Közel 37 milliárd forintos igényt nyújtott be a zuglói önkormányzat a Bosnyák-téri monstrumot építő ZVK Development csődeljárásában. Eddig 2,9 milliárdos kompenzációról vitáztak.
   „Zuglónak ezzel a szörnyberuházással maradandó kárt okoztak, számos korábbi ígéretet pedig nem tartottak be. Polgármesterként olyan megállapodásért dolgozom, amely rendezi a kerület követeléseit, és védi a zuglóiak érdekeit” – szögezte le a HVG érdeklődésére Rózsa András, Zugló polgármestere, aki egyúttal a közösségi oldalára is kitette: „a korábbi becsléseket jelentősen meghaladó, közel 37 milliárd forintos kárigényt jelentettünk be a ZVK Development Kft. csődeljárásában”.
   Egyenesen sokkoló követelés ez, hiszen az önkormányzat és a Bayer-cégcsoporthoz tartozó ingatlanfejlesztő, a ZVK évek óta eredménytelenül alkudoznak egy csupán 2,9 milliárd forintos kompenzációról, ami a kerület által elszenvedett környezeti és infrastrukturális hátrányokat ellensúlyozná – legalább részben. A Rózsa-vezette önkormányzat többször is kilátásba helyezte, hogy perre megy a kompenzáció miatt, amelynek az összege egy elnyúló jogvita során a többszörösére nőhetne.
   Nem volt szó azonban 37 milliárdról. A HVG értesülései szerint Rózsa és csapata sem gondolta eddig, hogy ilyen temérdek pénz járna nekik, de átnézték a Bayerrel 2018-ban kötött szerződéseket, amelyekben – szerintük – a sóskúti kavicskirály, Balázs Attila cége átvállalta az előző, külföldi fejlesztő még 2006-ban tett különféle fejlesztési ígéreteit.
   Zugló álláspontja szerint e vállalásokon az sem változtatott, hogy az Orbán-kormány több rendeletben is kiemelt státuszt adott az irodaház mellett lakótömböt és bevásárlóközpontot is magában foglaló beruházásnak, mentesítve egy sor helyi szabály alól. Rózsa tájékoztatása szerint konkrétan ezek a tételek járnának nekik:
   –  elmaradt „P+R 400” parkoló: 7,1 milliárd forint
   –  közintézmények számára 31 ezer négyzetméternyi telek biztosítása: 14,5 milliárd forint
   –  elmaradt beruházások pótlása a Vezér úton (Szugló utcai közúti híd szélesítése és új önálló gyalogos híd): 1,8 milliárd forint
   –  elmaradó építményadó-bevétel 13,5 milliárd forint
   A legutóbbi nyilván csak akkor „játszik”, ha a Bosnyák-téri komplexumból kivett irodaház állami kézben marad, s az önkormányzat emiatt adóbevételektől esik el.
   A tavaly még hárommilliárd forint nyereséget termelő ZVK Development épp azért menekült a csődeljárásba, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felmondta vele azt a még az Orbán-kormány idejében kötött, az állam számára előnytelen szerződést, hogy 255 milliárd forintért plusz az áfáért megveszi tőle az irodaházat. Az állam több mint 300 milliárd forintot ki is fizetett úgy, hogy az épület kihasználatlan maradt, közintézmény nem költözött bele. A Tisza-kormány úgy döntött, visszaadja az ingatlant, és visszaköveteli a pénzt. E döntéshez az adja a jogalapot, hogy a ZVK nem egyeztette az önkormányzattal az utóbbi elővásárlási jogának a szabályos törlését, így az fenn is maradt a tulajdoni lapon (Zugló perli is emiatt a céget).
   A ZVK azonban vitatja az állam egyoldalú szerződésbontását, s mivel újabb építkezésekbe fogott, jó eséllyel nem is tudná a pénzt kapásból visszafizetni. A kormány közben kiemeltté tette a ZVK és a vele együtt csődöt jelentő központi Bayer-cég, a Bayer-Construct csődeljárásait, ami azt jelenti, hogy e cégek vezetői az állami vagyonfelügyelő (a Nemzeti Reorganizáció és Nonprofit Kft. megbízottja) nélkül nem hozhatnak döntéseket. Az említett 300 milliárdos követelésen túl ugyanis az állam a Bayer-cégcsoport legnagyobb hitelezője: fejlesztési kölcsön, kötvényjegyzés, garanciavállalás révén több mint 200 milliárd a kitettsége.
   Zugló most arra vár, hogy befogadja-e a ZVK a csődeljárásba az igényét, vagy elutasítja, netán valamiféle megállapodást, alkut ajánl. Ha teljes visszautasítással találkozik a kerület, perre megy a jussáért, de ez csak a végső eset. Mint Rózsa a HVG-vel közölte: „nem célunk, hogy a csődeljárásból sok embernek kára származzon, amennyiben meg tudunk egyezni megfelelő kártérítésben, mi készen állunk a kompromisszumra”. A HVG információi szerint kiegyeznének azzal, ha 21 ezer négyzetméternyi területet kapnának a 150 ezer négyzetméteres irodaházban, továbbá 400 parkolóhelyet.
   Noha Zugló szemszögéből nézve impozáns összeg a 37 milliárd, nem túl ígéretes a megtérülés esélye, ha a csődöt jelentő Bayer-cégek állam felé fennálló, több százmilliárdos tartozását és a piaci, szintén több tízmilliárdos bankhitelből, bankgaranciából és kötvénykibocsátásból eredő adósságait is figyelembe vesszük. Nem beszélve a lakásfejlesztésekre magánemberektől felvett előlegekről. Ha a csődben nem születik egyezség, az eljárás felszámolásba fordulhat, bár egy ekkora építőipari cégcsoport esetében ez a kormánynak sem feltétlenül érdeke.
   Figyelemreméltó például a tőzsdén jegyzett, részben Tiborcz István érdekkörébe tartozó Gránit Bank minapi közleménye, ami szerint 9,4 milliárdos leírásra kényszerült kockázatos kihelyezés miatt, amiből piaci – a bank által nem cáfolt – információk szerint 9 milliárd a Bayer-csoport hitele. Amennyiben e hitelt a NER-időkben bevett 80 százalékos állami garanciavállalás mellett nyújtotta a bank, a tartozás összege ötszörös is lehet – hívta fel a figyelmet egy banki auditor.
   Ami a zuglóiak kilátásait illeti, kétséges még az is, egyáltalán sikerül-e az államnak megszabadulnia a Bosnyák-téri szörnyként elhíresült irodaháztól. Szakértők szerint elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy az állam megtartja az ingatlant, de életszerű piaci árat fizet csak érte, százmilliárdos nagyságrendben csökkentve a ZVK-val szembeni követelését.  

Forrás: HVG