Zsiványoknak nevezte a rokkantak egy részét Obersovszky  Péter abban a beszélgetésben, ami 2012. november 9-én hangzott el az MTV "Ma reggel" című műsorában. A reggeli adásnak Korózs Lajos az MSZP elnökségi tagja,  korábbi államtitkár volt a vendége, akit a rokkantak és fogyatékkal élők helyzetről is kérdeztek.

A beszélgetés akörül zajlott,  mennyire igazságos az Orbán kormány döntése abban a tekintetben, hogy a korábban rokkant ellátásban részesülő  pótcselekvésnek is beillő gombot válogató ál-vak embereket, ahogy erre a visszaélésre egy gödöllői vállalkozásnál fény derült,- miért kellene a rendszernek szociális alapon támogatni, és egyáltalán egykalap alá lehet-e venni őket azokkal a rászorulókkal, akik valóban súlyos rokkantak, és joggal szorulnak méltányos ellátásra.

Korózs maga is felháborodottan utasította vissza azt, hogy néhány ezer ember miatt,- akik netán valóban visszaélhettek a juttatással -   közel 194 ezer valóban rászoruló, megváltozott munkaképességü személyt büntettek azzal, hogy megvonták tőlük korábbi ellátásuk nagy részét. 

 Embertelen dolog volt az - fejtette ki véleményét Korózs,  hogy a rendszer hibája miatt és ahelyett, hogy azon változtattak volna, egy  tollvonással drasztikusan csökkentették a rászorulóknak járó juttatást.

Azzal kapcsolatban, hogy az ominózus adásban részben-egészben zsiványnak lettek titulálva a rokkantak és a megváltozott munkaképességüek, megkereste szerkesztőségünket Demeter Éva, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoporttól és kérte, hogy a mind a 300 ezer "volt" korhatár alatti rokkantnyugdíjas nevében megírt nyílt levelét tegyük közzé. A kérésnek eleget téve a levelet teljes terjedelemben közreadjuk: 

Tisztelt Magyar Honfitársaink!

Új jelzővel („zsiványok”) illették a korhatár alatti rokkantakat, illetve azok egy részét. Itt és most mondjuk ki azt, hogy álljon meg a menet! Legyen ebből elég! 

Eljött a pillanat, amikor minden jóérzésű magyar Honfitársukhoz szólni kell!

Szólni kell, hogy legyen most már elég az alábbiak miatt:

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, ami ma hazánkban a korhatár alatti rokkantak elleni üldözés és a cinizmus szintjén zajlik! Ezt minden ember, csak akkor értené meg igazán, hogy mi is folyik itt valójában, ha ő maga is érintetté válna. Sose legyen része benne senkinek!

Nekünk még annyit sem ígért a magyar kormány, mint Wintson Churchill angol miniszterelnök a saját népének az 1940. május 13-i parlamenti beszédében:

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket”!

 Számunkra, még ilyen áron sincs megmenekülés? Nincs! Számunkra, még ennél is rosszabb a helyzet! A korhatár alatti rokkantaknak éhezést és fagyhalált szánnak a törvényhozók és a végrehajtók? Előbb, vagy utóbb hajléktalanként kell élni majd az öngondoskodó végnapjaikat? Kisemmizik, megalázzák és alapvető emberi jogaikban korlátozzák őket? Becsületes ország-építőként, átlag 30 évnyi munka és progresszív járulékfizetéssel, átlag 50 évesen a munkában megrokkantan, de az öregségi nyugdíjkorhatár meg sem élve, mire számíthatnak ők? Segélyre, vagy még arra sem? Fél kézzel, fél lábbal, félholtan, halálos betegen is? Milyen törvénykezés ez? Hogyan tudnak nyugodtan szunyókálni a döntéshozók és a végrehajtók, amikor itt embertelenség zajlik? Milyen értékrendet képvisel ez a keresztényi hitvallást hirdető kormány?

Az elmúlt hónapokban, volt itt adok-kapok a kormány és az ellenzék részéről is rokkantügyben. A kormány állítása szerint lesz munkahely bőven, mert az érintettek 60 ezer rehabilitációs kártyát váltottak ki. Kártya az van, de munka, az nincs! Olyan ez így, mintha egy üres bankkártyát nyomnának a korhatár alatti rokkant kezébe. Nincs rajta pénz, mert az EU pályázati támogatással beígért új foglalkoztatási program még csak jövőre indul. Beszélni viszont folyékonyan szoktak róla, mintha már történt is volna valami? A csapból is a „számháború” folyik, ha a korhatár alatti rokkantak létszámáról esik szó. Senki sem érti, miért nem az ONYF hivatalos statisztikai létszámát használja a kormány a volt rokkantsági nyugdíjasok létszámát illetően? A rokkantsági nyugdíjjogfosztást megemlítve, csak 305.323 fő érintettről lehet beszélni, nem pedig hol 650 ezerről, hol 960 ezer főről, ahogy éppen a kormány-kommunikáció kedve tartja. A korhatár alatti „volt”rokkantnyugdíjasoknak a munkaképes lakossághoz viszonyított 5%-os aránya semmivel sem magasabb, mint az EU-ban és a környező országokban. A kormány ebben is ferdít és kozmetikáz azzal, hogy az 62 év feletti rokkantakat is beszámítja a létszámba, holott azok, munkára már nem kötelezhetők. Az EU tagállamok közül egyedül nálunk történt meg a korhatár alatti rokkantak nyugdíjjogfosztása, ami a XXI. századi Európa törvénykezési szégyene!

Megengedhetetlen és tűrhetetlen volt a MTV M1-en 2012.11. 09-én, a Ma reggel: „Rokkantak munka nélkül”? című adásában elhangzott, „zsivány” szóhasználat a rokkantakkal szemben. A kormány-kommunikáció és a kormány közeli média, olyan elfogadhatatlan szóhasználatokkal, alaptalan stigmázással illeti a becsületes rokkantakat, hogy azok ellen tiltakozunk! Elég volt a csalózásból, a zsiványozásból és a jelzők kifogyhatatlan tárházából, amivel folyamatosan a  korhatár alatti rokkantakat illetik! Melyik társadalmi réteggel mernék ezt megcsinálni rajtuk kívül? Morális szégyene ez a kormány-kommunikációnak és a kormány közeli médiának is. 

A 2012. 01. 01-től hatályos rokkant-törvénnyel a segélyes pénzbeli ellátásokból éhezésre és fagyhalálra ítélnek minket? Érezzük magunkat úgy, mint egy drótkerítés nélküli koncentrációs táborban, otthont vesztetten? Lehet bennünket alázni, gyalázni egy élet munkája után megrokkantan - hová lett a humánum és a tisztelet? A halálos ítélet után, az utolsó szó jogán mit mondhatnánk még? A vétlen, korhatár alatti rokkantak, senkinek nem nyújthatnak be még kegyelmi kérvényt sem, ráadásul egész ország szótlanul végig nézi, hogyan pusztulnak el? Ez a lesüllyedt erkölcsi norma szégyen az egész országra nézve!

Kérjük a kormányt vonják vissza a 2011. évi CXCI. törvényt és a hozzákapcsolódó embertelen új komplex minősítő rendszert, addíg amíg nem késő!

Magyarország, 2012.11.10.

MSZF

„Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért”

csoport