Megszüntetné a hagyományos osztályozást és az 1–5-ig terjedő érdemjegyeket a Civil Közoktatási Platform friss oktatási stratégiája.

Gyökeres szemléletváltást és a közoktatás átfogó modernizációját sürgeti a Civil Közoktatási Platform (CKP) legújabb, „Javaslat Magyarország egy lehetséges hosszútávú oktatásfejlesztési stratégiájára a 21. század második negyedének kezdetén” című dokumentuma. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett, 2026-os keltezésű stratégia – mint arra az Eduline összefoglalója is rámutat – nem egy azonnal bevezetendő jogszabálytervezet, hanem egy vitaindító koncepció, amely egy-két évtizedes időtávban gondolkodva kínál kiutat a magyar oktatás rendszerszintű problémáira.

A stratégiai javaslat legfőbb pillérei

Helyette a folyamatos, kvalitatív (szöveges) és fejlesztő értékelést tenné meg alapelvvé, amely nem a tanulók rangsorolására, hanem a tudás valós életbeli alkalmazhatóságára és a személyes fejlődés támogatására fókuszál.

2. Komprehenzív, egységes iskolaszerkezet (a szelekció megszüntetése)

A reform megszüntetné a korai szelekciós pontokat jelentő iskolatípusokat (pl. a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokat).

Helyette 10 vagy 12 évfolyamos, úgynevezett egységes (komprehenzív) iskolarendszert hozna létre, amelyben nincs belső elágazás vagy felvételi eljárás, így jelentősen csökkenthetők a szociális háttérből fakadó egyenlőtlenségek.

3. Szabadabb tartalmi szabályozás és a kerettantervek eltörlése

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a jövőben csak átfogó fejlesztési feladatokat és minimális közös tananyagot határozna meg, míg a kerettanterveket teljesen megszüntetné.

A pedagógusok és az iskolák lényegesen nagyobb szabadságot kapnának: a heti tanítási idő jelentős részét teljesen személyre szabott, differenciált tanulási modulokra fordíthatnák.

4. Adaptív szemlélet és a látens diszkrimináció felszámolása

A stratégia elveti az úgynevezett „deficitelméletet”, azaz hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásra szoruló hiányosságokkal érkeznének az iskolába.

A javaslat szerint az iskola egyoldalú, középosztálybeli kultúrája hozza létre az egyenlőtlenségeket, ezért a pedagógusképzés és -továbbképzés gyökeres megújításával olyan adaptív pedagógiára van szükség, amely alkalmazkodik a gyermekek eltérő kulturális sajátosságaihoz.

Társadalmi vita és az ágazat kihívásai

Az Eduline cikke kiemeli, hogy a szakmai szervezet javaslata komoly társadalmi és pedagógiai átállást igényelne. Bár az alsó tagozatos szöveges értékelés kiterjesztése kormányzati és szakszervezeti szinten is téma, Totyik Tamás, a PSZ elnöke a szakportálnak korábban rámutatott: a szülők jelentős része továbbra is a megszokott osztályzatokat várja el, és sokan nehezen értelmezik a részletes szöveges elemzéseket.

A CKP anyaga maga is elismeri, hogy a javasolt léptékű változásokhoz nem elég a jogszabályok módosítása: a teljes oktatási kultúra, a pedagógusképzés és a társadalmi hozzáállás mélyreható szemléletváltására van szükség.

Forrás: https://www.atv.hu/belfold/20261008/oktatas-reformok-javaslat-osztalyzat/