Kiszorítanák a CT és MR-diagnosztika területéről a magánszolgáltatókat, újabb lépést tesznek a járóbeteg-szakellátás államosítása felé, és növelik a terápiabiztonságot a patikákban. Mindez a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat-csomagból derül ki, amelyről ma szavaznak az Országgyűlésben.

A jövőben kizárólag „köztulajdonban álló gépparkkal” végeznék az állami intézményekben a CT- és MR-vizsgálatokat – derül ki az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának a jövő évi költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslatából.

2024. november 1-jével felszámolják a magánszolgáltatók és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) illetve intézmények közötti finanszírozási vagy közreműködői szerződéseket. Ugyancsak megszűnnek az eszközökre vagy helyiségekre vonatkozó bérleti szerződések, és természetesen ezek helyett új megállapodás nem köthető.  Az állam mindazonáltal kártalanítást ígér a „kiebrudalt” szolgáltatóknak „a feladatellátásra kapott díjak figyelembevételével”, egyúttal lehetőséget ad nekik arra, hogy berendezéseiket felajánlják megvételre.

A módosító javaslat a köz- és magánellátások szétválasztását célozza, a meddőségi centrumok államosításának mintájára építve. A részletek az irományban nem szerepelnek – ezeket később rendeletben rögzítik –, az azonban kérdés, hogy az eddigi magánszolgáltatói kapacitásokat milyen forrásból finanszírozza majd az állam, amikor az ágazat jövő évi büdzséje mindössze 15 százalékkal bővül.

A NEAK-szerződött magánszolgáltatókat egyébként alaposan meglepte a MedicalOnline érdeklődése, ők ugyanis nem tudtak a változtatásról. Egyikőjük emlékeztetett, hogy arról ugyan volt szó, hogy a kórházakban működő CT- és MR-részlegeket államosítják, de a kórházon kívüli szerződések felszámolásáról nem.

Annak az ötlete, hogy magánszolgáltató nem részesülhet állami finanszírozásban, már közel tíz évvel ezelőtt is felmerült, akkor Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszélt erről, meglehetősen nagy vihart okozva, hiszen a magánellátók éppen, hogy nagyobb térnyerésre számítottak 2014-ben. A köz- és a magánellátás szétválasztása a közbeszédben azóta is megmaradt, és most markáns lépést tettek ennek irányába.

Átszabják a járóbeteg-szakellátók működési formáját

Csak költségvetési szervként működhetnek a jövőben a járó-beteg szakellátók, ugyanis csak ezekkel köthet finanszírozási szerződést a NEAK – szól a következő módosító. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek gazdasági társasági formában működtetik a rendelőiket, 2024. július 1-jéig kell megváltoztatniuk ezt, kivéve azokat, amelyek nem kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak. A törvényalkotó szerint csak így biztosítható, hogy az ellátásért kapott finanszírozást kizárólag a járóbeteg-ellátásra fordítja a fenntartó.

Az önálló járóbeteg-szakellátók jellemzően költségvetési intézmények, de akad néhány szakrendelő, amely gazdasági társaságként (kft., nonprofit kft)működik – mondta a MedicalOnline érdeklődésére Polák László a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség helyettes elnöke, aki szerint ez utóbbiak gazdálkodásában tágabb a terep a rendelő működése során, míg költségvetési intézményként szigorúbb gazdálkodási és jelentési kötelezettségeket írnak elő. Egy néhány évvel korábbi összesítés adatai szerint egyébként a fővárosban 17 önálló járóbeteg-szakellátó működik, ebből hét gazdasági társasági formában, de vidéken is akad ilyen, például Bicskén, vagy Hajdúböszörményben.

Míg Polák László szerint a módosítás szövegéből nem következik automatikusan a rendelők államosítása, de lehet annak előkészítése, addig Lehoczky Péter, a budapesti, XI. kerületi Szent Kristóf Szakrendelőfőigazgatója szerint határozott lépés annak irányába.

