Úgy tűnik, hiába támadta meg a Kész Zrt. a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, a kormányközeli West Hungária Bauval felálló konzorcium építheti meg a PPKE új campusát a Palotanegyedben 110 milliárd forintért. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy a minisztérium jogsértést követett el, amikor korlátozta a Kész Zrt. iratbetekintési jogát. Emiatt 10 millió forint bírságot szabtak ki rájuk.
  Ahogy arról a Telex április elején beszámolt, a Kész Építő Zrt. megtámadta azt a tavaly kiírt közbeszerzési eljárást, amellyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának kivitelezőjét keresték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) ugyanis a bírálati összegzésben a kormányközeli West Hungária Bau (WHB), BAYER CONSTRUCT Zrt. és LATEREX Zrt. hármasát hozta ki győztesnek a 109,9 milliárdos ajánlatával, míg a Kész Zrt.-t kizárták a versenyből. A Telex értesülései szerint a Kész Zrt. több milliárd forinttal olcsóbban vállalta volna a munkát, így ő lehetett volna a befutó, ha az ajánlatát nem érvénytelenítik. A cég ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért.
  A Döntőbizottság napokban közzétett határozata alapján a Kész Zrt. úgy vélte, az ÉKM jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatukat. Szerintük ugyanis az, hogy az egyik kapacitásnyújtó szervezetük, a PROVIM Kft. a közbeszerzési eljárás során beolvadással megszűnt, és helyébe jogutódja (KÉSZ Ipari Technológiák Kft.) lépett, csak adminisztratív jellegű cégjogi változás volt, a szakmai tartalmat nem érintette (a szakember személye változatlan maradt), így az ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében lehetőséget kellett volna adnia a helyzet tisztázására. 
  Az ÉKM álláspontja viszont az volt, hogy egy kétszakaszos eljárásban a részvételi szakasz lezárultával rögzül a gazdasági szereplők köre, és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet személyében beálló változás tilos tartalmi módosításnak minősül. Szerintük a jogutód KIT Kft. egy új jogalanynak számít, akinek a bevonására az ajánlattételi szakaszban már nem volt törvényes lehetőség.
  A Közbeszerzési Döntőbizottság Lázár minisztériumával értett egyet, és elutasította KÉSZ Zrt. azon kérését, hogy semmisítsék meg az érvénytelenné nyilvánításról szóló döntést.
  A Döntőbizottság indokolása szerint a beolvadás eredményeként ténylegesen szereplőcsere történt a kapacitásnyújtó oldalán, ami a kétszakaszos eljárás szigorú szabályai miatt az ajánlattételi szakaszban már nem megengedett.
  A Kész Zrt. által felvetett másik vélt jogsértés kapcsán viszont a céggel értettek egyet. A társaság ugyanis azt is kifogásolta, hogy az ajánlatkérő megtagadta tőle az iratbetekintést a nyertes ajánlattevő dokumentumaiba. Az ÉKM szerint azért, mert a KÉSZ Zrt. nem indokolta meg megfelelően, miért lenne szüksége a versenytárs adatainak megismerésére a saját jogainak érvényesítéséhez.
  A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően korlátozta az iratbetekintési jogot.
  A Döntőbizottság indokolása szerint az ÉKM az iratbetekintés megtagadásával megsértette a közbeszerzési alapelveket (átláthatóság, jogorvoslati jog tisztasága). A jogsértés miatt a Döntőbizottság 10 millió forint bírságot szabott ki a Minisztériummal szemben.
  A Közbeszerzési Döntőbizottság oldalán (egyelőre) az szerepel, hogy a döntést nem támadták meg a bíróságon, így vélhetően hamarosan hivatalossá válik a kormányközeli WHB, BAYER CONSTRUCT Zrt. és LATEREX Zrt. konzorciumának győzelme.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter