A típusépületek a Magyar Falu Programból megítélt állami támogatásból épültek volna, de egy sem készült el határidőre. A generálkivitelező cég tulajdonosa Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének vezérigazgatója is volt egy időben. A közlekedési minisztérium utasítására a MÁV-nál belső vizsgálat indult. 

Dióhéjban
   - Tizenegy kisforgalmú vasúti megállóban klimatizált váróhelyiségeknek kellene állniuk 
   - Egy sem készült el, mi több, a legelőrehaladottabb állapotban lévőt elbontották
   - Több mint 1 milliárd forint közpénz közérdekű hasznosulása vált kétségessé
   - Jogviták vannak már, és belső vizsgálat is indult

Előzmények
   A MÁV 2021-ben kétmilliárd forint költségvetési támogatást kapott a Magyar Falu Programból állomásfelújításra, a támogatási szerződés 2021 augusztusában írták alá. Aztán szinte semmi nem történt évekig, legfeljebb annyi, hogy a MÁV szervezeti átalakításával a szerződés és vele a felújítási program megvalósításának felelőssége a MÁV újonnan létrehozott leánycégére, a 2025. január 1-jével felállt MÁV Pályaműködtetési Zrt.-re szállt.
   2025 nyarán a programot leporolták, nyilván nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól. A program két fő részből állt: állomásépületek felújításából, illetve új váróhelyiségek telepítéséből, jellemzően falvakban. Ez a cikk a váróhelyiségek (nem) telepítéséről szól. 
   Bár a nyilvános bejelentés tavaly augusztusban érkezett, a háttérben akkor már javában dolgoztak. A Pályaműködtetési Zrt. a projektet egy csoporton belüli outsourcing szerződéssel átpasszolta leánycégének, a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-nek (MÁV FKG). 
   A MÁV FKG 2025. július 9-én írta alá a 11 váróhelyiség generálkivitelezőjével, a Locomotive CEE Kft.-vel a vállalkozási szerződést, a vállalkozói díjat nettó 1. 074. 799. 660 forintban állapították meg, a szerződés 2026. április 5-én, egy héttel a választások előtt járt (volna) le. Egy váróhelyiség „készre jelentését” tehát nettó 97,7 millió forintért vállalta el a generálkivitelező. Mivel a költségvetési támogatások jellemzően bruttó összegek, érdemes a vállalkozói díjat bruttósítani, a 27 százalékos áfával megnövelt összeg 1,365 milliárd forint, vagyis a váróhelyiségek elvitték a 2 milliárdos állami támogatás durván 70%-át.   

Régi partner 
   A Locomotive-ot nem a MÁV FKG, hanem a vasúttársaság egy másik leányvállalata, a back office-t biztosító MÁV Szolgáltató Központ Zrt. választotta ki meghívásos beszerzési eljárásban. Tizenkilenc cégtől kértek árajánlatot, de csak háromtól kaptak, a legkedvezőbb ajánlatot a Locomotive tette.   
   A Locomotive a vasúttársaság kipróbált partnere, 2025-ben egyéb megbízásokat is kapott a MÁV FKG-től. A történet szempontjából mellékszál, de tény, hogy a generálkivitelező cég tulajdonosa Gál Miklós, aki 2019 és 2020 között Mészáros Lőrinc tőzsdei holdingja, az Opus Global Nyrt. vezérigazgatója volt. Egy időben "gazdaglistán" is szerepelt.  

Alvállalkozónak adták tovább 
   A Locomotive a 11 típusépület gyártását és telepítését alvállalkozói konzorciumnak passzolta át. A konzorcium két tagból állt, a REXEM Kft.-ből és a Walter-Steel Kft.-ből, mindkettő szabolcsi cég, az építőiparban „kishalaknak” számítanak, a REXEM főtevékenysége „egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység”, a Walter-Steel-é - nevéből adódóan - fémszerkezet gyártása, honlapja egyiknek sincs, referenciák a nyilvánosság előtt nem ismertek. Úgy tudjuk, hogy a konzorcium kiválasztásában személyes ismeretség játszott közre.   
   A generálkivitelező és a konzorcium 2025. október 10-én írták alá az alvállalkozói szerződést, a vállalkozói díjat 516. 283. 212 forintban állapították meg. A határidők szorosak voltak: Bashalom, Nyírbogát, Ópályi és Aranyosapáti településeken 2025. december 7-ig, Szalatnakon, Pécsudvardon és Győrasszonyfán december 27-ig, Püspökhatvan, Sárrétudvari, Tiszaalpár és Tiszajenő vasútállomásain pedig 2026. január 23-ig kellett, kellett volna elkészülni a munkával. A szerződés véghatáridőként 2026. február 8-át rögzíti. 
   Csak emlékeztetőül: a Locomotive nettó 1 milliárd forint feletti összegért vállalta el azt a munkát, amit feleennyiért végeztetett (volna) el alvállalkozóival. A generálkivitelezői szerződést nem ismerjük, lehet, hogy abban olyan kitételek is szerepelnek, amik indokolják a szokatlanul magas marzsot. A Locomotive üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a Kontrollnak, hogy a MÁV FKG Kft. a nettó 1,074 milliárd forintból eddig mennyit fizetett ki neki. 

