, 2023-ig kell törleszteniük, és még egyszer ugyanannyit, amennyit már megfizettek.

A nő azt nyilatkozta, hogy az autójuk már most is csak pár százezer forintot ér, és mire befejezik a törlesztést, addigra értékét veszíti a jármű.

A lapnak nyilatkozó devizahitel-szakértő, Bihari Krisztina azt mondta, hogy sokan jártak rosszul a devizahiteles mentőcsomaggal. Az egyébként is kamattal terhelt devizahiteleket átváltották forintra, és újra kamattal terhelték. Kitolták a futamidőt, és gyakorlatilag minden kockázatot automatikusan az adósokra terheltek. A bankok ebből a harcból is győztesen jöttek ki – vélte.

Bihari Krisztina azt mondta: a forintosítást nem kötelező elfogadni, az ügyfelek kérdezzenek meg több szakembert is, mielőtt döntenek.

A devizahiteles autósok a napokban kapják meg a forintosításról szóló leveleket. A bankok ügyfélszolgálata azonnal túlterhelt lett. A Blikk megkérdezett banki ügyintézőket, akik szerint a korábbiaknál jóval több reklamáló keresi meg őket.

Az autós és személyi devizahiteleket 256 forintos árfolyamon rendezik, tehát ha valaki ennél jobb árfolyamon vette fel a hitelt, akkor az akkori és a 256-os árfolyam közti különbség őt terheli. Egyebek mellett ez a magyarázata annak, hogy egyes esetekben rosszabbul járhat az ügyfél. Ha a törlesztőrészlet a forintosítás miatt több mint 25 százalékkal nő, a futamidőt is meghosszabbítják – ez történt a cikkben bemutatott nő esetében is.