Fellebbezett Varga-Bajusz Veronika letartóztatásának meghosszabbítása ellen a volt államtitkár ügyvédje, aki az Indexnek azt mondta: az eddig megismert iratokban nem talált olyan adatot, amely alátámasztaná ügyfele büntetőjogi felelősségét. Balázs Dávid úgy fogalmazott: védencének „nincs rejtegetnivalója ebben az ügyben”. A védő szerint időközben a volt államtitkárt Kecskemétről Kiskunhalasra szállították át, „feltehetőleg rosszabb körülmények közé”.
   A Kecskeméti Járásbíróság három hónappal, 2027. február 1-jéig meghosszabbította Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter és korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását. A két politikust szeptember 28-án vették őrizetbe, október 1-jén pedig egy hónapra rendelte el letartóztatásukat a bíróság.
   Az ügy a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) kötődő támogatások miatt indult. Az ügyészség gyanúja szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben, összesen 17,3 milliárd forint értékben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően. A vádhatóság álláspontja szerint a támogatásokról ténylegesen nem az erre létrehozott Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma döntött, hanem Hankó Balázs, illetve esetleg más személyek.
Varga-Bajusz Veronika a Kulturális és Innovációs Minisztériumban a felsőoktatásért, a szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkárként dolgozott. Az Index korábban beszámolt arról, hogy az NKA-ügyben bűnrészességgel gyanúsítják.

Már be is nyújtották a fellebbezést
   Balázs Dávid október 28-án vette kézhez a letartóztatás meghosszabbításáról szóló elsőfokú döntést, és másnap be is nyújtotta ellene a fellebbezést.
   A védő kifogásolja, hogy a meghosszabbításról szóló végzés lényegében ugyanazokat az indokokat ismétli meg, amelyekre a bíróság már a letartóztatás elrendelésekor is hivatkozott. Úgy látja, a döntés nem tartalmaz olyan új, ügyfeléhez konkrétan köthető tényt, amely indokolná, miért szükséges további három hónapig fenntartani a letartóztatását, különösen annak fényében, hogy az elrendelés óta részletes és kimerítő vallomást tett.
   A bíróság Varga-Bajusz Veronika esetében két okot jelölt meg:
   - a szökés és elrejtőzés veszélyét, valamint
   - a bizonyítás megnehezítésének vagy befolyásolásának veszélyét.
   Balázs Dávid szerint azonban a végzés egyik esetben sem mutatja be konkrétan, hogy miért állna fenn ez a veszély éppen az ő ügyfele esetében.
   "Vannak konkrét vitathatatlan tények, amelyek a kényszerintézkedés ellen hatnak, és ezzel szemben áll a patetikus érvelés"
– fogalmazott.

Mi a gyanú tárgya?
   Az ügyvéd rámutatott, hogy az NKA-ügy jelenleg két szálon fut:
   - az egyik a támogatásokat elnyerő kedvezményezettekhez kapcsolódó költségvetési csalás gyanúja,
   - a másik pedig a minisztériumban történteket érintő, hűtlen kezelés miatt folyó nyomozás.
   A volt államtitkárt az utóbbi ügyben vonták eljárás alá. Nem azzal gyanúsítják, hogy maga döntött volna az NKA-támogatásokról. Pszichikai bűnsegédként szerepel az eljárásban:
Vagyis a hatóság feltételezése szerint magatartásával erősítette a feltételezett elkövető szándékát.
   A védelem ezt alapjaiban vitatja. Balázs Dávid hangsúlyozta, hogy ügyfele államtitkári feladatköre nem terjedt ki a kulturális területre. Nem foglalkozott az NKA működésével vagy a támogatások elbírálásával, ezen a területen döntési jogköre sem volt.
   A gyanúsításban szereplő egyik konkrét kapcsolódási pont az, hogy a volt államtitkár Hankó Balázs akkori miniszter „szűkebb bizalmi köréhez tartozott”. Az ügyvéd szerint ez védence pozícióját tekintve természetesnek tekinthető körülmény, önmagában pedig nem bizonyítja, hogy tudott volna a kifogásolt támogatási döntésekről, vagy bármilyen módon közreműködött volna azokban.
Varga-Bajusz Veronika egyetlen további kapcsolódása az NKA-hoz az volt, hogy egy általa kezdeményezett törvénymódosításhoz később más rendelkezések mellett az NKA-törvény módosítását is hozzácsatolták. Balázs Dávid hangsúlyozta: ezt a részt nem ügyfele készítette, az NKA kérdése pedig a későbbi parlamenti vitában sem került elő az ő szerepével összefüggésben.
A védő úgy látja, a rendelkezésre álló adatok alapján ügyfelét inkább tanúként kellett volna kihallgatni, mintsem kitenni egy „hosszadalmas és megalázó” büntetőeljárásnak.

