Az Európai Unió versenyképessége, a magas energiaárak, a következő többéves költségvetés, Ukrajna támogatása és a migráció kezelése is napirendre kerül az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcson. António Costa, az Európai Tanács elnöke konkrét eredményeket sürget, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a migrációs politika szigorítására és az uniós szabályok nemzeti végrehajtásakor keletkező többletterhek visszaszorítására tett javaslatokat. A migrációs vitában ráadásul Spanyolország és Olaszország között is éles szóváltás várható.
   A tanácskozás egyik központi kérdése az európai gazdaság versenyképességének javítása lesz – ezzel kezdenek az állam- és kormányfők, miután meghallgatták Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének beszámolóját. A vezetőknek arra kell választ találniuk, miként lehet csökkenteni a vállalatokra nehezedő költségeket, mérsékelni az energiaárakat és erősíteni az egységes piac működését. A tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében António Costa, az Európai Tanács elnöke a magas energiaárak enyhítésére célzott, átmeneti intézkedéseket is sürget, miközben hosszabb távon az uniónak csökkentenie kell a fosszilis energiahordozóktól való függőségét. Napirenden lesz az „Egy Európa, egy piac” kezdeményezés 2026–2027-es végrehajtása is.
   A gazdasági versenyképesség javításának egyik eszközeként Ursula von der Leyen olyan megállapodást javasolt, amely visszaszorítaná az uniós jogszabályok nemzeti átültetésekor keletkező indokolatlan többletterheket. A Bizottság elnöke – aki erről egy levelet küldött az állam- és kormányfőknek – szerint az európai szinten elfogadott szabályok nem válhatnak bonyolultabbá pusztán azért, mert a tagállamok további előírásokkal egészítik ki őket.
   A kezdeményezés arra ösztönözné a tagállamokat, hogy átláthatóan mutassák be és indokolják meg az uniós követelményeken túlmutató nemzeti szabályokat, a már meglévő többletterheket pedig vizsgálják felül. A Bizottság útmutatással, a vállalkozásokkal – különösen a kis- és középvállalkozásokkal – folytatott konzultációkkal, valamint az európai szemeszter keretében végzett ellenőrzéssel segítené a folyamatot. Von der Leyen szerint a Bizottság egyszerűsítési csomagjai és más intézkedései évente 22,3 milliárd eurós megtakarítást eredményezhetnek. A politikai megállapodást még az év vége előtt szeretnék tető alá hozni.
   Az EUrologus információi szerint az energiaárak kezelése kapcsán a vita arra összpontosít majd, hogyan lehet lépni EU-s szinten. Abban egyetértés van, hogy rövidtávú intézkedésekre van szükség, azonban két nagy csoportba tömörülnek a tagállamok. Az egyik szerint folytatni kell a zöldítéssel kapcsolatos agendát, a másik szerint pedig – és ide tartozik Magyarország is – ezen a folyamatos lassítani kell és könnyítéseket kell biztosítani az ipar számára.
   A vezetőknek ebédre a menü mellé témaként a makrogazdasági egyensúlytalanságok megvitatását szolgálja fel az elnökség, ez lefordítva leginkább azt jelenti, hogyan alakul a kapcsolat Kínával. Néhány napja az Európai Bizottság kereskedelmi könnyítésekről állapodott meg a kínai kormánnyal, ami elmozdulást jelent az eddigi feszült helyzethez képest.
   A tagállami vezetők áttekintik a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret előkészítését is. A cél, hogy 2026 végéig megállapodás szülessen a következő uniós költségvetés fő elemeiről.
   Pénteken a napirend középpontjában Ukrajna áll majd. A vezetők az ország téli időszakra való felkészüléséről, további támogatásáról és az uniós csatlakozási folyamat előrehaladásáról tárgyalnak. A csúcstalálkozón személyesen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki Magyar Péterrel – szintén pénteken – kétoldalú megbeszélést is fog folytatni.
   Az ukrán helyzettel összefüggésben az Európával szembeni orosz hibrid támadások és az európai védelmi készenlét szintén napirenden lesznek.
   A migrációs politika ugyancsak téma lesz, amelyet komoly üzengetés előzött meg. A Politico több uniós diplomatára és tisztviselőre hivatkozó beszámolója szerint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök várhatóan Giorgia Meloni olasz kormányfővel kerül szembe – nem először. A vita részben a migráció kezeléséről, a visszaküldések felgyorsításáról és a határellenőrzés szigorításáról szólhat, de a két vezető számára belpolitikai szempontból is fontos lehet, milyen álláspontot képviselnek a kérdésben.
