A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) saját hatáskörbe is vonhat majd ügyeket és közvádlóként léphet fel – derült ki a tervezetből. A hivatal vezetőinek mentelmi jog járhat és a bírói illetmény többszöröse. Hétfő este jelent meg a kormány honlapján a társadalmi egyeztetés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról. Ehhez mellékelték a jogszabálycsomagot is, amit június 30-ig lehet véleményezni.
   „A demokratikus újjáépítés során szükséges feltárni a korábbi vagyonvesztések és közvagyont érintő visszaélések teljes rendszerét, hogy az újonnan létrejövő demokratikus jogállam megalapozott védelmet tudjon nyújtani a közvagyont érintő veszélyek ellen” – olvasható az indoklás, amelyet a HVG közölt.
   Az új intézmény legfőbb céljai a közvagyonnal való törvényes, átlátható és felelős gazdálkodás védelme, a közpénzügyi korrupció, a közvagyon-vesztés, a vagyonmentés és a jogellenes vagyongyarapodás feltárása, valamint a szükséges eljárási intézkedések biztosítása.
   Magyar Péter hétfői parlamenti beszédében kifejtette, hogy a legjobb szakembereknek kell megküzdeniük a „maffia tagjaival, a magyar cosa nostrával”, utóbbiak között vannak szerinte ügyvédek, könyvelők, pénzügyi szakemberek, strómanok és politikai végrehajtók is. A miniszterelnök szerint az az elvárás a hatóság embereivel szemben, hogy szabadon dolgozzanak, és az eddigieknél precízebben, gyorsabban, valamint szigorúbban végezzék a munkájukat.

Milyen esetben vizsgálódhat az NVVH?
   A tervezet szerint vizsgálat bűncselekményi gyanú nélkül, közzétett kockázatértékelési módszertan, továbbá bejelentés, panasz vagy más szerv jelzése alapján indulhat. Ha a feltárt ügy büntetőjogi pályára fordul, a hivatal meghatározott szűkebb bűncselekményi körben saját hatáskörbe vonhatja az ügyet, és közvádlóként az ügyészség helyébe léphet.
   Emellett már folyamatban lévő ügyet is a vádemelés előtt saját hatáskörbe vonhat. A dokumentum szerint ekkor nem keletkezik párhuzamos ügyészi jogkör: az NVVH gyakorolja az ügyészség jogait, maga nyomozhat vagy nyomoztathat, felügyelheti és irányíthatja a nyomozást, vádat emelhet, majd képviselheti a vádat. Az általános ügyészségi szervezet az ügyet nem veheti vissza.
   A NVVH bírságot szabhat ki azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely az adatszolgáltatásra, iratbetekintés biztosítására, felvilágosításadásra, helyszíni vizsgálat tűrésére vagy más együttműködésre vonatkozó kötelezettségét szándékosan megszegi
– írják a tervezetben.
   A bírság meglehetősen combos is lehet, természetes személy esetén ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig terjedhet.
   A hivatalnak egy elnöke és négy elnökhelyettese lesz a dokumentum szerint, és az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg őket. Ennek a felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 

Fizetések és juttatások az új hivatalban
   Az elnök havi járandóságát a bírói illetményalap hétszeresében (ez kb. bruttó ötmillió forint) határoznák meg. Az elnökhelyetteseknek pedig a bírói illetményalap 5,5-szöröse (kb. bruttó négymillió forint). Az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyetteseket a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások (személygépkocsi használat, egészségügyi ellátás, stb.) illetik meg. Az elnök és az elnökhelyettesek kivételével az NVVH teljes személyi állománya nemzetbiztonsági átvilágítás alá esik. A szervezet elnöke és a helyetteseire vonatkozóan a tervezet így fogalmaz: „velük szemben a választási, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozati és mentelmi garanciák érvényesülnek”.

Forrás: Kontroll / Horváth Tibor