Elsőként nézhettük meg, milyen lesz a Nemzeti Múzeumban a koronázási palástot bemutató terem, amely év végén nyílhat meg. Mi kerül 800 millióba, és miért L. Simon László, a múzeum korábbi főigazgatója csinálja?
   Soknak hangzik a 800 millió forint, de Magyarország legfontosabb múzeumi műtárgyáról van szó
– mondja L. Simon László, aki már régóta úgy gondolja, hogy ennek a nemzetközileg is ritka, XI. századi, egészen bizonyosan Szent Istvánhoz köthető, a magyar koronázási jelvények talán legautentikusabb darabjának nagyobb szerepet kellene kapnia a Nemzeti Múzeumban. A fideszes politikusból lett korábbi múzeumigazgató szerint szükség van arra, hogy a múzeumoknak legyen egy-egy kiemelt műtárgyuk, amely köré építhetik a kommunikációjukat. L. Simon még főigazgatóként a múzeum logójául is a palástot választotta, és megjelentetett Tóth Endre tollából egy aktualizált, sok képpel illusztrált kötetet annak történetéről, ikonográfiájáról. Ebbe a sorba illeszkedett, hogy újjáépítsék a palástot őrző termet, ám a terve a leváltásával megakadt.
   A terem valóban úgy nézett ki, ahogy 1987-ben berendezték a kilenc évvel korábban az Amerikai Egyesült Államokból hazahozott koronázási jelvények (a Szent Korona, a jogar, az országalma, a kard és a koronázási palást) számára. Pontosabban úgy, ahogy az első Orbán-kormány hagyta, amikor az ezredfordulón egy híján a Parlamentbe vitette azokat. A palást akkor azért maradt a Nemzeti Múzeumban, mert még Orbán Viktor sem merte vállalni a rendkívül kényes műtárgy mozgatását és biztonságos bemutatását az új helyén, a múzeumi sztenderdeknek nem megfelelő országházi kupolateremben.

Forrás: HVG / Hamway Péter