A Javaslat legfontosabb rendelkezése, hogy tekintettel a hosszabb távú gazdasági trendekre, biztosítani kívánja a megfelelő munkaidő-szervezést, azzal, hogy kollektív szerződés esetén hároméves időszakra teszi lehetővé a munkaidőkeret kialakítását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő – a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva – nem haladhatja meg a 48 órát. Ezen hosszabb munkaidőkeretet a hosszú termékciklusokhoz igazodó és hullámzó munkaintenzitású munkáltatók, mint például az autóiparban tevékenykedő társaságok fogják vélhetően a legjobban kihasználni.

Mindez azt jelenti, hogy a rendkívüli munkáért járó pótlékot a három éves munkaidőkeret végén fizeti meg a munkáltató, illetve a túlóráért járó szabadidőt 12 hónap helyett a 36 hónapos keret végéig kell kiadni a munkáltatónak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató kizárólag kollektív szerződés ilyen tartalmú kikötése esetén állapíthat meg három éves munkaidőkeretet. Ennek fényében, a kollektív szerződést kötő szakszervezet érdekérvényesítéstől függ, hogy a fent részletezett, a munkavállalókra nézve kedvezőtlen jogszabályi előírásokat képes lesz-e enyhíteni.

A 2017. július 1-től hatályos változások

Tájékoztatás munkaidőkeretről

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontján kívül a jövőben tájékoztatni kell a munkavállalót a teljesítendő munkaórákról. Három havi munkaidőkeret alkalmazása esetén 2017. július 1. előtt elég volt tájékoztatni a munkavállalót, hogy a munkaidőkeret kezdő napja minden naptári negyedév első napja, és befejező napja minden naptári negyedév utolsó napja. A törvénymódosítás értelmében, ezt követően tájékoztatni kell ezen felül az adott munkaidőkeretben ledolgozandó munkaórák számáról, amely megfelel a munkaidőkeret munkanapjainak számával, szorozva a napi munkaidő számával. Három havi munkaidőkeret alkalmazása esetén 2017. első negyedévében pl. teljes munkaidő esetén 22+20+22 munkanap összesen 64 munkanap, tehát a munkavállaló 2017. első negyedévében összesen 512 órát dolgozhat.

2017. július 1-et követően az adott munkavállalóra vonatkozóan kezdődő munkaidőkeret tekintetében hatályos változások

Munkaidőkeret időtartama

A hatályos rendelkezések alapján a munkaidőkeret tartalma kollektív szerződés esetén nem haladhatja meg a 12 hónapot. Ezen időtartalmat a Javaslat megnöveli legfeljebb harminchat hónapra (3 év), ha ezt objektív vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Fontos garanciális szabály azonban, hogy a heti munkaidő 36 havi munkaidőkeret esetén sem haladhatja meg a 48 órát a 12 hónap átlagában, a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva. Ez alapján tehát nem három év átlagában kell a heti munkavégzés időtartamának átlagát vizsgálni, hanem 12 hónap átlagában, ezzel megakadályozva a hosszan tartó munkavégzést.

Órabéres munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Ettől eltérően 36 havi munkaidőkeret alkalmazása estén csak kollektív szerződés rendelkezhet. Ez alapján tehát ilyen hosszú munkaidőkeret esetén a munkáltató és a munkavállaló nem állapodhatnak meg abban, hogy az elvégzett órák alapján kerüljön kifizetésre az alapbér.  

2017. július 1-et követően közölt munkaidőkeret tekintetében hatályos változások

Munkaidő beosztás

A Javaslat, a jelenlegi napok helyett, órákban határozza meg a tájékoztatási kötelezettséget. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Új szabály, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja.

Pihenőidő

Mivel a hatályos szabályozás az atipikus munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkáltató számára túl tág teret enged a heti pihenőnapok beosztására, a Javaslat az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében egy korlátot vezet be. Előírja, hogy havonta legalább egy pihenőnapot a munkaadónak be kell osztani és havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztania.

A hatályos szabályok alapján

• a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap);
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, azzal hogy – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani;
• a munkavállaló számára – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottak kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

A Javaslat alapján:

• hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók;
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani;
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani;
• havonta legalább egy heti pihenőnapot – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottak kivételével – vasárnapra kell beosztani.

A Javaslat alapján a jövőben a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében is hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, illetve új szabály, hogy ezen munkavállalók számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, melyből egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

A hatálybelépést követően kiadott szabadság tekintetében hatályos változások

Szabadság kiadása

A Javaslat az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályainak módosítása miatt pontosítja a szabadság kiadásának szabályát is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor, a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti teljes munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, óraalapú elszámolás esetén is.

Zempléni Kinga
ügyvéd

Forrás: Kamara online.hu