Több mint öt órán keresztül tartott a vallomás
   A volt államtitkár október közepén, férjén keresztül közzétett levelében arról írt, hogy mintegy kétezer oldalnyi nyomozati iratot nézett át, de azokban nem talált olyan adatot, amely szerinte az NKA-ügyhöz kapcsolná.
   Balázs Dávid az Indexnek megerősítette: az általa megismert nyomozati iratokban védőként ő sem talált olyan körülményt, amely alátámasztaná az ügyészségnek azt a feltételezését, hogy ügyfele bűncselekményt követett el.
   Az ügyvéd ugyanakkor jelezte, hogy a támogatotti oldalhoz kapcsolódó költségvetési csalás iratait nem kapta meg, mivel védence a hűtlen kezelés miatt folyó nyomozásban érintett. Utóbbi ügy anyagairól a főügyészség azt közölte vele, hogy valamennyi rendelkezésre álló iratot átadtak a számára.
   Egy fontos kivétel azonban maradt: a védelem a mai napig nem tekinthette át a volt államtitkár teljes e-mail-levelezését.
A főügyészség arról tájékoztatta a védőt, hogy először ők nézik át az üzeneteket, és azokat adják ki, „amelyeket relevánsnak ítélnek”. Az ügyvéd jelezte: a védelem nyilván más szempontok alapján értékelheti ugyanazokat a leveleket, ezért kérte, hogy megismerhesse a teljes levelezést.
   Azt is kifejtette, hogy Varga-Bajusz Veronika a letartóztatás meghosszabbítása előtt több mint öt és fél órán keresztül tett részletes vallomást, és válaszolt a Főügyészség kérdéseire.
   Balázs Dávid hangsúlyozta, hogy az ezután megismert tanú- és gyanúsítotti vallomások lényegében megerősítették védence állításait: azt, hogy nem tudott a kifogásolt NKA-támogatásokról, nem járt el ezekben az ügyekben, és senkit nem biztatott vagy ösztönzött arra, hogy a feltételezett bűncselekményt elkövesse.
   "Varga-Bajusz Veronikának nincs rejtegetnivalója ebben az ügyben"
– jelentette ki az ügyvéd.

A súlyos büntetés lehetősége elég a szigorhoz?
   A védelem külön támadja azt az érvelést, amely a szökés és elrejtőzés veszélyét a várható büntetés súlyából vezeti le.
   A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés tettesként öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Balázs Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ügyfelét pszichikai bűnsegédként gyanúsítják, ami egy esetleges későbbi büntetés kiszabásánál enyhébb megítélést tesz lehetővé.
   A védő emellett több olyan személyes körülményt sorolt fel, amely álláspontja szerint a szökés és elrejtőzés veszélye ellen szól. Varga-Bajusz Veronika több mint negyven éve ugyanahhoz a lakóhelyhez kötődik, ott él férjével és három gyermekével, az eljárás során pedig nem merült fel olyan adat, amely arra utalna, hogy megpróbált volna elmenekülni vagy elrejtőzni a hatóságok elől.
   A fellebbezésben Balázs Dávid a magyar bírósági gyakorlat mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteire is hivatkozott.
   A strasbourgi testület a Lakatos kontra Magyarország ügyben korábban éppen a letartóztatások indokolása miatt marasztalta el Magyarországot. Balázs Dávid felidézte az EJEB állásfoglalását lapunknak:
   "A kényszerintézkedésekkel kapcsolatban a hazai bíróságok nem vizsgálják megfelelően az azok alapjául szolgáló különös indokokat, hanem inkább sztereotipizált és elvont indokokra hivatkoznak döntéseikben. Ennek klasszikus példáját látjuk a Varga-Bajusz Veronikával szemben meghozott határozatban."
   A strasbourgi gyakorlat alapján a megalapozott gyanú önmagában egy idő után nem elegendő a letartóztatás fenntartásához: a bíróságnak további, konkrét és megfelelően alátámasztott indokokat is fel kell mutatnia.

