Július 31-én megszűnt a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítvány, így az MCC-nek átadott vagyon visszaáll az államra. A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány mit kezd a Mol- és Richter-részvényekkel, a Libri könyváruházlánccal, a Mandinerrel és az alapítvány jelentős ingatlanvagyonával. 
   A nem egyetemet fenntartó kekvák (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) a 2026. évi XVIII. törvény alapján szűnnek meg jogutód nélkül, a kekvák felszámolásához az uniós pénzek hazahozatalához volt szükség. Az MCC-nek is vagyonmegosztási beszámolót kellett készítenie, amiben elkülöníti az államtól az elmúlt években kapott vagyont és a magánforrásból származó vagyont. Az elszámolási folyamatot a kormányzat által kijelölt elszámolási biztos felügyeli. 
   A Telex emlékeztet, hogy az MCC-t 1996-ban a Tombor család hozta létre tehetséggondozó intézményként, az állam 2020-ban társult, az MCC akkor alakult át magánalapítványból kekvává. A modellváltás után az Orbán-kormány alaposan kistafírozta az MCC-t fenntartó alapítványt: ide került a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százaléka, jelentős ingatlanvagyon és több mint 183 milliárd forint pénzbeli támogatást. 
   Az elmúlt években az MCC bővítette portfólióját, beszállt a könyvkereskedelembe (Libri) és a médiapiacra (InfoRádió, Mandiner). 
   A megszűnés után az államtól kapott vagyon visszaszáll az államra. A céges részesedések kezeléséért a pénzügyminiszter felel, az ingatlanok egy része a közlekedési és beruházási tárcához kerül, míg az oktatási és kulturális feladatokat más minisztériumok veszik át.

Mi lesz a visszaszerzett vagyonnal?
   Egyelőre nem dőlt el, hogy az állam megtartja vagy értékesíti az olyan vagyonelemeket, mint a Mol- és Richter-részvénycsomagok, a Libri, a Mandiner vagy az InfoRádió. Az elszámolási biztos piaci értékesítésre is jogosult, így a következő hónapokban több jelentős tulajdonosi változás is bekövetkezhet.
   Az alapítvány alapítója, Tombor Balázs kizárólag a kétmillió forintos alapítói hozzájárulásra jogosult. A korábbi alapító okirat azon rendelkezése, ami a teljes megmaradó vagyonra jogosította volna fel, a jelenlegi szabályok szerint nem alkalmazható.
   Az elszámolási folyamat során az alapítvány korábbi szerződéseit és gazdálkodását is áttekinthetik. Ha az elszámolási biztos szabálytalanságot vagy indokolatlan kifizetéseket állapít meg, október végéig feljelentést is tehet.
   A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az állam milyen stratégiát választ az MCC örökölt vagyonával kapcsolatban: megtartja a stratégiai részesedéseket vagy piaci értékesítés mellett dönt. Ennek eredménye a magyar könyvpiacot, a médiát és a tőkepiacot is érdemben befolyásolhatja.

Forrás: Kontroll / Tóth-Sípos Ádám