Amikor azt olvasom, hallom, naponta, újabb és újabb politikusokról, hogy milliárdos vagyonokat „kuporgattak” össze a jótékonykodó család segítségével (vajh’ ők honnan szedtek össze tisztes munkával szintén százmilliókat) összerándul a gyomrom!
    Amikor pedig Orbán Viktor szájából azt hallom (épp ma este is a híradóban), hogy csökken a szegénység, kedvem lenne a TV képernyőjét beverni, s csupán azért nem teszem, mert nekem egy újat venni több évbe kerülne, de még megcsináltatni is több hónap koplalásba.
     Szívesen megkérdezném – de nincs kitől, hiszen a magunkfajtákkal: a szegény nyugdíjasokkal, rokkantakkal, (köz)rabszolgamunkásokkal, az önhibájukon kívüli munkanélküliekkel, a minimál-bérből élőkkel, stb… - ők nem állnak szóba!
     Miközben milliárdokért stadionokat építenek, amelyek üresen állnak, milliárdokat pocsékolnak arra, hogy hőn szeretett miniszterelnökünk a várban trónolhasson, sok milliós fizetéseket vesznek fel, addig emberek százezrei nyomorognak az éhen halás küszöbén, és a számuk nem CSÖKKEN, hanem egyre NŐ! Mi több, dicsekednek is azzal, hogy a vegetáláshoz sem elegendő (köz)rabszolga munkákért robotoltatják az embereket, és azok legyenek hálásak érte.
     Hol élnek ezek a hazug, képmutató politikusok, hogy nem látják azt, hogyan él, vagyis inkább vegetál a Magyar nép egyharmada? Másik harmada is csúszik lejjebb… Hol az esküjük?! Nem félnek attól, hogy egyszer az elszámoltatás őket is eléri? Nem kell ide más fegyver, elég a kapa, meg a kasza...
„Még kér a nép, most adjatok neki
Vagy nem tudjátok mily szörnyű a nép
ha fölkel, és nem kér, de vesz, ragad?!”
     Amikor naponta kapom a kétségbeesett leveleket, fohászkodom az Istenhez, hogy miért olyan igazságtalan, miért nem ad lehetőséget arra, hogy olyanok kezében legyen pénz és hatalom, akik nem önös érdekeikre használják azt? Miért csak az elesettek segítenek az elesetteknek? Olyanok, akiknek maguknak sincs félretennivaló?
     Közzéteszek most is egy újabb elkeseredett levelet, még akkor is, ha – mert nem vagyunk hajlandóak nyalni - végképp ellehetetlenítik a FÚSZ-t azért, mert le merjük írni: Igenis Magyarország már lassan a hat millió koldus országa!. Én pedig utolsó leheletemig maradok hű EMBER-párti, mert ez a párt a szívemben „működik”, az én magam lelkiismerete szerint. S ha mást nem is (mert a saját megélhetésemre sincs elegendőm), tiszta szívből jövő megértésemet és részvétemet tudom adni elesett embertársaimnak.
Íme az újabb elkeseredett levél:

 Tisztelt Cím !

2012-ben kilyukadt a gyomrom, egy berlini kórházban műtöttek meg (Németországban dolgoztam). Pár nap múlva tüdőembólia és agyi infarktus ért. 2013 jún. 3.-án a B. A. Z. megyei Kormányhívatal Rehab.-ja rokkantsági ellátást állapitott meg részemre, 2012.okt 1. -tól havi 46290,-ft összegben
Az egészségi állapotom mértéke 50% C2 kategória. Ezt megfellebbeztem  2014. ápr.24.-én, ugyanazt a minősitést kaptam. Most nekem az a gondom, hogy ennyi pénz (ami az időközi emelések után 49870,-ft) kevés a megélhetésemre. Csak a gyógyszereim közel havi 8000,-ft lenne(csak részben tudom kiváltani). Én szeretnék dolgozni,de sajnos egyenlőre nem tudok. Ez a Fidesz rendszer teljesen kilátástalan helyzetbe taszitott, 37-38-év munkaviszony után nem gondoltam volna, hogy idősebb koromban nyomorognom kell.
Tisztelettel  K. János. 

(Ez a helyzet számomra elfogadhatatlan, örülök, hogy találtam Önöket és elmondhatom problémámat, hozzájárulok  a nyilvánossághoz,) 

Szerkesztői megjegyzés: A levél írója vállalta a nevét, azt mi vettük ki, nehogy még több inzultus érje.