Hutter Marianna, 2016. június 29., szerda 16:07, frissítve: szerda 16:15 

Hiába áldozott rá közel 1,4 milliárd forintnyi fejlesztési forrást a kormány, alig látogatják a Nemzeti Köznevelési Portált – derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Mint ismeretes, a köznevelési rendszer tavalyi „legnagyobb innovációjaként” beharangozott NKP tavaly november 12-én indult el, hogy „nagy segítség” legyen a pedagógusoknak. Az oldalt bemutató konferencián Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője úgy nyilatkozott: „az okosportál a köznevelést érő kihívásra remek válasz”, „hasznos a tanulók, tanárok és szülők számára”. Az egykori köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit pedig úgy méltatta a kezdeményezést: „A portál nem cél, hanem segítség a gyermeknek, akit motiválni kell; segítség a szülőnek, akit generációk választanak el a gyermektől, segítség a felzárkózónak, tehetségeseknek, segítség a magyar kultúra közvetítésében.” A bemutató konferencián elhangzott az is: másfél éven keresztül 50 szakértő dolgozott a portál megalkotásán.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az NKP kevéssé válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Az OFI a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére közölte, hogy napi 800-1500 egyedi látogatója van az oldalnak, ami elenyésző szám ahhoz képest, hogy ezt napi segítségnek szánták a pedagógusoknak, diákoknak és a szülőknek egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a 2015/2016-os tanévben az iskolákban több mint 120 ezer pedagógus tanított, általános iskolába 745 ezer diák járt, míg a középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzésein 451 ezren tanultak. Így, ha a szülőket nem is számoljuk, több mint 1 316 000 érintettnek szól az NKP, ami azt jelenti, hogy ha a napi 1500 látogatószámot vesszük is alapul, akkor is csak mindössze 0,11 százalékuk használja naponta az online felületet. A nem túl intenzív érdeklődést támasztja alá például az is, hogy az NKP felületén találhatók úgynevezett „Innovációk, jó gyakorlatok is”, amiket ha kipróbálnak a tanárok, jelezhetik az oldalon. Ám ez sem válthatott ki túl nagy lelkesedést a pedagógusokból, mert szinte az összes gyakorlatnál nullát mutat a kipróbálók száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen egyetlen pedagógus sem próbálta volna ki a gyakorlatokat, mindenesetre árulkodó lehet az érdeklődés mértékéről.

Az OFI kérdésünkre arról is beszámolt: az oldalt indulása óta összesen 200 ezer egyedi látogató kereste fel május végéig bezárólag, fenntartása pedig havi 1,5 millió forintba kerül.

– Az NKP ismertsége közelít a nullához – nyilatkozta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, aki nem tud arról, hogy bármelyik kollégája használná a portált. Ugyanakkor elmondta, érdeklődésünk felkeltette a kíváncsiságát, így mindenképpen meg fogja nézni az oldalt.

– Úgy tudom, az én közvetlen kollégáim nem használják a portált – nyilatkozta Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára és a Történelemtanárok Egyletének tagja. A pedagógus szerint probléma az oldallal, hogy nagyon nehéz rajta keresni. „Több alkalommal ellenőrizni akartam, hogy a történelemtankönyvekben szereplő Rá@dás rovat, ami az online hozzáférhető digitális tananyagra utal, valóban fenn van-e az NKP-n, de sokszor egyáltalán nem lehetett ezeket megtalálni” – mondta. A pedagógus szerint a meglévő digitális tananyagok színvonala nagyon változó, és hiába töltötték fel őket az internetre, nem tekinthetők valójában digitálisnak, mert a feladatok legtöbbször nem interaktívak. „Sokszor pont ugyanolyan szöveges feladatokat készítettek digitális tananyagként, amik a tankönyvek feladatgyűjteményeiben is megtalálhatók, de a világon semmi interaktív nincs bennük” – tette hozzá. Szintén probléma, hogy az oldal nagyon lassú, ami egy eleve lassú internet-hozzáféréssel rendelkező iskolában ellehetetleníti a használatot. Kérdésünkre, hogy a diákok mennyire veszik igénybe az NKP-t a tanulmányaikhoz, úgy válaszolt: kizártnak tartja, hogy a gyerekek tömegesen és önállóan használnák.