A mandulaillatú csiperke Agaricus subrufescensamerikai gombafaj, de előfordulhat Nyugat-Európában is. Azonos az Agaricus blazei csiperkefajjal. Mostanában különösen kereset Európában is, és néhány hazai gombatermesztő kis mennyiségben foglalkozik a termesztésével, mert immunerősítő hatása van. Ezért a gyógygombák közé sorolható. A rendkívül keserű és kemény húsú pecsétviaszgombával szemben a mandulaillatú csiperke kiváló csemegegomba. Bár erős mandulaillata miatt több kreativitás kell a felhasználásához. Egy ilyen finom gombát nem fog az ember pörköltbe aprítani. Sajnos nem azonos a hazánkban is élő óriás csiperkével. Két különálló csiperkefaj. 
Valószínűleg egyre népszerűbbek lesznek a gyógyhatású gombák, ami javítani fog a többi faj megítélésén is.

 

A júdásfülgomba Auricularia auricula-judae angol neve "jelly ear", ami zselés fület jelent. Találó név, mert tényleg puha fülre hasonlít a termőteste, amiben "porc" is van. A fotómon látható példányok korhadó bodzaágon nőttek. Bár leggyakrabban bodzán látom, de megtelepszik kőrisen, juharon is. Fehér korhasztó, vagyis enzimjeivel előbb a lignint bontja le, aztán a cellulózt. Növekvő népszerűségét a kínai konyhának és gyógyhatásának köszönheti. Ha főzni szeretnél vele, ITT találtam néhány receptet. A Kínában termesztet fafül az Auricularia polytricha, amit szárítva forgalmaznak. A két faj ízre, állagra megegyezik, tehát tökéletes kínai étel főzhető a júdásfüllel is. A tegnapi cikkben írtam, hogy sok benne a trehalóz, amitől a termőtestek sokkal jobban bírják a szárítást, és beáztatás után teljesen visszanyerik eredeti rugalmasságukat. 
Valóban gyógyhatású gomba, de véralvadásgátló kezelés alatt állók óvatosan egyék, mert szintén gátolja a vérrögképződést, így a gyógyszer és a gomba hatása összeadódhat. Hatóanyagai a vércukorszintet és a koleszterinszintet is csökkentik. Régebben a népi gyógyászatban tejbe vagy sörbe áztatták, és torokfájás ellen használták. Lehetséges, hogy van antibakteriális hatása. 
 

A téli fülőke Flammulina velutipes azon kevés gombák közé tartozik, amik a hideg évszakot választották termőidejüknek. Speciális fehérjéi vannak, amik a jégkristályok alakját tudják befolyásolni, illetve kialakulásukat lassítani, akár -10Celsius fokig. Ezért a téli fülőke termőtestei nem fagynak szét, és ha megenyhül az idő, akkor tovább tudnak fejlődni. 
Hasonló "fagyálló fehérjék" vannak a késői laskagombábanPleurotus ostreatus is, ami szintén ősztől kezd el teremni. 
A téli fülőke egész évre kiterjeszti a gombaszezont. Tehát érdemes fagymentes téli napokon fás élőhelyeken keresgélni a sárgás kalapú, bársonyos tönkű téli fülőkét. Más fajjal nem tudod összetéveszteni, ha figyelsz a barna-fekete tönk bársonyosságára. Csak a kalapja ehető, tönkje túl szívós. A kalapbőr nyálkássága egyeseket zavarhat. Azonban fogyasztása biztos egyre gyakoribb lesz, mert a gyógygombák közé tartozik. Ázsiában nagy mennyiségben termesztik. A termesztett példányok másként néznek ki, mert kevesebb fényben és direkt oxigénhiányos állapotba hozva termesztik. A szén-dioxid hatására nyúlnak meg a tönkök. Ha teljes sötétben nő a termőtest, akkor nem hoz kalapot, mert a fény mértéke szabályozza a kalap fejlődését és színeződését. 
Hazánkban nem termesztik, de vadon bőségesen elérhető. Békéscsaba belvárosában már két tuskón találkoztam vele. Lombhullató fák maradványain tenyészik, de ritkán fenyőféléken is. Sárgás kalapjáról, világosabb sárga, krémszínű lemezeiről, bársonyos tönkjéről könnyedén felismered.

Kiegészítés: 1993-ban a Columbia űrrepülőgépen több tudományos kísérletet is elvégeztek. Ezek közül az egyik a gombák termőtest növekedését vizsgálta. Hogyan reagálnak a súlytalanságra? Kiderült, hogy a gombáknak is van "egyensúlyérzéke" és gravitáció hiányában mindenfelé nőttek a termőtestek.
 

A pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum egyre ismertebb gomba, amit részben az alternatív gyógymódokat kínáló természetgyógyászatnak köszönhet. Egy régebbi könyvemben, a 90-es évek elején még csak annyit írtak róla, hogy a virágkötészetben használják érdekes megjelenésű, fényes felületű termőtesteit. Mostanra szinte mindenki tudja, hogy gyógyhatású gomba, Kínában évezredek óta használják, és nagy mennyiségben termesztik. Valóban vannak benne bioaktív vegyületek, és hasonlóan kezelendő mint egy gyógynövény. Leggyakrabban teaként fogyasztják, de nagyon keserű. Kávéba keverve kevésbé feltűnő a keserűsége. Hazánkban többen foglalkoznak a termesztésével, így magyar pecsétviaszgombát is beszerezhetünk kis utánjárással. Csak OGYI számos, bevizsgált terméket fogyasszunk, és inkább a hazai termesztőket támogassuk.

