Több azonos témájú megkeresést is kapott az elmúlt időszakban a Magyar Szociális Fórum. A sorsuk ellen panaszkodó rokkant özvegyek arról számoltak be, hogy nem értik, miért is kell őket ennyire gyakran felülvizsgálni? Ugyanis, külön zajlik a felülvizsgálat az özvegységük okán, és külön a saját jogú ellátásaikra való jogosultság miatt, pedig ugyanúgy az NRSZH orvos-szakértői bizottságnál kell megjelenni az állapotuk véleményezésére.  A panaszok zömében arról számolnak be az érintettek, hogy ők úgy vélik az a célja ezeknek a gyakori és párhuzamos NRSZH orvos szakértői felülvizsgálatoknak, hogy a betegek a visszaminősítésekkel előbb-utóbb elveszítsék a pénzellátásaik nagy részét. Így teljesíthető lenne a kitűzött költségvetési megtakarítás cél egy része. Ugyanis, a megváltozott munkaképességű személyek állandó özvegyi nyugdíjjogosultságának egyik feltétele, hogy az össz-szervezeti károsodásának el kell érni, vagy meg kell haladni az 50% mértéket. A nagyon megszigorított új komplex felülvizsgálattal az özvegyek jelentős része így eleshet az állandó özvegyi nyugdíjjogosultságtól. Azonban, ezzel egy időben, nemcsak az állandó özvegyi jogosultságtól kell búcsúznia az érintettnek, hanem a saját jogú, rokkantsági pénzellátásának a jelentős részétől is. Ugyanis, ha 50% mérték alatti össz-szervezeti károsodást vélelmeznek az özvegynél, akkor, a kategória változása miatt, már csak rehabilitációs ellátásra lesz jogosult. Ennek, a visszaminősítés általi rehabilitációs pénzellátásnak az összege már lényegesen alacsonyabb. Ezáltal, akár százezer forint feletti is lehet a vesztesége egy-egy betegnek, ha már csak a segélyszerű, a kb. 27 ezer Ft/hó pénzellátást kapja. A panaszkodók, zömében ilyen esetekben fellebbeznek, és készek a legfelsőbb jogorvoslati fórumokig is elmenni.

Egy hozzánk forduló beteg kifejezetten nyilvánosságot kért a problémájának a feltárásához. Azt is kérte, hogy ne hallgassuk el a nevét sem, mert akár meddig is elmegy a panaszával, annyira igazságtalannak tarja, amit a törvénykezők és a végrehajtók a megrokkant özvegyekkel művelnek. Egyenesen őrültségnek tartja a rengeteg felesleges, pénzpazarló, és értelmetlen felülvizsgálatot. Ez nem a betegek érdekét szolgálja, mert gyakran, nem a valós állapotukról kapnak véleményezést. Az ellátórendszerből jogtalanul eltávolított betegek nagy része képtelen a munkavégzésre, de nem is alkalmaznák őket. Az őket felülvizsgáló szakértőknek viszont, folyamatosan biztosítják a felesleges munkát. Ez a felesleges munka viszont hatalmas kiadásokkal jár. Nem lehetne ezt a pénzt inkább az ellátásuktól jogtalanul megfosztott özvegyeknél hagyni?  Ugyanis, ha egy rokkant már 10-20 éve felülvizsgálatokra jár, és azt 1-3 évenként ismétlik, azok felülvizsgálata, már értelmetlen munka. Állapot rosszabbodás esetén kellene, csak felülvizsgálni azokat a betegeket, akik már sok-sok alkalommal megjelentek az orvos-szakértői felülvizsgálatokon.  A panaszos özvegy a mondandóját nyílt levélnek szánta.

„NYÍLT LEVÉL MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁHOZ!

Tisztelt Miniszterelnök Úr és Tisztelt Kormánytagok!