Legó nagyban
   A váróhelyiségek CUBE MMC technológiával készültek. A technológia szellemi tulajdonjogainak teljessége Németh Ágnesé, akivel a konzorciumnak külön szerződést kellett kötnie. Őt a Locomotive a lapunk kérdéseire adott válaszában szerződéses közreműködőként említi, aki „szerződéses, üzleti és szakmai kérdésekben is képviselte a konzorciumi tagokat” a generálkivitelezővel folytatott egyeztetések során.
   A CUBE MCC moduláris (kisebb, egymással kompatibilis panelekből álló) gyártási és építési technológia. Lényege, hogy a paneleket előre legyártják, majd a helyszínen összeszerelik. Konyhanyelven fogalmazva, legó nagyban. Az iparosított építési technológia előnye a gyorsaság, a vázszerkezet acél, a tartószerkezet pedig acél és fa. Azt a Locomotive sem vitatja, hogy „a technológia önmagában alkalmas volt az utasváró épületek kivitelezésére, a fémmel vegyes fa szerkezet alkalmazását a megrendelő MÁV FKG Kft. is jóváhagyta”.
   A moduláris technológia alkalmazása a MÁV elvárása volt, a zárt utasváró helyiség engedélyezési tervét a vasúttársaság készíttette el, és az építménnyel kapcsolatos műszaki tartalmakat is ő határozta meg. Az engedélyezési tervben megadott típusú paneltől el lehetett térni, de kikötés volt, hogy az alkalmazott technológiának minimum egyenértékűnek kellett lennie a tervben szereplővel, különösen tűzállóságban, hőszigetelésben, ütésállóságban. 
   Az engedélyezési tervet a MÁV átadta a generálkivitelező Locomotive Kft.-nek, a kivitelezési tervet és annak műszaki leírását a Locomotive készítette el a konzorciumtól kapott adatok alapján, a megrendelő MÁV jóváhagyásával. A történet szempontjából fontos, hogy a konzorciummal kötött szerződésben a Locomotive „az adatszolgáltatás tartalmát és mértékét megfelelőnek és elégségesnek” tekintette, további adatszolgáltatásra nem tartott igényt. 
   A munkák tényleges elvégzésével megbízott alvállalkozói konzorciumnak a Locomotive-tól átvett dokumentáció alapján kellett dolgoznia úgy, hogy előleget a generálkivitelező nem fizetett. 

Egymásra mutogatás
   Szalagátvágás a 11-ből egyetlen helyszínen sem történt. Nem kell magyarázni, hogy ezen a nyáron miért jöttek volna jól a klimatizált váróhelyiségek. Az ügyben jogi eljárások indultak, ebből következően a felek eltérően magyarázzák a történteket. Igazságot nem mi fogunk tenni, az a bíróság dolga, mi maradunk a különböző álláspontok ismertetésénél.  
   Az utasvárók gyártást és telepítését a MÁV-csoport műszaki ellenőrei folyamatosan ellenőrizték. „Ők az előregyártott modulok telepítési-, és a kapcsolódó környezetrendezési munkák kiviteli és a gyártmánytervektől eltérő hiányosságait, hibáit az építési naplókban rendszeresen jelezték” – írta a Kontrollnak a megrendelő MÁV. Az elbontott szerkezetek jellemző hibáiról és hiányosságairól konkrétumokat nem árultak el arra hivatkozva, hogy a kivitelezés még folyamatban van.
   A generálkivitelező Locomotive élesebben fogalmazott: „A kivitelezési munkálatok megkezdését követően világossá vált számunkra, hogy az alvállalkozói konzorcium képességeiben és kapacitásában sem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek alapján alkalmasak lennének az alvállalkozási szerződés megfelelő teljesítésére. A kivitelezés során amellett, hogy a kivitelezés előrehaladása jelentős mértékben elmaradt a tervezett ütemtervtől, a kivitelezés minősége is rendkívüli hiányosságokban szenvedett, mint pl. a tervektől eltérő kivitelezés olyan kritikus ponton, mint a totemoszlop rögzítése, a rossz méretezésű nyílászárók beépítése, amely miatt a gyári szerkezetbe a helyszínen láncfűrésszel vágták bele a nyílászáró helyét, megsértve ezzel a falszerkezetet és annak rétegrendjét, továbbá a szükséges faanyagvédelmi kezelések elmaradása, és még hosszasan lehetne sorolni”. 
   A konzorcium szerint az ütemtervet azért nem tudták tartani, mert komplett tervdokumentációt csak 2026. február 13-ra kaptak. Ekkorra elvileg mind a 11 váróhelyiségnek állnia kellett volna már, hiszen február 8-a volt a véghatáridő. 
Ennek ellenére a váróhelyiségek moduljait „villámgyorsan, 23 munkanap alatt legyártották és hat helyszínen (Nyírbogát, Ópályi, Aranyosapáti, Bashalom, Győrasszonyfa, Tiszajenő) megkezdték a telepítést. A további öt helyszínre szükséges modulok is elkészültek, jelenleg a Walter-Steel udvarán állnak lefóliázva – írta a konzorcium. 

