Szerda délután a parlament végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága elé ül Fürcht Pál. A Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője évekig felügyelte az ország legérzékenyebb politikai nyomozásait, lemondása óta pedig arról beszél, hogy a Legfőbb Ügyészség befolyásolta a munkáját. Összefoglaltuk, ki ő, és miért várnak tőle ennyit.
   2026. október 21-én, szerda délután soron kívül hallgatja meg Fürcht Pál volt főügyészt az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága. A testületet vezető Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a múlt héten jelentette be az idézést, miután Fürcht maga jelentkezett az Országgyűlés Hivatalánál, és megadta az elérhetőségeit.
   Toroczkai szerint a volt főügyész olyan információkkal szolgálhat, amelyek fordulatot hozhatnak a végrehajtói visszaélések feltárásában.

Az ember a legkényesebb ügyek mögött
   Fürcht Pál 2022 és 2026 között vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), amely a kiemelt korrupciós és gazdasági ügyekben nyomoz. Ebben az időszakban szinte minden politikailag érzékeny eljárás az ő asztalán futott át.
   Az ő vezetése alatt emeltek vádat a Völner–Schadl-ügyben, ő irányította a KNYF-et az MNB-alapítványok nyomozásában, és az ügyészsége hallgatta ki gyanúsítottként Magyar Pétert az ötkertes telefonügyben. Az aranykonvojügyben a vele való nézeteltérés vezetett a lemondásához.
   Nyilvánosan ritkán szólalt meg. Idén májusban az MNB-ügyről tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, karrierje során ekkora ügyben még nem vett részt, a gyanúsítások elmaradását pedig nyomozástaktikával magyarázta.
   "Az elkapkodott csapás könnyen félrecsúszik"
– fogalmazott akkor.
   A mai meghallgatás a végrehajtói rendszerről szól, ezért a legtöbb kérdés a Völner–Schadl-ügyről várható. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke rendszeresen fizetett kenőpénzt Völner Pál igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezésekért. 
   Az ügy 2024 tavaszán lett újra közéleti kérdés. Magyar Péter ekkor nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy Rogán Antalék kihúzathatták magukat a nyomozati iratokból. Az iratokban szereplő lehallgatott beszélgetésekben egy „Tóni”, egy „Barbara” és egy „Ádám” is előkerült.
   A Központi Nyomozó Főügyészség 2024. március 28-án sajtótájékoztatót tartott, ahol kiderült, hogy Varga Juditot tanúként hallgatták meg. Fürcht Pál ott mondta ki a mondatot, amely azóta is visszaköszön.
   "Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám. De igen, tudjuk, hogy kik. Azok, akikről önök is tudnak"
– fogalmazott. Bűncselekmény gyanúját ugyanakkor velük kapcsolatban nem látták megalapozottnak.
   Magyar Péter, már miniszterelnökként, idén október 11-én éppen ezt vetette Fürcht szemére. Azt írta, a volt főügyész 2024-ben kimosdatta Rogán Antalt a végrehajtói ügyből, és azt mondta, Varga Judit csak pletykákat osztott meg.

Az aranykonvoj
   A Fürcht-ügy igazi tétje az aranykonvojügy. Idén tavasszal, alig egy hónappal az országgyűlési választás előtt, március 5-én az M0-s autóút alacskai pihenőjénél a Terrorelhárítási Központ kommandósai feltartóztatták az ukrán Oscsadbank két pénzszállító furgonját, amelyek az osztrák Raiffeisen Banktól tartottak Ukrajnába. A NAV lefoglalt 35 millió eurót, 40 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat, a hét ukrán pénzszállítót pedig előállították, majd kiutasították az országból.
   Az akció alapja az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-i, pénzmosás gyanújáról szóló feljelentése volt, a Legfőbb Ügyészség pedig a NAV-ot jelölte ki nyomozó hatóságnak. Az ügyészség később közölte, hogy magáról a rajtaütésről nem tudott. Áprilisban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a KNYF alá tartozó szerv jogellenes fogva tartás miatt indított nyomozást, a NAV pénzmosási eljárását augusztusban megszüntették.
   Fürcht ebben a fogva tartási nyomozásban került szembe a Legfőbb Ügyészséggel. Lemondó nyilatkozata szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, egy legfőbb ügyészségi vezető pedig írásos nyomot nem hagyó instrukciókkal próbálta terelni a nyomozást.
   "Nem szabad elfelejteni, hogy itt embereket kényszervallattak és tartottak csuklyában, megbilincselve"
– írta.
   Szeptember végén tovább ment. Ügyvédje, Horváth Lóránt Facebook-oldalán közzétett nyílt levelében azt írta, a nyomozás akkori állása szerint 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat.
   Fürcht vezetése alatt vette át a KNYF az MNB-alapítványok ügyét is, miután a Legfőbb Ügyészség idén áprilisban a rendőrségtől ügyészségi hatáskörbe vonta a nyomozást. Ma reggel ebben az eljárásban vették őrizetbe Matolcsy György volt jegybankelnököt, négy hónappal Fürcht lemondása után.