Sikerült elérni, hogy az önkormányzat kinyilvánítsa, hogy hozzá tartozunk, majd ezt követően rendeletben határozták meg, hogy minden fejlesztést, szerződéskötést hol a Szent Imre Oktatókórházzal, hol az Országos Kórházi Főigazgatósággal kell egyeztetni – mondja a nonprofit kft-ként működő intézmény vezetője, aki szerint költségvetési szervként fennáll annak a veszélye, hogy az önkormányzattal eddig gyorsan elintézhető helyzetek megoldása elhúzódik majd. Úgy vélte, komoly gazdasági átállást jelent majd a most beterjesztett módosítás. Elmondta még azt is, hogy bizonyos feladatok központosítása hasznos és logikus lehet, de a jogalkotás sokszor okoz kaotikus helyzeteket.

Biztonságosabbá válhatnak a gyógyszeres terápiák

Bizonyos étrend-kiegészítők a jövőben kizárólag gyógyszertárban, vagy rendeletben meghatározott üzletekben lesznek forgalmazhatók – tartalmazza még az összegző javaslatcsomag, az intézkedést az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe rendelve.

A gyógyszerészi kontrollra szükség van, de arra is, hogy ezeknek a készítményeknek a használatáról beteget kezelő orvos is tudomással bírjon – mondta lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, emlékeztetve arra a felmérésre, amely szerint a kórházba kerülő betegek étrend-kiegészítő használatának 85 százalékáról az egészségügyi személyzet semmit nem tud. – Nemcsak az interakciókról kell szólnunk itt, hanem arról is, hogy az étrend-kiegészítőknek van egy olyan köre, amely összetételében, várt vagy kívánt élettani hatásában is nehezen különböztethető meg a gyógyszerekétől, sőt, olyan is, amelynek fő hatóanyaga akár gyógyszerként is forgalomba kerül. Ezért fontos, hogy a terápiát követő gyógyszerész tudjon arról, mi az, amit a páciens a receptköteles készítményekkel együtt szed.

Jó lenne, ha a megvásárolt étrend-kiegészítők az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT) is felkerülnének, de mivel ezek nem vényköteles termékek, így nem köthetőek TAJ-számhoz, legfeljebb a beteg engedélyével – válaszolta felvetésünkre az elnök, megjegyezve, hogy ennek híján a nagy forgalmú városi patikákban nehezebb a szakmai kontroll, mint vidéken, ahol a lakosság ugyanabba a gyógyszertárba jár.

Arra a kérdésünkre, hogy mely készítmények szerepelnek majd a kizárólag gyógyszertárban forgalmazható étrend-kiegészítők listáján, Hankó Zoltán azt válaszolta, ezzel a kérdéssel a közigazgatási egyeztetések során foglalkozik majd az MGYK, amikor elkezdődik az erre vonatkozó rendeletalkotás.

A módosításnak potenciális gazdasági következménye is van: többletforgalmat generálhat, amire a kis- és közepes vidéki patikáknak nagy szüksége van – hívta fel még a figyelmet Hankó Zoltán, hozzátéve, hogy a kamara üdvözli, hogy az eddigiekhez képest szorosabb forgalmazási keretek közé viszik be ezen készítmények körét, amit régóta szorgalmaznak.

A kórházi gyógyszertárakba is belép az állam

Országosan végez beszerzési, koordinációs és logisztikai tevékenységet az a szolgáltató, amely projekttársaságként az állami kórházakban biztosítaná az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást. Az intézkedéstől azt várják, hogy a nagy értékű, többek között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával javuljon a kórházi gyógyszertárak üzemeltetési és ellátási tevékenysége. Az egységes intézeti gyógyszertári rendszerhez a nem állami fenntartású kórházak önkéntesen csatlakozhatnak.  A szolgáltatót hirdetménnyel induló nyilvános eljárás keretében választják ki.

MedicalOnline