2013 óta a játékadóból levonható a kaszinóüzemeltetésért fizetendő koncessziós díj. A kiválasztott kör 60 milliárd forintot spórolt, a magyar állam ugyanennyit bukott. 
   „Ahogy vállaltuk, felszámoljuk a közpénzzabrálást a dohány- és a kaszinókoncesszióknál. Felkészül a 35 éves autópálya-koncesszió. Lépésről lépésre, forintról forintra” – írta múlt szombati Facebook-bejegyzésében a kormányfő, hozzátéve: azért teszik mindezt, hogy a milliárdos haszon „az önök magánoligarchái helyett a költségvetést és a magyar adófizetőket gazdagítsa”.
   A szerencsejáték törvény alapján a kaszinó üzemeltetője előbb kiszámítja az adott időszakra jutó játékadót, ám a fizetendő összeg nem ez a tétel lesz. Ebből ugyanis egyszerűen levonja az adott időszakra arányosan jutó bruttó koncessziós díjat. Így bár a koncessziós díjat meg kell fizetni, annak összege egyúttal csökkenti a külön megfizetendő játékadót, ami igencsak tekintélyes tétel – írja a Népszava.

Orbánék gyorsan cselekedtek, hiszen hatalmas pénzről volt szó
   A koncessziós díj játékadóba történő beszámításának lehetősége 2013 novemberében került a szabályozásba "gyorsított eljárással". A kaszinóüzemeltetők nem jártak el jogellenesen, hiszen a levonás lehetőségét a törvény biztosítja számukra. A lap által kiszámított összeget ezért nem lehet egyszerűen adóhiányként emlegetni, de ettől még tekintélyes tételről van szó:
   2014 és 2025 között mintegy 59,37 milliárd forint maradhatott így a kaszinóknál. Az Orbán-kormánynak ez annyira fontos ügy volt, hogy gyorsan végigfuttatta, és a Magyar Közlönyben való megjelenés utáni napon már hatályba is lépett.
   A levonható koncessziós díj mellett egy másik mutató is létezik, amely irányadóként jelezheti az iparág teljesítményét: az osztalékok nagysága. Ennek kapcsán a legnagyobb kaszinóérdekeltség, a korábban Andy Vajnához, majd halála után a közelmúltban már Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport kaszinóüzemeltető cégeinek számait nézte végig a lap.
   Az elérhető adatok, a megjelent cikkek, valamint a vállalati beszámolók alapján a lap számítása szerint 2014 és 2025 között mintegy 142,6 milliárd forint osztalékot lehet azonosítani ezen az üzleti körön. 
   Az osztalék először az üzemeltető társaságtól annak tulajdonosához kerülhet, és a tulajdonosi láncon belül később más kifizetések és pénzügyi műveletek is befolyásolhatják, hogy végül mennyi jut tovább belőle. A két adat együtt azt jelzi, hogy a vizsgált üzletág nagyon jelentős jövedelemtermelő képességgel rendelkezik.

Forrás: Kontroll / Horváth Tibor