A főbb gyanúsítottak már nincsenek letartóztatásban
   A bizonyítás megnehezítésének veszélyét szintén vitatja a védelem. Balázs Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügy több olyan gyanúsítottja, akiknek a hatóság tevékenyebb szerepet tulajdonít a kifogásolt támogatási döntésekben, már bűnügyi felügyelet alatt – tehát nem letartóztatásban – van.
"Az ebből levonható következtetéseket mindenkinek a saját belátására bízom"
– fogalmazott a Varga-Bajusz Veronika védője, aki ezzel nem azt állítja, hogy másokat is letartóztatásban kellene tartani. Éppen ellenkezőleg: azt kérdőjelezi meg, hogy védence esetében indokolt lenne a szigorúbb intézkedés, miközben azoknál, akik a gyanú szerint ténylegesen részt vettek a döntésekben, már elegendőnek ítélték a bűnügyi felügyeletet.
   Ha az összebeszélés, a tanúk befolyásolása vagy bizonyítékok eltüntetése továbbra is olyan veszély lenne, amely csak letartóztatással előzhető meg, az ügyvéd szerint nehezen magyarázható, hogy más gyanúsítottaknál miért nincs már erre szükség.
   Balázs Dávid úgy látja,
A Kecskeméti Járásbíróság nem abból indult ki, hogy milyen intézkedés lenne elegendő, hanem eleve a letartóztatás tekintette kiindulópontnak, majd ehhez igazított az indoklását.
   Ez azért is lényeges, mert a büntetőeljárási törvény éppen fordított logikát ír elő. Súlyosabb kényszerintézkedés csak akkor alkalmazható, ha enyhébb eszközzel nem lehet elérni ugyanazt a célt. A vádemelés előtt pedig az ügyészség csak indítványozza a letartóztatást: arról a bíróságnak kell önállóan döntenie. Az ügyvéd éppen ezt az önálló mérlegelést hiányolja, és úgy látja, nem egyedi esetről van szó a magyar bírósági gyakorlatban.
   Felidézte, hogy a letartóztatás elrendelése előtt csaknem kétórás ülésen részletesen kifejtették a védelem érveit, a bíróság azonban mintegy tíz perc tanácskozás után meghozta döntését. Az írásbeli indokolásban pedig – állítása szerint – egyetlen ponton sem válaszolt érdemben a felvetéseikre.

Az eljárás módját is kifogásolják
   Balázs Dávid több olyan esetet is felidézett, amely álláspontja szerint azt mutatja, hogy ügyfele eljárási jogai nem minden esetben érvényesültek megfelelően:
   - Előfordult például, hogy a sajtó hamarabb értesült az ügyben meghozott döntésről, mint maga a volt államtitkár vagy ügyvédje.
   - Egy másik alkalommal Varga-Bajusz Veronikát úgy szállították át a NAV-hoz kihallgatásra, hogy a védő csak előző este, a késő esti órákban kapta meg az értesítést, Varga-Bajusz Veronikát pedig egyáltalán nem tájékoztatták róla előzetesen.
   Utóbbi esetben a védő rögtön jelezte a NAV-nak és a főügyészségnek, hogy ilyen rövid értesítéssel nem biztosítható megfelelően a védő jelenléte, ezért kérte, hogy ne tartsák meg a kihallgatást.
   Ügyfelét ennek ellenére átszállították, és megkezdték a kihallgatását. Balázs Dávid ezt követően telefonon egyeztetett az ügyésszel, majd az eljárási cselekményt befejezték. Varga-Bajusz Veronika ekkor végül nem tett érdemi vallomást.
   Az ügyvéd arról is beszélt, hogy több, az eljárás során benyújtott panaszukra a törvényben előírt határidő elteltével sem érkezett döntés.
   "Védőként én nem akarok többet, de kevesebbet sem, mint hogy az eljárás során a büntetőeljárási kódex rendelkezéseit betartsák"
– fogalmazott.