 

A süngomba Hericium erinaceus a filogenetikai kutatások alapján a galambgomba-alkatúak Russulalesrendjébe tartozik. Tegye fel a kezét, aki szerint teljesen átlagos, kalaposgomba formája van. Ránézésre senki se mondaná meg róla, hogy galambgombák és rizikék a rokonai.
A süngomba nemcsak rendszertani meglepetést okoz nekünk. A természet ajándéka, mert gyógygomba. Sajnos hazánkban ritka, mert kevés a természetes, "öreg" erdő, de a Bükk-hegység gyertyán elegyes bükköseiben viszonylag gyakori. Kedvenc tápláléka a bükk, de kedveli a tölgyet is. Fehér korhadást okozó korhadékbontó, vagyis egyszerre bontja a cellulózt és a lignint. Néha sérült, haldokló fán jelennek meg a termőtestei. Nagyon könnyű felismerni a 2-5cm hosszú "tüskéiről". Őszi gomba, szeptembertől novemberig terem.
Védett gombánk. Illik békén hagyni. Szerencsére termeszthető, de nem annyira könnyen mint például a laskagomba. Hazánkban is kísérleteznek a termesztésével. Erről találtam egyérdekes írást.
 

A terülő rozsdástapló Inonotus obliquus ivartalan alakja látható a képen. Ivaros formája ritkábban figyelhető meg, ami egy kéregszerű, barnássárga, fél centi vastag, csövecskékből álló termőréteg. A spórákat xilofág életmódú ízeltlábúak hordják szét. 
A terülő rozsdástapló lombos fák, elsősorban nyírfa Betula sp. parazitája. Kedvenc tápláléka meghatározza elterjedési területét, leggyakoribb a tajgán. Hazánkban is felbukkanhat, de nagyon ritka. Ismertségét Alekszandr Szolzsenyicin regényének, a Rákosztálynak köszönheti, amiben a betegek tőle remélik a gyógyulásukat. Oroszországban régóta népi gyógyszer a nyírfák "gyilkosa", aminek fekete, burjánzó, ivartalan alakja hasonlít a rákos daganatra. A fakeménységű dudor belseje sárgásbarnamicélium szövedékkel van teli. Ez maga a gomba. Legfőbb hatóanyaga a nyírfából származó betulinsav, ami képes egyes ráktípusoknál a beteg sejtek osztódását gátolni. Sajnos nem hat mindegyik rákra. A gombából készített tea vagy alkoholos kivonat hatásosan gyógyít néhány emésztőszervi betegséget, és antioxidáns hatása van mint például az antociánoknak.
 

A tüskegomba Polyporus umbellatus egy figyelemreméltó és kíméletet érdemlő gomba. Sajnos hazánkban nem túl gyakori, mert a természetközeli, idős erdőkből kevés van, így kicsi az élettere. Ha mégis talált magának egy jó erdőt, akkor abban nagyobb számban is előfordulhat, de a tömeges megjelenés nem jellemző rá. A videó készítőjének szerencséje volt. Talán ennek tudatában videózta sokáig a gombákat, alaposan megvizsgálva minden részletet. A videó alapján könnyű felismerni a tüskegombát. 
Hazánkban védett, egy termőtestének eszmei értéke 10000Ft, de Szlovákiában nem az, ott nyugodtan gyűjthetjük, de ne vigyük túlzásba, az idősebb termőtesteket hagyjuk a helyén! Sajnos nem találtam információkat a termesztéséről, pedig kerestem. 
Az ágas tapló Grifola frondosa távoli rokona, gyakran összetévesztik a két fajt, de a tüskegombának a kalapkái kisebbek, központi állásúak, felületük sugarasan szálas, és a termőtestek egy gumóból, a szkleróciumból (tápanyag raktározó micélium) nőnek ki. Hasonló likacsosgombáról már olvashattál a blogomban, Polyporus mylittae, tehát a tápanyag raktározó micélium nem is olyan meglepő és ritka dolog. Kár, hogy megnehezíti a gomba termesztését. Jó lenne termeszteni a tüskegombát is, mert az egyik legjobb gyógyhatású gomba: gyulladásgátló, rákellenes, immunerősíti hatása van. Sok függ az ember szervezetétől is, mert mindenki másként reagál a gomba hatóanyagaira. 
A ritka tüskegombát inkább kíméljük meg, helyette a termesztett gyógygombákkal segítsük a testünk működését, ilyen a shiitake Lentinula edodes, pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum, ágas tapló Grifola frondosa, süngomba Hericium erinaceus. Próbáljuk hazai termesztőktől beszerezni ezeket. 

Kiegészítés: A pecsétviaszgombát mi magunk is legálisan gyűjthetjük állami erdeinkben. Viszonylag gyakori faj, csak éppen összetéveszthető nagyobb termetű rokonaival, a többi lakkostaplóval (Ganoderma nemzetség).

forrás: http://gombaklub.blogspot.hu/p/gyogygombak.html