   A konfliktus hátterében az áll, hogy az uniós intézmények és több tagállami vezető szigorúbb fellépést sürget az irreguláris migrációval szemben, miközben a spanyol kormány más hangsúlyokat helyez a migráció kezelésére. A nyáron Ceutánál kialakult helyzet után Meloni és más vezetők is bírálták a spanyol megközelítést, különösen a dokumentumok nélkül tartózkodók legalizálására vonatkozó spanyol terveket.
   Madrid ugyanakkor várhatóan azzal védekezik majd, hogy a spanyol kormány a határigazgatás és a visszaküldések terén is eredményeket ért el. A Politico által idézett spanyol kormányzati tisztviselők szerint Sánchez felkészülten érkezik a csúcsra, és többek között az atlanti útvonalon érkező migránsok számának 74 százalékos csökkenésére hivatkozhat. Madrid ezt részben a Mauritániával és Szenegállal folytatott együttműködésnek tulajdonítja.
   A vita politikai hátterét a két ország belpolitikai helyzete is befolyásolhatja. Diplomaták szerint Sánchez a november 29-re kiírt előrehozott választás előtt nehéz belpolitikai helyzettel néz szembe, míg Melonira a jövő évi választások előtt jelenthet kihívást a jobboldali Roberto Vannacci erősödése.
   A konfliktus ellenére a diplomaták nem számítanak arra, hogy a szóváltás meghiúsítaná a migrációs paktum végrehajtásával kapcsolatos szélesebb egyetértést. A júniusi csúcson már szintén vita alakult ki Sánchez és Meloni között az uniós visszaküldési szabályokról, miután a spanyol kormányfő bírálta a szigorúbb megközelítést, az olasz miniszterelnök pedig a spanyol legalizációs politikát támadta.
   Von der Leyen a tagállami vezetőknek küldött levelében eközben a paktum teljes végrehajtását, a Frontex megerősítését, a harmadik országokkal folytatott együttműködés fejlesztését és a visszaküldések hatékonyabbá tételét sürgeti. A Bizottság támogatja a harmadik országokban létrehozható úgynevezett visszatérési központokat is. Az EU október elején elfogadott új visszaküldési szabályai már megteremtik ennek lehetőségét, megfelelő nemzetközi jogi és emberi jogi garanciák mellett.
   Fontos fejleményként arra lehet számítani, hogy a vezetők most először elismerik: a migráció eszközként való felhasználását nemcsak egy kormány, hanem szervezett bűnözői csoportok, például embercsempészek is megtehetik, s ennek kezelésére nincs elegendő uniós eszköz.
   Szintén szerepel a napirenden az EU bővítése, ennek kapcsán a tagállamok a csatlakozásra váró országok előrehaladását is áttekintik. Montenegró esetében felmerül, hogy a csatlakozási szerződésről szóló tárgyalások még 2026 végéig lezárulhatnak.
   Információink szerint a vita akörül fog forogni, hogy az EU-nak a bővítés kapcsán szüksége van-e a tagfelvétellel összefüggő eljárások, vagy a döntéshozatali folyamat módosítására. Ez azzal függ össze, hogy nemrégiben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyben ezeknek az eljárásoknak az egyszerűsítésére, például az egyhangú döntéshozatal eltörlésére tettek javaslatot. A tagállamok erősen megosztottak ebben a kérdésben, de mivel nem szükséges most döntést hozni, így a vitán túli fejlemény nem várható.
   A vezetők emellett a Közel-Kelet helyzetét, a hajózás szabadságát és a tengeri biztonságot is megvitatják, mivel a tengeri útvonalak zavara az energia, a műtrágyák és az élelmiszerek ellátási láncaira is hatással lehet.
   Magyar Péter már szerdán Brüsszelbe érkezett, este részt vett a V4-ek találkozóján, a csúcstalálkozót megelőzően az Európai Néppárt hagyományos vezetői találkozón lesz jelen, majd a 17, az EU-költségvetés növelését támogató tagállamot tömörítő „A kohézió barátai” nevű formáció ülésén vesz részt, pénteken pedig a migrációval kapcsolatos, vezetők közötti megbeszélésre is hivatalos, még az Európai Tanács második napján megnyitása előtt.

Forrás: HVG / Arató László (Eurologus)