2008.08.02. Rácz Sándornak, az egykori 56-os Nagy-budapesti Munkástanács elnökének szavai szolgáltak mottóul a Magyarok Világszövetségének július 30-i sajtótájékoztatójához. A Világszövetség tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy még jelenleg is szinte minden nap hoz újabb igazság-felismerést nemzeti ügyeinkben, melyeket egyébként belep a hazugsághalmaz. Ezért ezeket a felismert igazságokat kötelesség továbbadni, utat jelölve ezzel a magyar ifjúságnak, a következ? generációknak. 2008.08.02. Rácz Sándornak, az egykori 56-os Nagy-budapesti Munkástanács elnökének szavai szolgáltak mottóul a Magyarok Világszövetségének július 30-i sajtótájékoztatójához. A Világszövetség tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy még jelenleg is szinte minden nap hoz újabb igazság-felismerést nemzeti ügyeinkben, melyeket egyébként belep a hazugsághalmaz. Ezért ezeket a felismert igazságokat kötelesség továbbadni, utat jelölve ezzel a magyar ifjúságnak, a következ? generációknak. ?Trianon újraértékelése?, ?Magyarország XX. századi, különösen a II. világháború utáni kifosztása?, A Szent Korona és a magyar alkotmány?, valamint az ?Államiság nélküli népek és nemzetek? címet viselik azok a nemzetstratégiai konferenciák, melyek a Magyarok VII. Világkongresszusához kapcsolódva kerülnek megrendezésre. Az utóbbi, augusztus 18-án sorra kerül? tanácskozásról Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke adott tájékoztatást. Az Európai Parlamentben van egy párt - az Európai Szabad Szövetség (EFA) -, amelynek frakciójában az államiság nélküli népek (skótok, walesiek, baszkok, katalánok, frízek, flamandok, bretonok, stb.) parlamenti képvisel?i tömörülnek, kisebbségben él? népeiket képviselve. Az EFA-val a Világszövetségnek 2001-ig visszanyúló kapcsolata van, amikor együtt léptek fel a benesi dekrétumok ellen. Azóta is magas szint? és hatékony a két szervezet együttm?ködése, a baszkok és a katalánok például rendszeres szószólói a magyar kisebbségi ügyeknek. A konferenciát ezzel a párttal közösen rendezi a Világszövetség, azzal a célkit?zéssel, hogy megismertessék a közvéleménnyel az Európában létez? önrendelkezési törekvéseket. Ez a kérdés Koszovó függetlenné válása óta megkerülhetetlen. Többek között a skótok, a katalánok és baszkok mozgalmának bemutatásával egy kitekintést szeretnének kínálni a magyar kisebbségi sorshelyzetben él?k számára. A szimpóziumhoz kapcsolódva mutatják be az Amerikában él? Balogh Sándor professzor eredetileg angol nyelven írt Autonómia és az új világrend cím? könyvét, melyet az MVSZ fordíttatott le magyarra. Botos László az amerikai Magyarságtudományi Intézet vezet?je az augusztus 17-én ?Trianon újraértékelése? címmel megrendezésre kerül? konferenciáról tartott ismertetést. Elmondta, hogy minden nemzetnek joga van megismerni valós történetét. Hazánkban gyakorlatilag 1849. óta ? a Horthy id?szakot leszámítva ? nincs igaz magyar történelemtanítás, így nem csoda, hogy oly sokan nem tudják, hogyan és miért következtek be a tragikus trianoni fejlemények. Hazudtak és cselszövések sorozatát követték el, miközben egy jól lefizetett sajtó vezette félre a nyugati világ közvéleményét. Jól alátámasztják ezt azok a dokumentumok, amelyek a II. világháború után váltak hozzáférhet?vé. Az egészséges nemzettudat kialakulásához feltétlenül szükséges a trianoni történések valódi körülményeinek ismerete, ezért fontos a róla folytatandó eszmecsere. Botos László angolul és magyarul is megírta a Trianonhoz vezet? út történetét, az angol verziót a konferencián fogják útjára bocsátani. Dr. Halász József a ?Szent Korona és a magyar alkotmány? c. konferencia elnöke a Szent Korona értékrendjének egyre növekv? energiája mellett érvelt. Elmondta, hogy már kontinens-stratégiai gondolattá vált a Szent Korona, mivel a Lisszaboni szerz?dés bukása után a föderatív törekvéseket egy konföderatív irányzat kezdi átvenni, ez pedig teljes egészében megfelel a Szent Korona értékrendjének. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy ez a tan nem egy anakronisztikus képz?dmény, hanem egy nagyon ?si és nagyon tiszta elmélet. Tanácskozásuk, neves el?adók részvételével augusztus 18-19-én kerül sorra, és gyakorlatilag felöleli mindazokat az elméleti és gyakorlati alkalmazási ismereteket, melyek a Szent Koronához köthet?k. Bár a negyedik nemzetstratégiai konferencia - ?Magyarország XX. századi, különösen a II. világháború utáni kifosztása? (augusztus 19.) ? képviseletében dr. Drábik János nem tudott eljönni, tanácskozásuk témaköre az el?zetesen beküldött el?adások fényében, szintén kiemelked?en érdekesnek ígérkezik ? hangzott el a sajtótájékoztatón. A Magyarok VII. Világkongresszusának konferenciasorozatához társrendezvények is csatlakoznak, közülük ez alkalommal a ?Kurultáj, avagy a II. Magyar-Madjar találkozó? c. rendezvényt mutatta be Vukics Ferenc elnök. Kunszentmiklóson augusztus 8. és 10. között törzsi találkozóra kerül sor, ahova negyven kazakisztáni madjar törzsi vezet? látogat el, ez lesz a két nép második találkozója. A rendezvény keretében többek között nagyszámú hagyomány?rz? barantás és lovasíjász mutat be történelmi él?képeket, valamikori együttélésünkre emlékeztetve. Kés?bb a magyar történelemb?l vett él?képekkel szórakoztatják a várhatóan többezres néz?közönséget. A rendezvényen a teljes Kárpát-medencei magyarság képviselteti magát, s?t még a nyugati magyarság is állít jurtákat. Jut majd id? a küldöttek eszmecseréjére és a további együttm?ködés lehet?ségeinek feltárására is. Bíró András Zsolt társelnök a találkozó hátterér?l beszélt. A tudósok egy részének véleményével szemben az ideérkez? vendégek saját népükkel és régre nyúló kultúrájukkal bizonyítják az összetartozást. Közép-Ázsiában a magyarokat mindenki tiszteli, nagy nemzetnek tartja, és emlékük még él az ottani történelemben. Hogy ez az itthoni gondolkodásban is újra így legyen, ahhoz nemzetépít? munkára van szükség. Ezt a célt szolgálja ez a rendezvény is. A vendégeknek kéthetes programot szerveznek, melynek keretében a Felvidékre is ellátogatnak. A tudományos bizonyítékok egyértelm?ek, genetikai módszerekkel kimutatták, hogy a magyarságnak közeli rokona ez a kazakisztáni törzs. Ez az egymásra találás is bizonyítja, a magyarságnak nem kell új történelmet kitalálnia, mint más országokkal ez megtörténik, hanem csak a meglév?r?l kell lefújni a hazugság porát. Bencsik László FÚSZ