Kecskemétről Kiskunhalasra került a volt államtitkár
   Balázs Dávid az Indexnek arról is beszélt, hogy informális úton úgy értesült: Varga-Bajusz Veronikát október 30-án a kecskeméti fogvatartási helyéről a kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézetbe szállították át.
   "Varga-Bajusz Veronikát időközben a kecskeméti fogvatartási helyéről – mondvacsinált indokokra hivatkozva – átszállították a kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézetbe, feltehetőleg rosszabb körülmények közé"
– fogalmazott az ügyvéd.

Kecskemétről Kiskunhalasra került a volt államtitkár
   Balázs Dávid az Indexnek arról is beszélt, hogy informális úton úgy értesült: Varga-Bajusz Veronikát október 30-án a kecskeméti fogvatartási helyéről a kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézetbe szállították át.
   "Varga-Bajusz Veronikát időközben a kecskeméti fogvatartási helyéről – mondvacsinált indokokra hivatkozva – átszállították a kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézetbe, feltehetőleg rosszabb körülmények közé"
– fogalmazott az ügyvéd.
   Hivatalos értesítést az átszállításról egyelőre nem kapott. Amint ez megtörténik, közlése szerint az
intézkedéssel szemben is jogorvoslattal fognak élni.
   Balázs Dávid elmondása szerint védencét a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetbe érkezésekor azzal fogadták:
"Már nagyon-nagyon vártuk, államtitkár asszony."
   Az ügyvéd úgy látja, védence mindeddig nem tudott rosszat mondani kecskeméti fogvatartásának körülményeiről, ezért az átszállítás szükségességét különösen vitatja.

Karácsony a négy fal között
   Balázs Dávid arról is beszélt, hogy a volt államtitkár igyekszik megőrizni az emberi tartását, a letartóztatás további három hónapos meghosszabbítása azonban komoly lelki terhet jelent számára:
   "A körülményekhez képest kifejezetten jól viseli a jelenlegi helyzetet – egy mentálisan nagyon erős hölgyről beszélünk –, de a hosszabbítás ténye kétségtelenül megviseli."
   Az ügyvéd kiemelte, hogy Varga-Bajusz Veronika egy mélyen vallásos, háromgyermekes édesanya. A február 1-jéig meghosszabbított letartóztatás pedig azt is jelenti számára, hogy a karácsonyt családjától távol lesz kénytelen tölteni.
   Balázs Dávid hangsúlyozta: az ilyen hatósági intézkedés következményei nemcsak az eljárás alá vont embert érintik, hanem a családtagjait, köztük a gyermekeit is próbára teszik.
   Arra a kérdésre, hogy tekinthető-e mindez pszichikai nyomásgyakorlásnak, a védő visszafogottan fogalmazott. Szerinte általánosságban egy letartóztatás természetesen nyomást gyakorolhat egy gyanúsítottra, de nem állítja, hogy ügyfele esetében kifejezetten ebből a célból született volna döntés a meghosszabbításról.
   A fellebbezés most a Kecskeméti Törvényszék elé kerül. A védelem abban bízik, hogy a másodfokú bíróság már érdemben megvizsgálja az érveiket, és választ ad arra is, milyen konkrét körülmények indokolják Varga-Bajusz Veronika további letartóztatását.

Forrás: Index / Tari Tamás / Index - Belföld - Kiskunhalasra vitték Varga-Bajusz Veronikát, ügyvédje szerint rosszabb körülmények közé