Mostanra majdnem biztosnak mondható, hogy 2022-ben a minimálbér 200 ezer forintra emelkedik majd, ennek következtében pedig várhatóan a garantált bérminimum is növekszik. Mindez magával vonzza a különböző családtámogatások - így a gyod, a gyed és a hallgatói gyed - emelkedését is. Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza az Origónak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a Magyarországon végbemenő, az elmúlt években is tapasztalható dinamikus minimálbér-növekedésnek köszönhetően magasabb lesz a bérszínvonal, több jövedelme lesz a dolgozóknak, mindez pedig pozitívan hat majd a belső fogyasztásra, ez pedig tovább fűtheti a gazdasági növekedést.
Orbán Viktor nyár elején a Kossuth Rádióban elmondta, hogy a kormány a minimálbér 200 ezer forintra emelésén dolgozik. A miniszterelnök arról beszélt, hogy ha egy biztonságosabb, kevésbé törékeny gazdaságot akarunk látni, akkor a családoknak is nagyobb biztonságban kell lenniük anyagi értelemben. Ezért a minimálbért meg kell emelni. Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy a minimálbér tervezett emelése a közvetlenül érintett kétszázötvenezer munkavállalónál sokkal szélesebb körre hat kedvezően, hiszen a garantált bérminimum jelentős emelkedése is várható. Úgy tudjuk, negyedmillió forint lesz a garantált bérminimum.
A kormány az emberek véleményét is kikérte a minimálbér emelésének kérdésében. A nemzeti konzultációs kérdőívet kitöltők 94 százaléka értett egyet a magyar minimálbér 200 ezer forintra emelésével. Azonban nemcsak a minimálbér és ennek következtében a garantált bérminimum fog emelkedni, hanem várhatóan a családtámogatások is.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a napokban beszélt arról, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése a családtámogatások esetében a gyed havi bruttó maximum 280 ezer forint lehet, a hallgatói gyed bruttó 140 ezer forintra emelkedhet, és a gyod pedig nettó 180 ezer forintra nőhet.
Az Origo a témában megkérdezte Szakáli István Lorándot, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdászát is, aki elmondta, hogy a minimálbér 200 ezer forintra történő emelésével Magyarország egy jelentős lépést tesz a régiós versenytársaink, a V4-es országokhoz történő felzárkózás irányában.
"A garantált bérminimummal kapcsolatban egyelőre nem született döntés, azonban logikusnak tűnik, hogy nőjön a garantált bérminimum is, amennyiben megszületik a megállapodás a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között a minimálbér emeléséről" - mondta. A SZÁZADVÉG SZAKÉRTŐJE HOZZÁTETTE, HOGY A GARANTÁLT BÉRMINIMUM NÖVEKEDÉSE JELENTŐSEN TÖBB EMBERT ÉRINTENE, MINT A MINIMÁLBÉR MEGEMELÉSE, HISZEN EZ NAGYJÁBÓL EGYMILLIÓ EMBERRE LENNE HATÁSSAL.
Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a leginkább érintett kis és középvállalkozásokat a kormány ki fogja segíteni a minimálbér-emelés kigazdálkodásában. Szakáli István Loránd szerint a vállalatok bizonyos részének erre valóban szüksége lehet, hiszen a multinacionális cégekkel ellentétben a hazai kis, közép-, és leginkább a mikrovállalkozásoknak jelenthet kihívást az intézkedés, mivel az ő bevételeik jelentős részét a bérhányad teszi ki, a bérek viszik el.
"Számukra segítség lehet, ha célzott támogatást kapnak ahhoz hasonlóan, ahogy az elmúlt 6 évben a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között megkötött bérmegállapodás keretében a szociális hozzájárulási adó 28 százalékról 15,5 százalékra csökkent, 2022-ben pedig további fél százalékkal fog mérséklődni" - fejtette ki.
