Kína a legmagasabb politikai szinten állt be a mesterséges intelligencia fejlesztése mögé. A Pentagon már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról” és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. De az elképesztő ütemű fejlődés éltetői mellett megszólaltak az aggódó hangok is.

A kínai Államtanács július 20-án publikált egy jelentést, amely részletezi, hogy 2030-ig milyen lépéseket kell az ázsiai óriásnak tennie a saját mesterséges intelligencia (AI) iparának megteremtéséhez.  Peking 1480 milliárd dollárt szán az elkövetkező 13 évben erre a feladatra, amelynek nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok kezéből elragadja a vezető szerepet ebben a stratégiai iparágban. Nos, ez nem lesz kis feladat.

Washington korábban kezdte

Olyan amerikai technológiai óriások, mint az Alphabet, a Microsoft és az Apple nagy pénzeket raktak már eddig is ebbe a kutatásba, és tavaly csupán az USA-ban 5 milliárd dollárt fektettek be AI-val összefüggő startup-cégekbe. Kínának is megvannak a saját technológiai cégei, mint a Baidu és a Tencent, amelyek már egy ideje foglalkoznak AI-kutatással. Mindenesetre Peking fej-fej mellett halad Washingtonnal egy kapcsolódó területen, a szuperszámítógépek fejlesztésében, sőt egyetemeik tavaly több kutatási anyagot publikáltak a ’mélytanulás’ (deep learning) témakörében (az AI egy tartóoszlopa), mint amerikai társaik.

A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az okos fegyverek kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut a mesterséges intelligencia katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is. Washington egyben kiemelt figyelmet fordít az AI és a nemzetbiztonság kapcsolatának alakulására is.

Utolérni a természet csodáját

A Pentagon eközben már nyíltan beszél „ember-gép csapatokról”, az AI legújabb eszközeiről és a megnövelt képességű katonák bevetéséről.  Ezen csúcstechnológiás katonai tárháznak kell felvennie a versenyt az orosz és kínai hadseregek gyors ütemű modernizációjával.  A Pentagon 2050-re már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm gyilkos robotok és genetikailag módosított „szuperemberek” küzdenek.  Washington a jelek szerint eldöntötte, hogy Amerikának a legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai fölényének kiaknázása és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. A koncepció hasonlatos Reagen elnök Csillagháborús kezdeményezéséhez, csak éppen 30 évvel fejlettebb szinten.

A DARPA robotika-programjának volt vezetője, Gill Pratt nemrég arról értekezett, hogy számos technológiai áttörés hamarosan lehetővé teszi a robotika számára, hogy a természet elképesztő technológiai tudásával felvegyék a versenyt.  Az elképesztő ütemű fejlődés éltetői mellett megszólaltak az aggódó hangok is.  Wendell Wallach, a Yale egyetem bio-etikusa szerint nehéz lesz fegyverzet-korlátozási egyezményeket tető alá hozni a gyilkos autonóm fegyver-rendszerekre, amelyek a drónok esetében máris sértik a nemzetközi humanitárius egyezményeket.

Káncz Csaba jegyzete