szerző: Kun J. Viktória |   Megjelent a 2012. november 04.-i lapszámban

A súlyosabb betegségeknél is a páciensek pénzére támaszkodna már az állam – derül ki egy fideszes javaslatból. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy a kórházakban pontosan mit vásárolhatunk a pénzünkért.

Az egészségpénztárakról szóló törvény kiegészítését javasolja Papcsák Ferenc (Fidesz): a módosítás szerint a kasszákból lehetne költeni egészségbiztosítási díjra. Ezzel ez a fajta biztosítás további kedvezményt kapna, az egyéni befizetéseket támogatja az állam, a munkáltatók pedig adó- és járulékmentesen utalhatják a pénzeket. Az indoklás szerint ez azért „elengedhetetlenül fontos, mivel jelenleg csupán olcsó szolgáltatások finanszírozására van lehetőség”. A kormány „a jövőben lehetőséget kíván nyújtani a magasabb kockázattal együtt járó krónikus betegségek biztonságosabb finanszírozásának megteremtésére”. Az irány egyértelmű: a súlyosabb betegségeknél magánforrásokra is kívánnak támaszkodni a jövőben. Ugyanakkor az egészségügy oldaláról hiányoznak azok az előírások, amelyek az egyéni befizetések elköltésének módját szabályoznák. Az Egészségbiztosítási Felügyelet korábban vizsgálta a kórházak „fizetős” ellátásait és úgy foglalt állást, hogy csakis világosan és szigorúan szétválasztott rendszerben kérhető pénz a kezelésekért. A határok azonban továbbra is összemosódnak: nehezen értelmezhető, miként lehet a kórházak „szabad kapacitásait” pénzért adni, miközben az eszközöket, a gépeket és a műtőt is közpénzből biztosítják. Arra sincs garancia, hogy az intézmény nem szűkíti szándékosan a közfinanszírozott ellátásait, hogy minél többért kérhessen pénzt.

Az önkéntes egészségpénztár egyéni előtakarékosság, s az egészségbiztosítás pedig biztosítás, a véletlenszerűen bekövetkező kockázatok kezelésére. Akinek tehát „tervezhető” kiadásai vannak, az jobban teszi, ha a pénztárnál marad. Aki viszont a váratlanul bekövetkező kockázatok ellen keres védelmet, az kössön biztosítást. Az egészségpénztári befizetések nagyobbik része ma a patikában köt ki, az egészségügyi szolgáltatókhoz csak kevesebb jut – Papcsák javaslata ezen változtathat. A krónikus betegségekben szenvedők biztonságát ugyanakkor – ellentétben a javaslat indokolásával – nem ez növeli: a tervezhető kiadások esetében az egészségpénztár ad nagyobb védelmet.

Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint egyre világosabban látszik, hogy mind nagyobb szerepet szán a kormány a magánforrásoknak az egészségügyben. „Az üzleti egészségbiztosítások terjedése elengedhetetlen: a hálapénzes magánfinanszírozást nálunk is fel kell váltania egy kockázatkezelt és fogyasztóvédelemmel támogatott finanszírozásnak” – mondta lapunknak Kincses Gyula. Azonban továbbra sem megoldott, hogy a hálapénzen kívül miként fizethető mondjuk egy állami kórházi ellátás magánzsebből. „Az egyéni pénztári számlán összegyűlt, jellemzően pár tíz-, esetleg százezres befizetésekből soha nem futná egy többmilliós csípőprotézis- műtétre, de a biztosításból igen. A szaktárca feladata az lenne, hogy szabályozza a beteg választása alapján fizetett kiegészítő díjak rendszerét, a várólistás területeken intézményre bontva meghatározza a havi kvótákat, és lehetővé tegye, hogy e felett az intézmények piaci körülmények között vállalhassanak többletszolgáltatást. Vagyis lenne egy külön, rövidebb, fizetős sor” – magyarázta a szakember.