Valós veszéllyé vált, hogy Washington két legfontosabb szövetségese az Iszlám Állam elleni harcban egymás torkának ugrik. Figyelemre méltó Teherán prominens részvétele a kialakult folyamatokban. Nem látni, hogy mit kíván tenni a kormány a Kurdisztánban szolgáló magyar katonák maximális biztonsága érdekében, holott ezeken a hasábokon mi már szeptember 27-én figyelmeztettünk a harcok kitörésére.

 Az iraki szövetséges erők (ISF) és az iráni kiképzésű Hasd síita millíciák tegnap ellenőrzésük alá vonták a kurdisztáni Kirkuk városának határában a stratégiai K1 katonai bázist és a hozzá csatlakozó Baba Gurgur olaj- és gázmezőt. A katonai művelet része annak a megtorlásnak Bagdad részéről, amely az iraki Kurdisztán ellen irányul, amiért szeptember 25-én egy függetlenségi népszavazáson 92.7 százalékos arányban a kiválás mellett döntöttek. A Kirkuk elleni művelet ravasz döntésnek tűnik Bagdad részéről, hiszen a várost több etnikum – arabok, kurdok, türkmének, egyebek – lakják, akik közül többen ellene voltak a függetlenedésnek.

Kirkuk szerepe

Bagdad még múlt pénteken adott ultimátumot Kurdisztán fővárosának, Erbílnek. Hat követelést megfogalmazó listát terjesztettek elő, teljesítésükre pedig helyi idő szerint vasárnap hajnali 2 óráig adtak időt. A dokumentum egyebek között azt követelte, hogy a kurd hatóságok adják át az iraki kormányerőknek a Kirkuk kormányzóság azonos nevű székhelyének repülőtere, a K-1 nevű légi bázis és a kormányzóság összes olajmezője fölötti ellenőrzést, és szolgáltassák be az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől szerzett hadizsákmányt.

Az utóbbi órák összecsapásaival valós veszéllyé vált, hogy Washington két legfontosabb szövetségese az Iszlám Állam elleni harcban egymás torkának ugrik. Az olajárak tegnap megugrottak a nemzetközi piacokon, hiszen Kirkuk napi 200 ezer hordó olajat termel, az iraki Kurdisztán termelésének egyharmadát. Ráadásul Ankara is azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a kurd olajvezetéket Bagdad kérésére, amely a török kikötőbe, Ceyhan-ba vezet.

Teherán nyakig benne van

Figyelemre méltó Teherán prominens részvétele a kialakult folyamatokban. A rendkívül befolyásos Szolejmani tábornok, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Kudsz Erőinek főparancsnoka múlt szombaton tiszteletét tette Talabani, volt iraki elnök sírjánál a kurdisztáni Szulejmanijában. Vasárnap aztán Erbilbe érkezett és tárgyalásokat folytatott Barzani kurd elnökkel a növekvő válságról.

Valóban, a kurd pesmergák vezérkara "botrányos hadüzenetnek" minősítette a bagdadi támadást, melyben hangsúlyozta az iráni elitalakulat, a Kudsz Erők által kiképzett és irányított síita milíciák részvételét és figyelmeztette Bagdadot, hogy "súlyos árat" fog fizetni a konfliktus kirobbantásáért. Ez valóban így is lehet, hiszen a város több pontjáról posztoltak harcálláspontokat kiépítő pesmergákról.

A hazai kormány továbbra is hallgat

Egyre feszültebb tehát a helyzet a térségben és hazánk szempontjából kiemelendő, hogy 200 körüli magyar katona szolgál Erbilben. Nem látni, hogy mit kíván tenni a kormány a kinti állomány maximális biztonsága érdekében, holott ezeken a hasábokon mi már szeptember 27-én figyelmeztettünk a harcok kitörésére.

Pedig legfőbb ideje lenne katonáink biztonságát tisztázni, hiszen a magyar kontingens katonái nincsenek kellően felkészítve a harcra, csupán könnyű fegyverzettel, őrzési feladatra indultak. Alárendeltségben működnek, önálló erőt nem képviselnek, még a parancsnokuk is beosztott. Ha a körzetüket és / vagy körleteiket támadás éri, minden szempontból erősítésre szorulnak - inkább előbb, mint utóbb. Mivel őrzés-védelmi feladatot látnak el, értelemszerűen a támadások első vonalába esnek adott esetben.

Káncz Csaba jegyzete.