A kis és középvállalkozásokkal kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy nem eléggé termelékenyek, alacsony hozzáadott értéket állítanak elő, aminek következtében a versenyképességük is alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké vagy a multinacionális cégeké. Ennek következtében fontos őket abban segíteni, hogy a minimálbér ne járjon olyan túlzott terhekkel, amelyek elbocsátásokhoz, vagy a vállalkozások megszűnéséhez vezethetnének. TERMÉSZETESEN ILYENKOR MINDEN ESETBEN ELŐFORDULHAT EGY BIZONYOS MÉRTÉKŰ „TERMÉSZETES LEMORZSOLÓDÁS" A LEGKEVÉSBÉ VERSENYKÉPES CÉGEK ESETÉBEN, AZONBAN AZ ÁLLAM FELADATA, HOGY EZT MINIMALIZÁLJA.
A minimálbér emelését különböző módszerekkel, így egylépcsős vagy többlépcsős megoldással is be lehetne vezetni. A Századvég szakértője szerint a kormányzati szándék az egylépcsős minimálbér-emelés irányába mutat, ebben a kérdésben pedig úgy tűnik, hogy sikerül is a szociális partnerekkel megállapodásra jutni. Ez nagyjából egy 20 százalékos növekedést jelentene, ami a korábbi tapasztalatok szerint egy megvalósítható emelés.
Az emelés összességében azt is jelentené, hogy az elmúlt bő tíz évben, forintban kifejezve közel háromszorosára nőttek a legkisebb bérek, ez pedig nemcsak a munkavállalókra és a munkáltatókra lesz hatással, hanem a teljes magyar gazdaságra is. 2010-hez képest 2020-ig mintegy 60 százalékkal emelkedett Magyarországon a minimálbér reálértéke, és az átlagbér reálértékének növekedése is megközelítette az 50 százalékot.
EZ AZT JELENTI, HOGY EMELKEDIK A BÉRSZÍNVONAL, TÖBB JÖVEDELME LESZ A MUNKAVÁLLALÓKNAK, AMI EGYRÉSZT POZITÍV HATÁSSAL LESZ A BELSŐ FOGYASZTÁSRA, EZ TOVÁBB FŰTHETI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST, MÁSRÉSZT NŐHETNEK A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK.
Ugyan a baloldali médiumok már egy ideje kongatják a vészharangokat és folyamatosan arról írnak, hogy a vállalkozások nem lesznek képesek kigazdálkodni egy ekkora emelést, a VOSZ főtitkára, Perlusz László viszont arról beszélt, hogy nem ijedtek meg a 200 ezer forintos minimálbértől, vagyis ki tudják gazdálkodni. Szakáli István Loránd az Origónak elmondta, hogy egy ilyen kérdésben ő mindenféleképpen a vállalkozók véleményét venné alapul, vagyis a VOSZ főtitkárával ért egyet.
"Varga Mihály tett rá utalást, hogy bizonyos vállalkozói csoportokat, akiket kifejezetten megterhelne az emelés, azok számára célzott támogatást nyújtanak. Ilyen célzott támogatás lehet például a szociális hozzájárulási adó további csökkentése" - mondta. A kormány tehát minden bizonnyal segíteni fog a rászoruló vállalkozásoknak.
ÉRDEMES KIEMELNI AZT IS, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG DINAMIKUSAN BŐVÜL, A RÉGIÓS VETÉLYTÁRSAKHOZ KÉPEST IS GYORSABB ÜTEMBEN NÖVEKSZIK. Ez nemcsak 2021 második negyedévében volt így, hanem már a korábbi években, 2018-ban és 2019-ben is élen álltunk a régiós növekedési versenyben, 2020-ban pedig a visszaesésünk megegyezett a szlovákokéval, és kisebb volt, mint a cseheké. A magyar gazdaság növekedési kilátásai a nemzetközi intézmények által elismerten pozitívak a külső és a belső környezet oldaláról nézve is.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
