Évi 15 ezer tonna műanyag- és fémpalack feldolgozásával bővítheti az ALTEO Circular Kft. a kistarcsai telephelyét, amely már eleve sokféle hulladéktípus gyűjtését, emellett veszélyes akkumulátor-, valamint fém-, fa- és műanyaghulladékok kezelését végzi. A helyiek viszont attól tartanak, hogy a környezetvédelmi engedély és hatásvizsgálat nélkül működő, a lakóházakhoz extrém közelségben lévő üzem kockázatait nem mérték fel kellőképpen a hatóságok. Videóriport.
   „Csendes, zöld és panorámás terület Kistarcsa magasabb pontján” – így jellemzik a kistarcsai Fenyvesliget lakóparkot az ingatlanközvetítők. A valóban takaros utcákból álló zöldövezeti városrész egyes házaiban és kertjeiben viszont néha zavaróan hallani az ALTEO Circular Kft. fadarálójának hangját. Ráadásul a lakók szerint a házaik közvetlen szomszédságában lévő telephelynek nemcsak a zaja, hanem egyre bővülő tevékenységei – köztük veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása, akkumulátor-hulladék darálása, műanyag- és fémpalackok feldolgozása – is aggasztóak, ráadásul a több ezer tonna hulladék kezelésének összeadódó környezeti hatásait soha nem vizsgálták a hatóságok. 
   2025. június 9-én, pünkösd hétfőn arra figyelt fel néhány fenyvesligeti lakos, hogy a kertjében egész nap repülőgép zúgására emlékeztető zaj zavarja a pihenést. Mint kiderült, az akkor még az Éltex tulajdonában lévő hulladéktelep sarkában, a házaktól alig 200 méterre raklapokat daráltak nagy teljesítményű darálógépekkel.
   Az egyik fenyvesligeti lakos, Farkas Krisztina értesítette Juhász István (Fidesz-KDNP) polgármestert, aki egy zárt Facebook-csoportban így reagált a problémára. „Nem volt egy világbajnok ötlet egy ipari terület mellé lakóövezetet kialakítani, mert igazából bármikor jöhet oda egy zajos tevékenység, és ha annak a tevékenysége megfelel az adott terület besorolásának, marha nehéz kezdeni vele valamit.”
   A polgármester ehhez hozzátette, hogy egyeztetett a céggel, amely megígérte, hogy hétvégenként nem fognak fadarálást végezni. Csakhogy a lakók hétköznap sem szeretnék „élvezni” otthonaikban és kertjeikben a folyamatos darálás hangját, amihez hozzáadódik a munkagépek, targoncák, a tehergépjárművek zaja. Márpedig a lakossági panaszok szerint ez történik, ám a helyiek észrevételeire a hatóság azzal reagál, hogy a zajhatárértékek így is teljesülnek.  
   A helyiek arról is értesültek a Világgazdaság című lap 2025 júliusi cikkéből, hogy az ALTEO Nyrt.– mely 2025. július 1-től az Éltex Kft. 100%-os tulajdonosa lett – új tevékenységként augusztusban üzembe kívánja helyezni Kistarcsán azt a nemesfémkohót, melyre az Éltex már korábban engedélyt kapott.
   A társaság fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, Simon Anitával készült tavaly nyári interjúból akkor az is kiderült, hogy a kistarcsai telephelyen a nemesfémkohó működtetése mellett egy olyan üzemet is létesítenek, ahol kötelező visszaváltási rendszerből (DRS) érkező anyagokat, műanyag- és fémpalackokat fognak válogatni és kezelni.
   Az új tevékenységekhez kapcsolódóan 2026 januárjában a telephely zajkibocsátási határértékeit megállapító korábbi határozat módosítására is sor került. Ebben az szerepelt, hogy tíz Fenyves és Galagonya utcai ingatlan is beletartozik a zajvédelmi hatásterületbe; a határozat szerint azonban a hulladéktelep működése nem fog a zajhatárértékek átlépésével járni.
   A Fenyvesliget lakóparkban élőket azonban leginkább az „sokkolta”, hogy a telephely kerítése mellett egymásra halmozott, veszélyes akkuipari anyagok jelöléseit tartalmazó hordókat láttak – írtuk meg idén áprilisban. Cikkünkben beszámoltunk arról is, hogy a céget 16,2 millió forintra büntette a hatóság dolgozói veszélyeztetése miatt. Az akkugyári katódhulladékok darálását végző üzemrész dolgozói ugyanis nem estek át a kötelező monitoring vizsgálaton, miközben a munkahelyi légtérben a rákkeltő anyagok mennyisége meghaladta az engedélyezett határértéket.  