Szakítás
    Mivel a konzorcium előleget nem kapott, egy idő után jelezte a generálkivitelezőnek, hogy benyújtana egy részszámlát. Ekkor a konzorcium szerint a Locomotive „hirtelen kismillió hibát talált”. 
   A szerződés megszüntetése közös megegyezéssel már március 20-án szóba került a generálkivitelező és az alvállalkozói konzorcium egyeztetésén. Szűk egy hónapon belül a szándék elhatározássá érett.  
   A felek elküldték egymásnak a saját pénzügyi kalkulációjukat, a számok nem is közelítették meg egymást, a különbözet a Kontroll információja szerint nagyjából háromszoros. 

Ürügy vagy valós hiány?
   A generálkivitelező Locomotive végül június 9-én egyoldalúan és azonnali hatállyal felmondta az alvállalkozóval kötött szerződést hibás teljesítésre hivatkozva. 
   Az egyik indok az volt, hogy a konzorcium nem rendelkezik a váróhelyiségek minőségét alátámasztó műszaki dokumentáció teljességével. A Locomotive több szerinte hiányzó tanúsítást is megemlít, hangsúlyozva, hogy a tűzállósági határértékre vonatkozó adat hiteles forrása akkreditált laboratórium, azaz külső szereplő lehet csak. 
   Ezen a ponton lehet jelentősége annak, amit a Locomotive az alvállalkozó szerződésben elismert. Nevezetesen, hogy a kiviteli tervdokumentáció elkészítéséhez megkapta a szükséges adatokat a konzorciumtól. 
   A konzorcium szerint a szerződés felmondásáról szóló tájékoztatóban említett minőségtanúsítások hiányára való hivatkozás nem egyéb a generálkivitelező részéről, mint utólagos ürügy. 
   A konzorcium hangsúlyozza, hogy a tartószerkezeti tervek és műszaki leírások a kiviteli tervet összeállító építész rendelkezésére álltak, ahogy a CUBE MMC technológia megfelelőség igazolásához szükséges dokumentumok is. „Az épület megfelelősége a jóváhagyott szakági tervek, a felelős tervezői nyilatkozatok, a gyártói dokumentációk, a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatai, valamint a kivitelezés során kiállított felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján igazolható. Mindezek alapján a konzorcium nem tartotta megalapozottnak a szerződés felmondásáról szóló tájékoztatóban felsorolt minőségtanúsítások beszerzését” – írták.   
   A CUBE MMC technológia tulajdonosa külön közleményt is kiadott, amiben hangsúlyozza, hogy szerinte a projekt legnagyobb vesztese a magyar állam. 

Bontás és birtokvédelem
   Mint említettük, a Locomotive évek óta dolgozik a MÁV-nak, érhető, hogy nem szeretne kiesni a pikszisből. A cég azt írta a Kontrollnak, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy új alvállalkozók bevonásával a munkát elvégezze. Ezért felszólította a konzorciumot, hogy a hat helyszínre telepített, különböző készültségi fokú építményeket bontsák el. Mivel ez nem történt meg, a Locomotive maga kezdett el bontani július közepén, aminek a legelőrehaladottabb állapotban lévő váróhelyiség „látta kárát” Győrasszonyfán, az építmény darabjait a generálkivitelező szerződött partnereinek telephelyeire szállították. A bontás hírére a konzorcium a másik öt helyszínen birtokvédelmet kért az építményekre.   
   Az ügyben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium utasítására a MÁV-nál belső vizsgálat indult. 

Forrás: Kontroll / Nagy Zoltán