Szeptemberben hangos volt a sajtó a csehországi metil-alkoholt tartalmazó hamisított szeszesitalok okozta mérgezésektől, mely során huszonhat ember vesztette életét. A kémiai eredetű méreganyagok az élelmiszerekbe kerülve akut és krónikus betegségeket egyaránt okozhatnak.

Az akut mérgezések fő okozója hazánkban az ellenőrizetlen nyersanyag-felhasználásból adódó háztartási mérgezés (pl. gombamérgezés). Említést érdemelnek azok a mérgező növények is, melyek ahasznos nyersanyagokkal együtt kerülhetnek feldolgozásra (például a lencse közé került csattanó maszlag).

Fogyasztási korlát

A méreganyagokat vizsgálva számos típusnál megállapították az úgynevezett megengedhető napi beviteli szintet (ADI), ami azt jelenti, hogy az ennél kisebb mennyiségben elfogyasztott vegyi anyag hosszú időn át sem fog betegségek kialakulásához vezetni, tehát biztonságos. Ezt nemcsak a kifejezett méreganyagokra állapították meg, hanem ismeretes az összes adalékanyag esetében is (pl. édesítőszerek, színezékek ).

Az akut mérgezésektől eltekintve a legtöbb kémiai anyag nem okoz hirtelen fellépő betegségeket. Legtöbb esetben hosszú idő alatt, a szervezetben felhalmozódva váltanak ki egészségkárosodást, mely lehet a raktározó szerv betegsége vagy az egész szervezetet érintő kórállapot is.

A felhalmozódó méreganyagok leggyakrabban daganatos betegségeket, termékenységi zavarokat, fejlődési rendellenességeket és immunkárosodást okoznak.

Nagyon nehéz azonosítani őket, hiszen évtizedek is eltelhetnek, mire a károsító hatásuk létrejön.

A nyersanyagokban természetesen jelen lévő mérgező anyagok esetében a kockázatbecslés nehézségét az okozza, hogy bizonyos körülmények között (pl. időjárási változások, helytelen tárolás) túlzottan feldúsulhatnak.

Természetesen jelen lévő méreganyagok

    Oxálsav

Gyermekeknél okozhat mérgezést a kalcium felszívódásának gátlása miatt. A rebarbarában, spenótban és sóskában fordulhat elő nagyobb mennyiségben. Az oxálsav nagy része a főzővízbe oldódik, így előfőzéssel a probléma megelőzhető.

    Metilalkohol

Fogyasztása idegrendszeri zavarokat okoz, jellemző tünete a látászavar, vakság. Nagyobb mennyiségben halált is okozhat. A gyümölcsök rostjainak erjedése miatt a pálinkák mindig tartalmaznak kis mennyisében metilalkoholt is, de csak maximum a teljes alkoholtartalom 2%-át.

    Nitritek

Nitrátokból alakulnák át az emésztőrendszerben bizonyos körülmények között. Erősen kötődve a vörösvérsejtekhez megakadályozzák az oxigén szállítását, ami pl. csecsemőknél akár halálhoz is vezethet, mert náluk még nem képződik a folyamatot lassítani képes védőanyag. A nitráttartalom a túlzott műtrágyázás, a helytelen tárolás és feldolgozás során növekedhet. Legnagyobb mennyiségben a fejes saláta, a spenót és a káposzta tartalmazza, de forrás lehet az ivóvíz is.

    Szolanin

A burgonyában előforduló anyag, mely főleg helytelen tárolás vagy a csírázás megindulása után keletkezik. Hányást, hasmenést okoz, de legyengült szervezetben súlyosabb következményei is lehetnek. Kivédésének legfőbb lépése a burgonya megfelelő tárolása, a csírázott, zöld héjú gumók eltávolítása.

    Cián

Rengeteg növényfélében található cián vagy annak származéka. Legismertebb a csonthéjas gyümölcsök magja: a keserű mandula és egyes sárgabarackfajták magja. Kisgyermekek esetében néhány szem is kiválthat tüneteket.

    Gombamérgek

Hazánkban több mint 100 mérgező gombafaj fordul elő, melyeknek elkülönítése az ehető típusoktól nagy szakértelmet kíván. Évente történnek halálos gombamérgezések, ezek egyik fő kiváltója a közismert gyilkos galóca. A gombamérgezések elkerülése érdekében csak szakértő által megvizsgált gombát szabad fogyasztani.

    Állati eredetű mérgek

Egyes állatok szervezetében is jelen lehetnek mérgező anyagok, különösen igaz ez a vízi élőlényekre. Magyarországon ritkán fordul elő állati eredetű mérgezés, de kagylók, rákok, egzotikus halfajták fogyasztásakor figyelemmel kell lenni az eredetükre, megbízhatóságukra.

Környezeti mérgek

Közvetetten vagy közvetlenül a környezetből is kerülhetnek mérgek az élelmiszerekbe, különösen a nagyvárosok, ipari létesítmények közelében lévő mezőgazdasági területeken. Előfordulhatnak higany, ólom, kadmium és szénhidrogének származékai, melyeket csak megfelelő talaj- és vízvédelemmel lehet kiküszöbölni. Szerencsére hazánkban szintén kisebb mértékben fordul elő határértékek feletti nehézfémszennyezés. A folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően gyorsan és hatékonyan eltávolítják az élelmiszerpiacról azokat a termékeket, amelyek bármilyen kémiai anyagot határérték feletti mennyiségben tartalmaznak.

Vági Zsolt

dietetikus, táplálkozástudományi szakértő
Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

forrás: http://www.patikamagazin.hu