Magyarok költik lakással kapcsolatos szolgáltatásokra büdzséjük legnagyobb részét, utazásra és üdülésre, valamint pihenésre és szórakozásra ugyanakkor hazánkban fordítják a legkisebb arányt az átlagos havi kiadásokból. Ha tíz százalékkal több pénzük lenne, a magyarok leginkább élelmiszerre adnának ki többet, és valamennyit félre is tennének a pluszból.

A magyarok adják ki havi költségvetésükből a legnagyobb részt lakással kapcsolatos szolgáltatásokra huszonnyolc európai ország lakói közül. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék – állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat 28 ország internetező fogyasztói között folytatott felmérése. A magyarok által az otthoni érkezésre kiadott havi 25 százalék szintén magasabb, mint az európai átlag, amely 21 százalék. 

Az online felmérés magyar válaszadóinak pénzéből 8 százalék jut kommunikációra (mobil telefontól kábeltévéig), 7 pedig rutin közlekedésre (például autóval, tömegközlekedéssel a mindennapi élet során). A gyógyulás költségei átlag 4 százalékot visznek el. Következik az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés 3-3 százalékkal. További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra.

Hazánkban a havi költésekből kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik. Ez a legalacsonyabb arány a vizsgált európai országok között. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre/szórakozásra.

Lakossági költés

Amennyiben a jelenleginél 10 százalékkal több pénz állna rendelkezésére, a magyar megkérdezettek átlagosan további 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Ezt követően – kerekítve 1-1 százalékos említéssel – sorjáznak a lakhatás, a ruházkodás, a pihenés/szórakozás, valamint a rutin közlekedés.

Érdekes, hogy otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a sávjciak és dánok költik 21, 22, valamint az írek és olaszok 23-23 százalékos aránnyal. A lakhatás általában a déli országokban – ahol keveset kell fűteni – a legolcsóbb 19-24 százalékos aránnyal. Figyelmet érdemel, hogy az északabbra fekvő országok lakóinak havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok és svájciak.