Volt a nagyszüleidnek ételallergiája? Az én nagyszüleimnek biztosan nem. Az ételallergia terjedő járványának rideg összehasonlítása minden generációval egyre rosszabb képet mutat.

Akkor miért nem volt a nagyszüleinknek ételallergiája? Ez elég egyszerű...

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

Az ételek gazdaságokból és kis piacokról érkeztek az 1900-as évek elején, és mivel az élelmiszer tartósítószerek nem voltak még széles körben használatban, az ételek frissek voltak. A feldolgozott élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt, ami lehetővé tette számukra, hogy annyi tápanyaghoz jussanak, amennyire az ételekből számukra szükséges volt.

A csecsemők számára az anyatej volt értékes, ami egész szezonban rendelkezésre állt.

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel és az anyagcseréjükkel. Akkor ettek, amikor az étel rendelkezésre állt.

Nagyszüleink nem estek áldozatul a diéta hóbortnak, az élelmiszer marketingnek, a kalóriák számlálásának, és más káros fogyókúrás szokásnak, amelyek ma annyira népszerűek (részben azért, mert a marketing infrastruktúra nem létezett). Ezért volt egészséges az anyagcseréjük, mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek.

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszereket használva

Feldolgozott étel vásárlására nem volt lehetőség, és étteremben enni ritka luxus volt. Nagyszüleink szerencséjére ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak az egészségükre.

4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat 

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat, és a fogyasztók egészségének kárára nem tömték az élelmiszer gyártók zsebeit a korai 1900-as években.

5. Megették az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csont erőlevesek és a belsőségek

Az állati csontokat megtartották vagy vásárolták, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, melyek mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra értékelték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment veszendőbe.

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek, vagy hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosi látogatások a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, megvárták, hogy elmúljon. Amikor rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyorshívójuk, de bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában sokkal inkább, mint mi manapság. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt felismerték vagy sem.

7. Sok időt töltöttek odakinn

Nagyszüleinknek nem volt választásuk, hogy bent maradnak, és játszanak a telefonjukkal vagy a számítógépen. Ők az eredeti playstation-nel játszottak: kerékpároztak, hintáztak, és ott volt a jó öreg anyatermészet!

Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételallergiára?

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket hoznak létre, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek épülnek fel. Ha a táplálkozásod nem megfelelő, akkor minden sejted, szöveted és szerved integritása sérülést fog szenvedni, és így lehet, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenyebb leszel.

eredeti forrás: http://butternutrition.com/why-your-grandparents-didnt-have-food-allergies/
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2014/01/miert-nem-volt-nagyszuleinknek.html