A helyi önkormányzatok finanszírozási nehézségei, a szolidaritási hozzájárulás mértéke, valamint a nagyipari beruházások helyi hatásai álltak a Portfolio Budapest Economic Forum polgármesteri panelbeszélgetésének középpontjában. Míg Budapest vezetése a főváros kritikus, 2026-os pénzügyi helyzetére és a kormányzati elvonásokra hívta fel a figyelmet, a vidéki nagyvárosok polgármesterei az adóbevételek helyben tartásának fontosságát, a lehetséges adóemelések kényszerét, valamint a környezetvédelmi szabályok szigorú betartatását hangsúlyozták.

Karácsony Gergely főpolgármester élesen bírálta a kormányzat hozzáállását. Állítása szerint az előző kormányzat képviselői négyszemközt elismerték neki, hogy céljuk Budapest csődbevitele volt. A főpolgármester rámutatott, hogy az idei, 2026-os év lezárása rendkívül nehéz lesz, mivel a kormánnyal kötött 120 milliárd forintos megállapodáson felül a cash flow-kimutatások alapján további 30 milliárd forint hiányzott a költségvetésből. A következő év még nagyobb kihívásokat tartogat, hiszen mintegy 10 százalékos, 20 milliárd forintos működési költségcsökkentést kell végrehajtaniuk.

A nehézségek ellenére Karácsony a fővárosi fejlesztésekre is kitért. Kiemelte, hogy rövidesen indul a Szegedi úti felüljáró építése, 2028–2029 környékén pedig megkezdődhet a lakóépületek kivitelezése Rákosrendezőn, ami az elmúlt ötven év legnagyobb projektje lesz. Jelenleg a beépítési mesterterv és a magántőke bevonását célzó üzleti modell kidolgozása zajlik. A városvezető emellett tarthatatlannak nevezte az autósok által befizetett díjak pusztán üzemeltetésre történő elköltését, a 13 párhuzamosan működő parkolási rendszert, valamint a helyi és helyközi közlekedés jogszabályi különválasztását - írta a Portfolio. 

Az önkormányzatokat sújtó elvonások, különösen a szolidaritási hozzájárulás, a vidéki városok vezetői szerint is komoly problémát jelentenek. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint nem magával a szolidaritás elvével van gond, hanem annak mértékével és az agglomerációs logika hiányával. Hozzátette, hogy a települések az előző évi helyi iparűzési adó (HIPA) legfeljebb 15 százalékát tartanák elfogadható elvonásnak, ám erre még nem kaptak kormányzati ígéretet. Rámutatott arra is, hogy az emberek joggal várják el a befizetett vagyonadójuk helyben történő hasznosulását. Svájci példára hivatkozva felvetette, hogy az önkormányzatoknak részesülniük kellene ezekből a bevételekből, ehhez azonban az államnak világosan meg kellene határoznia a helyhatóságok feladatait és a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási környezetet.

Pintér Bence, Győr polgármestere megerősítette, hogy eszük ágában sincs megtagadni a szolidaritási hozzájárulás befizetését, és tíz évre visszamenőleg sem követelik vissza a pénzt, de a mérték jelentős csökkentést indokoltnak tartanák. A magas elvonások miatt a város nehéz pénzügyi helyzetbe került, ami akár adóemelést is eredményezhet. Győrben a helyi iparűzési adó mértéke jelenleg 2 százalék alatt van – ez az Audival kötött megállapodás eredménye –, így az adóemelés versenyhátrányt okozna a vállalatnak, ám a kormányzati elvonások lépéskényszerbe hozhatják a települést. A polgármester egyúttal cáfolta az Audi-gyár bezárásáról szóló híreket, hangsúlyozva, hogy a vállalat vezetése megnyugtatta őket, egy esetleges 500 fős leépítés esetén pedig a helyi munkaerőpiac képes lenne felszívni az érintett dolgozókat.

A nagyipari beruházások, különösen az akkumulátorgyárak kapcsán Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere egyértelművé tette, hogy a gazdaságfejlesztés nem előzheti meg a jogszabályok betartását. Az önkormányzat nem pletykákra, hanem hatósági döntésekre alapozva cselekszik. Példaként a Semcorp esetét említette, ahol a hatóságilag megállapított szabálysértések után világosan közölték a vállalatvezetéssel, hogy ha a jogsértések folytatódnak, inkább hagyják el a várost. Bár az elektromos autóipari átállás globális keresletet generál a gyárak iránt, ez nem írhatja felül a környezet- és munkavédelmi előírásokat.

A beszélgetés végén kiderült, hogy az önkormányzati finanszírozási és támogatási rendszer átalakítása iránt széles körű az igény. Az akkumulátorgyárak állami támogatását Debrecen kivételével minden jelenlévő városvezető eltörölné. A szolidaritási hozzájárulás kérdésében árnyaltabb volt a kép: Cser-Palkovics András és Pintér Bence teljesen kivezetné a rendszert, míg Karácsony Gergely és Barcsa Lajos inkább átalakítaná azt.

Forrás:
https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20261007/kitalalt-karacsony-gergely-...