Merkel jövő héttől jóval gyengébb politikai pozícióba kerül, mint amelyet eddig élvezhetett. Az AfD szerint veszélybe került a demokrácia Németországban, mert egy kis, de annál befolyásosabb politikai oligarcha-réteg szállta meg a pártokat. A tavaszi pártprogram az iszlám egészét utasítja el, és azt nem vallásnak, hanem politikai ideológiának tekinti, amely nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal.

 Az Emnid-Intézet legfrissebb felmérése szerint a bevándorló-ellenes és eurószkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt az elmúlt hetekben két százalékkal növelve támogatottságát és 11 százalékra jött fel. A ’Willkommenskultur’-t a polgárok nyakába testáló centrista kormányzó pártok tehát várhatóan figyelmeztetést kapnak a választóktól a most vasárnapi német általános választásokon. A friss felmérések szerint a párt a német parlament 703 helyéből akár 89-et is megszerezhet.

A lefelé tartó társadalmi örvény

Alig négy évvel a megalapítása után az AfD tehát a harmadik legerősebb politikai tényezővé válhat vasárnap, amely Németország világháború utáni történelmében kétségkívül fordulópontot jelez. Merkel kancellár jövő héttől jóval gyengébb politikai pozícióba kerül, mint amelyet eddig élvezhetett. Az AfD erős szereplése Merkel számára igazán kellemetlen fejlemény, hiszen adott esetben rákényszerül arra, hogy az ideológiai szakadék ellenére mind az erőteljesen piacpárti Szabaddemokratákat, mind a környezetvédelem érdekében dolgozó Zöldeket egyszerre kelljen beemelnie konzervatív kormányzatába.

Az átlagos AfD szavazó 51.4 éves és csakúgy, mint a francia Nemzeti Front választói esetében, - függetlenül a jövedelmétől és társadalmi státuszától - pesszimistán ítéli meg a saját pénzügyi kilátásait. Az AfD szavazók többsége igazságtalannak tartja jelenlegi gazdasági helyzetét és aggódik, hogy egy lefelé tartó társadalmi örvénybe kerül. A Németország legszegényebb tartományai közé tartozó Türingiában és Mecklenburg-Előpomerániában kétszer akkora a párt támogatottsága, mint össznemzeti szinten.

A jobboldali fundamentalista szárny győzött

A párt az április 12-13-án tartott kölni kongresszusán érezhetően tovább radikalizálódott. A mérsékeltnek számító Frauke Petry elnökkel szemben ugyanis győzedelmeskedett az a jobboldali fundamentalista szárny, amelyet Alexander Gauland elnökhelyettes, Jörg Meuthen társelnök, Jens Maier szászországi vezető és Björn Höcke nevei fémjeleznek.

Höcke az AfD thüringiai vezetője, aki egy tavalyi előadásában a német emlékezéskultúra száznyolcvan fokos fordulatát követelte és a „szégyen emlékművének” nevezte a holokausztra emlékező berlini emlékhelyet. Az AfD szerint veszélybe került a demokrácia Németországban, mert egy kis, de annál befolyásosabb politikai oligarcha-réteg szállta meg a centrista pártokat.

A tavaszi pártprogram az iszlám egészét utasítja el, és azt nem vallásnak, hanem politikai ideológiának tekinti, amely nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Az AfD egyebek mellett sürgeti, hogy töröljék el a muszlimok előjogait az oktatásban, és számolják fel a muzulmán hittanoktatást az iskolákban. A menekültüggyel kapcsolatban a legfőbb követelés a "szabályozatlan menekültbevándorlás" megállítása.

A párt szerint Németországnak csak jól képzett és a beilleszkedésre nagy elszántságot mutató bevándorlókat szabad beengednie területére, a demográfiai gondokat pedig bevándorlás helyett a gyerekvállalás ösztönzésével kell kezelni. Az AfD szerint az euróövezetet és az EU-t nem szabad a mostani formájában megtartani, az euróövezetet vagy rendezett módon fel kell számolni, vagy Németországnak ki kell lépnie, az EU-t pedig át kell alakítani a "nemzetállamok Európájává".

Káncz Csaba jegyzete