Alaptörvény-módosítással, de nem személyre szabott jogalkotással fogja a kormányzat elérni, hogy Sulyok Tamás távozzon hivatalából, a folyamat pedig egy hónapig tarthat – mondta Magyar Péter, miután találkozott a köztársasági elnökkel a Sándor-palotában. A Fidesz már tegnap diktatúrát kiáltott, a kegyelmi botrányt kirobbantó vidéki prókátor szerint pedig „ez a módosítás fogja a kormányváltást rendszerváltássá emelni”.
   A Sándor-palotából az igazságügyminiszter társaságában kilépő Magyar Péter a köztársasági elnökkel lezajlott megbeszélés után sajtótájékoztatóján előljáróban azt hangsúlyozta, hogy „hogy a magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, a magyar köztársaság nem Orbán Viktoré. A magyar köztársaságot generációk építették, generációk védték”, és, hogy azért ment el Sulyokhoz, hogy beszéljenek a felelősségéről, „mert a Magyar Köztársaság egyik legfontosabb intézményének tekintélyét” szeretnék helyreállítani. 
   „Sulyok Tamás elnökségének története semmi másról nem szól, minthogy amikor a nemzet egysége sérül, veszélybe kerül, amikor a demokratikus intézménybe vetett bizalom megrendült”, akkor a hallgatást választotta – hangsúlyozta Magyar.
   Magyar szerint a köztársasági elnök feladata „több annál, minthogy törvényeket írjon alá, hogy kitüntetéseket adjon át, hogy protokoll-eseményeken jelenjen meg. Az alaptörvény egészen világosan fogalmaz, a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
   „Felszólítottam a mai napon is Sulyok Tamást, hogy adja vissza a magyar embereknek a lehetőséget, hogy újra lehessen valódi vezetője a köztársaságnak.”
   Magyar Péter közölte, hogy tájékoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ha nem mond le önként, akkor ma tájékoztatja a Tisza párt frakcióját és képviselőit a javaslataikról, és haladéktalanul megkezdik a szükséges eljárásokat.
   Ezzel kapcsolatba Magyar Péter elmondta, hogy tájékoztatta Sulyokot arról, hogy az alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására: „Benne van a mai alaptörvényben is a megfosztási eljárás, de mi a tekintély védelmében nem ezt az eljárást választjuk”.
   „Módosítani fogjuk az alaptörvényt, de nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni, helyre fogjuk állítani a magyar emberek egyértelmű felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát”– mondta Magyar, hozzátéve, hogy: „Meg fogjuk hozni a szükséges döntéseket a közeli jövőben.”
   Újságírói kérdés válaszolva elmondta, hogy szerinte „egy hónapig fog tartani ez a folyamat”.
   A többi lemondásra felszólított vezetővel kapcsolatban is kapott kérdést a miniszterelnök, amire azt mondta, hogy egy jogi aktussal “kell visszaállítani a demokráciát.” 
   A köztársasági elnökkel lezajlott találkozón Magyar egyébként pontról, pontra megkérdezte Sulyok Tamást, hogy a felidézett alkalmakkor miért a hallgatást választotta. 
   Orbán Viktor poloskázásáról Magyar szerint Sulyok Tamás azt mondta, hogy “szerinte ez egy politikai vélemény, és a köztársasági elnöknek nem kell kiállnia a megfenyegetett bírók, művészek, civilek mellett vagy éppen újságírók mellett” amire a miniszterelnök úgy reagált, hogy „mi és a magyar emberek többsége teljesen mást gondol erről, elnök úr”. 
   A gyülekezési jog korlátozásáról is az volt Sulyok véleménye, hogy neki erről sem kellett semmit sem mondania.
Lázár vécépucolós megjegyzésével kapcsolatban pedig úgy vélekedett a köztársasági elnök, hogy akkor „azért nem szólalt meg, mert ezt a választási kampány részének tekintette” – mondta Magyar Péter. Magyar szerint „egy köztársasági elnöknek kötelessége lett volna megszólalnia a háborús uszítás ellen is”, de szerinte Sulyok erre is azt mondta, ez neki nem feladata.
   A miniszterelnök különösen fájónak nevezte azokat az eseteket, amikor Sulyok a határon túli magyarok esetében is hallgatott, így amikor Orbán Viktor nyíltan támogatta a magyarellenes George Simiont, vagy nem szólalt meg a Beneš-dekrétumok ügyében.
   Magyar már a Tisza Párt választási győzelmének éjszakáján távozásra szólította fel a köztársasági elnököt, a többi, a Fidesz által hivatalba helyezett közjogi méltósággal egyetemben, és ezt azóta több alkalommal is megismételte. 
   Legutóbb vasárnap délután emlékeztetett Facebook profilján az önkéntes távozás éjfélkor lejáró időpontjára, és arra, hogy hétfőn az igazságügyi miniszter társaságában meglátogatja Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Ezután Sulyok Tamás a közösségi médiában üzente meg, hogy nem mond le, és videójában többek közt közölte, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalását kéri az ügyben, és jelezte, hogy alkotmányos úton kell eljárni az ügyében. Emellett kifejezte együttműködését a kormánnyal, és biztosította a kormányzatot, hogy segíteni fogja az uniós források lehívásához szükséges jogalkotást is.
   Erre Magyar Péter reagált, azt írta a Facebookon, hogy „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6.3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett”.
   A mai sajtótájékoztató egy kis közjátékkal kezdődött, a helyszínen szimpatizánsok és ellentüntetők is felsorakoztak, elhangzott némi hazaárulózás is, minderre Magyar azt mondta, hogy kicsit csalódott, "hogy csak négy-öt fizetett trollt sikerült ideküldeni”.
   A Fidesz még vasárnap közleményt adott ki, amelyben kiállnak Sulyok mellett, Magyart pedig diktátornak nevezik:
   „Magyar Péter tovább masírozik a diktatúra és a törvénytelen ultimátumok útján. A magyar alkotmányos rendben nem a magyarpéteri önkény szabja meg a közjogi tisztségviselők hivatali idejét. Ennél fogva semmiféle határidő nincs, és így nem is járhat le. A miniszterelnök hétfő reggelre tervezett látogatása Sulyok Tamás hivatalában újabb nyílt zsarolás.”
   A kegyelmi botrányt közvetve kirobbantó vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond ügyvéd szerint Magyar Péter mai szavaiból arra lehet következtetni, hogy egy szerű Alaptörvény-módosítással fogják megszüntetni Orbán közjogi bábjainak megbízatását a NER történelmi bűneire hivatkozva. Úgy véli, hogy az Alaptörvény rendelkezései értelmében tartalmi alkotmányossági szempontból ezt a módosítást sem a köztársasági elnök, sem pedig az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja majd. Fülöp úgy fogalmazott, hogy „ez a módosítás fogja a kormányváltást rendszerváltássá emelni”.
   Török Gábor szerint védhetőbb lenne, ha az új elnököt közvetlenül választaná meg az ország. Az elemző szerint Sulyok Tamás alkotmánymódosítással történő eltávolítása – még akkor is, ha megtehető – ellentétes az alkotmányosság szellemével.

Forrás: Kontroll