Veszélyes és akkuipari hulladékok kezelése ellen tiltakoznak a lakók
   Áprilisi cikkünk megjelenését követően kistarcsai és környéken élő lakosok az ALTEO Circular tevékenysége kapcsán petíciót indítottak a lakóövezetek, kórház, bölcsőde, óvoda mellett zajló és egyre bővülő, álláspontjuk szerint „intenzív környezetszennyező ipari tevékenységek” miatt.
   A jelenleg 2090 aláírást tartalmazó petícióban többek közt azt kérik a város polgármesterétől, Juhász Istvántól:
   - az önkormányzat tiltsa meg Kistarcsa teljes bel- és külterületén a környezetre veszélyes és a környezetet szennyező tevékenységek végzését,
   - vizsgálja felül az Éltex/Alteo cégnek nyújtott telephely-engedélyt, 
   - tiltsa meg a Gipe-1 besorolású területen az akkumulátor-ipari és más veszélyes hulladék kezelését,
   - kérje, hogy a hatóság ne külön‑külön, hanem együtt vizsgálja meg az alábbi tevékenységek együttes környezetre gyakorolt hatását: a nemesfém-kohászati, magas hőmérsékleten végzett fémolvasztást és savas kémiai eljárásokat; légszennyező pontforrásokat; kültéri fahulladék-darálást; automatizált DRS hulladék válogató üzemet; porterhelést, zajt/rezgést és a kamion‑/targoncaforgalmat; veszélyes hulladékkezelést, 
   - kezdeményezzen független felülvizsgálatot és környezeti méréseket (zaj, levegő, talaj) transzparens módon, és folyamatosan tájékoztassa a lakosságot. Az Önkormányzat honlapján tegye közzé a mérési eredményeket rendszeres időközönként. 

   A polgármesteri beavatkozást sürgető petícióra reagálva Juhász István egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében adott tájékoztatást. Eszerint a kistarcsai képviselő-testület sürgősséggel tárgyalta az ügyet, és többek közt megállapította: az ALTEO hulladékkezelésének helyet adó, Gipe-1 építési övezetben jelenleg sem végezhető „környezetre jelentősen kedvezőtlen hatású” ipari tevékenység.
   A testület és a polgármester szerint a környezeti hatásokat a szakhatóságok illetékessége vizsgálni, viszont az ALTEO-val kapcsolatos egyes hatósági eljárásokba ügyfélként az önkormányzatot eddig nem vonták be. Ennek ellenére az önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy az összes hulladékkezelési tevékenység együttes hatását is vizsgálja a kormányhivatal;
valamint ígéretet tett a polgármester arra is, hogy az üzem környezetében a város talaj- és porvizsgálatokat fog megrendelni.

   Ezen felül polgármesteri kezdeményezésre két lakossági bejárás is történt a kistarcsai telephelyen. Az idén márciusban tartott bejáráson viszont csak a nemesfémkohóval kapcsolatban tehettek fel kérdéseket a résztvevők, majd június 23-án a tervezett DRS hulladékválogató üzemről és a nemesfémkohóról készült prezentációt mutatták be a cég képviselői a látogatóknak, valamint válaszoltak a lakosok kérdéseire.
   Azonban a telephely bemutatására ezen a júniusi bejáráson nem került sor.
   Ennek okáról pedig Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a megjelentek által feltett sok kérdés megválaszolása miatt már nem volt idejük és módjuk bemutatni az üzemet. 

Panaszok a zaj és a szaghatások miatt
   Júliusban a kistarcsai önkormányzat az ígért talajvizsgálatot elvégeztette az ALTEO üzem környezetében, és az erről szóló tájékoztatót közzétette a honlapján.
   „A mérési eredmények alapján sem az üzem közvetlen környezetében, sem a távolabbi mintavételi helyszíneken nem mutatható ki olyan mértékű fémfelhalmozódás a felszínközeli talajban, amely egészségügyi kockázatra vagy egészségre ártalmas szennyezésre utalna” – olvasható a tájékoztatóban, melyhez a vizsgálatot végző laboratórium szakértői nyilatkozatát is csatolták. 
   A lakók szerint azonban az egyszeri mérésen kívül a kibocsátott szennyezőanyagok folyamatos ellenőrzésére, köztük levegőszennyezettségi mérésekre is szükség lesz – különös tekintettel arra, hogy új tevékenységekkel bővül az üzem.
   Az évi 15 ezer tonna műanyag- és fémhulladékok válogatásáról és kezeléséről szóló hulladékgazdálkodási engedélyt július 6-án adta meg a hatóság az ALTEO tulajdonában álló FE-GROUP INVEST Zrt. számára; ehhez Kistarcsa Város Önkormányzata új telepengedélyt adott ki. Az engedélyezési folyamatba azonban még azok a lakosok sem szólhattak bele, akiknek a korábbi, zajkibocsátási határértéket megállapító határozat szerint a zajhatásterületen belül van ingatlanjuk: számukra nem engedélyezte az ügyféli jogállást a kormányhivatal. 
   A Fenyvesligetben élők viszont továbbra is panaszkodnak a telephely zajos tevékenységére, az időnként érezhető vegyszerszagra, valamint az egyre növekvő kamionforgalomra. Emellett hatósági felülvizsgálatot sürgetnek a veszélyes anyagok és az akkumulátorhulladékok kezeléséről szóló, korábban kiadott engedélyek ügyében is. 

Forrás: Átlátszó / Szöveg: Bodnár Zsuzsa - Fotók és videó: Balogh Dénes