Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Nagyon fura dolgok a csernobili erdőben: lehet aggódni

Mostanság gyakran elgondolkozom azon, hogy miért van csend arról, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében többszörös  más megyékhez képest a rákos megbetegedések száma. Ne felejtsük el, hogy Csernobil közel van a határhoz, és ezt a megyét érte a legerőteljesebben a sugárszennyezés. Szinte tarol a halál. Olvasva az alábbi írást, már nem is kellene csodálkozom annyira...

szerző: Király Farkas

Nem korhad a haraszt. Ahol sugárzás van, ott pusztul az élet – harsogja a média szűk hetven éve, amióta az első atombombákat felrobbantották.

 

A radioaktivitás e tulajdonságát számos területen kihasználják, a sebészeti eszközök sterilizálásától az élelmiszerek fertőtlenítéséig. Ám arra, hogy mi lesz a besugárzott erdőséggel, sokáig nem gondolt senki.

Most azonban ismét lehet aggódni a csernobili atomerőmű körüli, több négyzetkilométeren elterülő Vörös erdő miatt. Az ukrajnai atomerőműben 1986. április 26-án történt robbanás óta eltelt majd’ harminc év alatt felhalmozódott avarra lecsapó villám vagy rossz helyre kallódó üvegdarab is katasztrofális erdőtüzet okozhat – aminek a széllel tovaszálló füstje terjesztené a sugárszennyezést.

Csernobil környékén ugyanis az elhalt növények részei sokkal lassabban bomlanak le, mint ahogyan megszoktuk, mivel a sugárzás elpusztítja a korhadáshoz szükséges mikroorganizmusok – a különféle baktériumok, gombák – java részét. Sugárzás pedig bőven van a Vörös erdőben: a katasztrófa utáni napokban egy órányi idő eltöltése a fák között elegendőnek bizonyult a halálos sugárterheléshez, de még ma sem tanácsos huzamosabb ideig ott tartózkodni.

Egy amerikai kutatócsoport kísérlete igazolta e tényt: a korhadás sebességének felméréséhez több erdőből gyűjtöttek néhány száz adag levélmintát, s – a rovarok távol tartásáért harisnyával bélelt – avaros zsákokat elhelyezték Csernobil körül. Kilenc hónappal később vizsgálva a zsákok tartalmát, döbbenetes eredményre jutottak: azok a levelek, amelyeket sugárszennyezett területen hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta helyekre letett avarcsomagok. A bomlás sebessége egyértelműen összefügg az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával – és sajnos nem lehet felgyorsítani.

Rovatok: 
Életmód
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1