Lemondástól a felfüggesztésig
   Fürcht június 8-án levélben mondott le, a Legfőbb Ügyészség három nappal később jelentette be a távozását. A közlemény szerint a döntést az aranykonvojügyben a KNYF és a felügyeletet ellátó szakfőosztály közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta. A lemondás hat hónap múlva lép hatályba, addig ügyészi álláshelyet ajánlottak fel neki a Legfőbb Ügyészségen. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész júliusban maga is lemondott, azóta helyettese, Lajtár István vezeti a szervezetet.
   A hétoldalas lemondó levél szeptemberben került nyilvánosságra. Fürcht ebben az aranykonvoj- mellett a Gundalf–Henry-ügyet is kiemelte, és azt írta, az Alkotmányvédelmi Hivatal beszervezési módszerei a rendszerváltás előtti III/III-as ügyosztályt idézték. A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht tényszerűen valótlanságokat állított, és fegyelmi eljárás indult ellene.
   Az ATV-ben szeptember végén azt mondta, egy legfőbb ügyészségi vezető szóban határozta meg, kit lehet kihallgatni, ki ellen indítható nyomozás, és mi legyen annak iránya. Hozzátette, hogy formálisan nem tartja törvénytelennek a szóbeli utasítást, és politikai nyomásgyakorlásról sem beszélt.
   Október 11-én Magyar Péter támadta meg. A miniszterelnök szerint Fürcht 2024 szeptemberében új bizonyíték nélkül minősítette át rongálásról lopásra az ötkertes telefonügyet, amelyben őt gyanúsítottként hallgatták ki. Fürcht ügyvédje másnap közölte, hogy a volt főügyész bármely illetékes hatóság előtt kész nyilatkozni. Magyar ezután a parlamentben a telefonját felmutatva azt mondta, Fürcht üzenetben jelezte, mire kész tanúvallomást tenni.
   Október 15-én Lajtár István másnapi hatállyal felfüggesztette Fürchtöt ügyészi állásából, és újabb fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. Az indoklás szerint Fürcht egyoldalú értelmezése alapján hozott nyilvánosságra ellenőrizhetetlen információkat egy folyamatban lévő büntetőügyről, ezzel sértve az ügyészség jó hírnevét. Ügyvédje megtorlásként értékelte a döntést.

Mire számíthatunk délután?
   A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság a Völner–Schadl-ügy politikai hátterét keresi, ezért a legvalószínűbb, hogy a képviselők a Tóni, Barbara és Ádám körüli kérdésekről és a nyomozati iratok sorsáról faggatják Fürchtöt. Magyar Péter parlamenti felszólalása után az ötkertes telefonügy is szóba kerülhet, Toroczkai László pedig korábban az aranykonvojügyet is a fontos témák között említette.
   Fürcht ugyanakkor kötött helyzetben ül a bizottság elé. Felfüggesztett ügyészként két fegyelmi eljárás folyik ellene, és a Legfőbb Ügyészség éppen azt kifogásolja, hogy folyamatban lévő ügyekről beszél a nyilvánosság előtt. Hogy a titoktartási kötelezettsége mennyit enged meg neki, az a meghallgatáson derül ki.
   Az ügyészség közben vezető nélkül működik. Baka András köztársasági elnök első legfőbbügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptember 28-án nem választotta meg az Országgyűlés, a második jelölt Fejes Péter. Bárki is lesz az új legfőbb ügyész, a Fürcht-ügy az egyik első dolga lesz.

Forrás: Index / Budai Balázs / Index - Belföld - A legkényesebb politikai botrányok kerülhetnek terítékre a parlamentben