Egy Szolnok-megyei kis faluban élő özvegyasszony vagyok, Kézsmárki Andorné. Életéveim száma jelenleg 57, és 29 évnyi munkaviszony után lettem rokkant és özvegy 2004. év januárban. A férjem 52 évesen hunyt el, ő több mint 30 évig fizette a nyugdíjjárulékot. Így, mi ketten, több mint 60 éven át fizettük becsülettel, a nyugdíjunk utáni társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, ami mára átszámítva horribilis pénz lenne a kamatokkal együtt. Mind ezért a rengeteg befizetett pénzünkért, azt kaptam, azt kaptuk cserébe Önöktől, a Magyar Kormánytól, a sok tízezer rokkant özvegy társammal együtt, hogy Önök, az erőfölényükkel visszaéltek velünk szemben. Megalkották a rokkantak ellen a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvényt, és a hozzákapcsolt 7/2012. II.14. NEFMI rendeletet. Ezáltal nincs irgalom, nincs kegyelem, sem a rokkantaknak, sem a rokkant özvegyeknek.

Esetem példázza, hogy Önök, hogyan szeretnének mihamarabb megszabadulni a rokkantaktól és a rokkant özvegyektől:

Én 2004. évben lettem 67%-os rokkant. Azóta már több felülvizsgálaton túl vagyok. Végig 67%-os rokkantnak véleményeztek, egészen az új komplex minősítő rendszer bevezetéséig. Az új rokkant-törvény 2012.01.01.-én történő hatályba lépése után, először 2012.11. hóban behívtak az állandó özvegyi nyugdíj miatti felülvizsgálatra. Ezt követte a saját jogú pénzellátásom miatti soros felülvizsgálat 2013.01. hó végén az új komplex minősítő szerint, aminek eredményeként 2013.05. hóban, az addigi 67%-os rokkantságomat 41% mértékűre minősítették vissza. Eközben állapotom a valóságban rosszabb lett, de a „papírforma szerint”, állapot javulás következett be nálam. Sőt 2013. március végén, még a súlyadó kedvezményemet is visszavonták azzal, hogy „már nem vagyok rokkant” és a parkoló igazolványra sem vagyok jogosult. Így, azonnal már több mint 3 csapást mérték rám, mindhalálig? Sem az özvegyi, sem a parkoló igazolvánnyal egybekötött súlyadó kedvezmény nem jár, de még a sajátjogú pénzellátásomat is lecsökkentették. Így, leforrázva éreztem magamat, mint aki minimum a 3 csapást egyszerre szenvedte el rokkant özvegyként a keresztényi kormány büntetése által. Pedig, becsületes ember vagyok, aki bűnt sosem követtem el!

A Nyugdíjintézettel történő 2013. év nyarán folytatott panaszos levelezésem alapján azt a választ kaptam a hozzájuk írt dörgedelmes panaszlevelemre, hogy a jogorvoslat megszűnéséig újra folyósítják számomra az özvegyit. Ugyanis közöltem velük, hogy munkaügyi bíróságra vittem a dolgot, és bárhová is elmegyek jogorvoslatért. Nem értem, hogy hogyan lehet így packázni és így játszadozni a súlyosan beteg, megrokkant özvegyek életével?

Na, és további kérdéseim is felmerülhetnének a témához, mint pl. mi lesz akkor, ha képtelen leszek egyedül, védtelenül, ügyvéd nélkül, kiszolgáltatott rokkant özvegyként védeni az igazamat, az óriási jogászi apparátussal szemben, a kormányoldal ellen?  Azon a gondolaton is összerezzentem a félelemtől, hogy mi lesz, ha azt mondják a „papírforma szerint” én nem vagyok mégsem jogosult az özvegyi nyugdíjra? Amit nagy kegyesen tovább folyósítanak, az özvegyit, a per végéig számomra. Azonban, ha vesztesként kerülök ki, akkor fizessem vissza majd a 2-3 év alatt jogtalanul felvett özvegyi nyugdíjamat? Megmondanák Önök, hogy miből? Az addigi 104 ezer Ft/hó sajátjogú + özvegyi pénzellátásomat, a legutóbbi NRSZH felülvizsgálatom után 44 ezer Ft/hó összegre redukálták egyetlen tollvonással. Egyetlen hanyag mozdulatukkal, én elvesztettem havi 60 ezer Ft-ot. Ebből a kevés pénzből, hogyan fizethetnék vissza bármit, amikor megélni is képtelen lennék belőle? Semmi támogatást sem kaphatnék, ha egyedül élek özvegyen, és semmit sem ér a férjem több mint 30 évnyi befizetett járuléka? Kinek fizettük be ezt a sok járulékot, ha nem magunknak? Mi ez a nagy átverés, ami minket, rokkantakat ér? Kinek fizettük be mi évtizedekig a járulékokat, ha meg sem érjük a folyton emelkedő öregségi nyugdíjkorhatárt?

Igen. Képtelen lennék segélyszerű pénzellátásból élni rokkant özvegyként, és nem is akarok. Nem! Nem akarok, mert én, és a férjem, mi ketten befizettünk saját magunknak 60 évnyi TB és progresszív nyugdíjjárulékot! A férjem 52 évesen elhunyt, így ő sajnos, egyetlen nap nyugdíjas napot sem élvezhetett! Én meg ő utána nem vagyok rokkantan semmire sem jogosult, mert egy tollvonással átírják a pimasz és gonosz orvos szakértők az életemet, egyetlen tollvonással? Hová tették a Hippokratészi esküjüket? Mire esküdtek fel? Erre? Nem! Ezt nem hagyom! Ebben nem nyugszom bele, ha addig élek is! Elmegyek bárhová és világgá kürtölöm, hogy mit művel a Magyar Kormány a rokkantakkal, és rokkant özvegyekkel! Önök nevezik magukat keresztényinek? Az, maga a borzalom, ha erről szól az Önök keresztényisége, ezt hívő emberként mondom!

Azt, meg végképp nem értem, mit is akarnának már egy 58 éves rokkant özvegyasszonytól még 2014. 01.hóban újra, amikorra, megint be vagyok rendelve újabb soros felülvizsgálatra? A soros felülvizsgálatok, meg a munkaügyi bíróság között, félholtan szaladgálva keressem az elvett jogaimat? Nem szégyellik magukat, akik ezt teszik a súlyos betegekkel? Ez, amit Önök művelnek, az Magyarország szégyene! Szégyene Európának, és az egész világnak!

Sürgősen felül kellene vizsgálni a kormány álláspontját a rokkantak ellen indított támadással szemben, mert a törvénykezésük folytán embertelen helyzetbe, humánkatasztrófába sodorják a rokkantakat, és a rokkant özvegyeket. Amennyiben az ellátásomat megkurtítják, akkor éhen fogok halni, meg fogok fagyni, mert ez vár minden rokkantra, az Önök törvényei által. Az meg elképesztő, hogy a rokkantak elleni törvényt megszavazta minden kormánypárti képviselő, és aláírta a volt Köztársasági Elnök. Önök, még csak nem is érzik magukat bűnösnek? Sem a jelenlegi Köztársasági Elnököt, sem az Állampolgári Jogok Biztosát, sem az Alkotmánybíróságot nem érdekli az sem, ha ebben az országban hullahegyek lesznek hamarosan, és az sem, hogy a rokkantak ellátásának megvonását, maguk a törvénykezők idézik elő az embertelen törvényekkel? Nem gondolják azt, hogy ezért valamikor felelni kell valakiknek, hogy Önök felelni fognak ezért a népirtásért?  Ugyanis, aki éhezésre ítél egy népcsoportokat az súlyos bűncselekményt követ el a törvény szerint.

Nem tudok Önök felé tisztelettel búcsúzni, mert Önök nem érdemelnek tiszteletet, csak megvetést érdemelnek, ezért csak annyit mondhatok: Isten irgalmazzon Önöknek, ha eljön az elszámolás pillanata!

Egy szenvedő, aki elítéli az Önök embertelenségét:

Kézsmárki Andorné

(Egy rokkant özvegy, a sok százezer szenvedő rokkant közül)

VÉGSZÓ:

Hasonló panaszáradatok miatt tettük közzé a nyílt levelét ennek a nevét is felvállaló a rokkant özvegyasszonynak. Sajnos, sok mindenben egyet kell értenünk vele. Szomorúan látjuk, egyre fogy a remény a rokkantak helyzetének a megoldására. A jelenlegi kormány emberhez méltatlan sorsot szán a rokkantaknak, és a rokkant özvegyeknek. Ez ellen a helyzet ellen mindenütt tiltakozni kell!

MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport