Ahogy arra az Átlátszó felfigyelt, június 9-én egy olyan törvénymódosító javaslatot is előterjesztett a kormány, amely lehetőséget teremtett volna a kollektív büntetésre – ami példátlan lett volna a magyar jogrendszerben. A javaslat szövege szerint ugyanis, ha az Integritás Hatóság elnökének jogviszonyát a bíróság az Állami Számvevőszék javaslatára megszünteti, akkor a két alelnök jogviszonya is automatikusan megszűnik. Egy sajtótájékoztatón rákérdeztünk az aggályos törvény szövegére, amit aztán a végleges, szavazásra előkészített szövegből ki is vettek.
   2025 elején jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Biró Ferencet, az Integritás Hatóság (IH) elnökét. Bár az ügyészség akkor nagy erőkkel vonult ki a hatósághoz, több mint egy évig látszólag semmi sem történt az ügyben. Április végén azonban megírta a Blikk, hogy hamarosan vádat emelhetnek, ami aztán június 5-én meg is történt.
   A vádirat szerint Biró felesége jogosulatlanul használta az Integritás Hatóság által bérelt autót; az elnök – korlátozva a 2 alelnök jogait – közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta; külföldi kiküldetései során nemcsak a napi díjat vette fel, de a Hatóság bankkártyájáról is költekezett; jogtalanul hozott létre Brüsszelben diplomáciai képviseletet; és egy családi barátot is alkalmazott szabálytalanul.
   Az ügyészség vádirata szerint Biró a bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak.
   A vádemelés ugyanakkor nem jár automatikusan együtt azzal, hogy Biró Ferencet menesztik az IH éléről is. Erre ugyanis csak az Állami Számvevőszék elnöke tehet javaslatot. Windisch László az elmúlt majdnem másfél évben kivárt, a vádemelést követően azonban végül benyújtotta a keresetet a Fővárosi Törvényszéken, amelyben kezdeményezte, hogy a bíróság szüntesse meg az Integritás Hatóság elnökének e tisztsége betöltésére irányuló jogviszonyát.
   Az Integritás Hatóságról szóló törvény korábbi/mai napon hatályos szövege szerint a Fővárosi Törvényszéknek 30 napon belül kell döntenie az ÁSZ-elnök keresetéről, függetlenül a büntetőügy végkimenetelétől. Hogy a törvényszék végül hogy dönt, egyelőre nem tudni, de az már szinte biztosnak látszik, hogy az elnök nem ránthatja magával az alelnököket, ha megszüntetik a jogviszonyát. Pedig pár napja még erről volt szó.

Együtt vonták volna őket felelősségre
   A Tisza-kormány az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítására tett javaslatokat június 9-én. Ezek közül az egyik éppen az Integritás Hatóság vezetőinek menesztését érintette volna. A törvényjavaslat csomagban a következő javaslat szerepelt:

143. § 
   „(…) (7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökének a (4) bekezdés szerinti keresete megalapozott, a bíróság
   a) határozatában együttesen megszünteti a Hatóság elnöke és elnökhelyettesei jogviszonyát, feltéve, hogy a kereset azért megalapozott, mert a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese a 36. § kinevezési feltételeknek a Küt. 24. § (1) bekezdés a) pontja, (2)-  (4) bekezdésére figyelemmel nem felel meg,
   b) az a) pont alá nem eső esetben a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyát
megszünteti.”

   Mivel a kollektív büntetés a magyar jogrendszerben (is) tilos, először írásban, majd egy sajtótájékoztatón élőben kérdeztük a kormányt illetve Magyar Péter miniszterelnököt, hogy jól értettük-e: ha az elnöknek mennie kell, akkor a két alelnöknek is? Annak ellenére, hogy ellenük nem folyik büntetőeljárás, nem vádolták meg őket semmilyen bűncselekménnyel, ráadásul a vádirat szerint éppen az ő jogköreiket csorbította az elnök?
   Magyar Péter miniszterelnök akkor – miután felolvastuk neki a javaslatot – azt válaszolta, hogy a szövegezés alapján az elnöknek és az alelnököknek valóban együtt kellene távozniuk, de ez a közbizalom elnyerése érdekében célszerű is lehet, hiszen az IH a kibővített jogkörökkel egy új szuperhatóság lesz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a véleményezés még zajlik, így lehetőség van módosító javaslatokat benyújtani ezzel kapcsolatban is.

Törölték a kifogásolt részt a javaslatból
   Erre vélhetően sor került (vagy a kormány maga korrigált), mert Vitézy Dávid miniszter a június 18-i sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy több ponton módosították/módosítják a javaslatokat. Így például az Integritás Hatóságnak a korábbi kettő helyett négy alelnöke lesz a jövőben.

   Hogy megtudjuk a pontos részleteket, megkerestük az Országgyűlés Sajtóirodáját, ahonnan megtudtuk, hogy az új módosító javaslat 127. pontja elhagyja az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövegének 143. §-át (azaz az Állami Számvevőszék elnöke által indítható perre vonatkozó szabályok módosítását).
   Vagyis a kérdéses rész teljesen kikerült a szövegből.
   A törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett teljes szövege, amit szavazásra bocsátanak, már arról szól, hogy:
   - a Hatóságot az elnök vezeti, aki munkáját a négy elnökhelyettessel a Hatóság Igazgatóságában együttműködve látja el;
   - a Hatóság elnöke jogviszonyának megszűnése estén az új elnök kinevezéséig a Hatóság elnökének feladat- és hatásköreit a Hatóság Igazgatósága által kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. A Hatóság Igazgatósága az elnökhelyettes kijelölésére vonatkozó döntést testületként, az összes tag több mint felének szavazatával hozza meg;
   - a Hatóság legfőbb döntéshozó szerve a Hatóság Igazgatósága, amelynek tagja a Hatóság elnöke és négy elnökhelyettese. Az Igazgatóság a meghatározott (fontosabb) ügyekben testületként, többségi döntéssel hoz döntést;
   - ha az elnök vagy elnökhelyettes jogviszonya megszűnik, akkor 5 napon belül ki kell írni a pályázatot a pozícióra, a pályázatra történő jelentkezés lehetőségét pedig 30 napig kell biztosítani. A jelentkezőket az Alkalmassági Bizottság rangsorolja.
   Az Integritás Hatóság emellett sok új jogkört is kap, így például ellenőrizheti a vagyonnyilatkozatokat (és szükség esetén el is járhat), betekinthet a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba is, de a közbeszerzések esetében is tágabb jogköröket kap. Az IH például a jövőben kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból induló eljárását, ha feladatköre ellátása során közbeszerzési jogsértést észlel, és a beszerzési eljárás felfüggesztését is kezdeményezheti.
   A javaslatokról ma szavazhat a parlament.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter