Racionalitás vs. emóciók   

Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy nem érzékel kormányváltó hangulatot. Szerinte a konjunktúraindexek sem jeleznek ilyet: a mutatók visszatértek a Covid-válság előtti szintre, nulla környékére, míg 2009-2010-ben mínusz 40 pont körül álltak.

Hozzátette: az ellenzék érdeke, egyben egyetlen reménye és narratívája, hogy a politikai diskurzus emocionális, ne pedig racionális térben folyjon.

Racionális térben nem tudják legyőzni ezt a kormányt - jelentette ki. Igaz, volt már példa a történelemben arra, hogy az emóciók eredményre vezettek.

Jóslásokba nem akart bocsátkozni, de úgy véli, ha most vasárnap tartanák a választásokat, jelentős győzelmet aratna a Fidesz. Ha a választások napján egy család racionálisan átgondolja az érdekeit, akkor egyértelmű, hogy miként dönt, fogalmazott.

Akik nem hallják a zenét, azok bolondoknak nézik azokat, akik táncolnak – idézett fel egy mondást ezzel kapcsolatban.        

Arra a felvetésünkre, hogy az történik-e majd a helyére pályázókkal a Fideszen belül, mint ami Lázár Jánossal történt, tehát hogy félreállítják, azt felelte: ő nem lát ilyesmit, a kormányzaton belül egyértelmű a hierarchia és az intellektuális fölség.

Gúzsba kötött kezek 

Azon kérdésünkre, hogy potens kihívónak tartja-e a Márki-Zay Pétert, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjét a korábbi ellenzéki jelöltekhez képest, azt mondta: nem gondolja őt esélyesebbnek. Szerinte gúzsba van kötve a mögötte lévő pártkonstelláció miatt.

Helyzetét pedig egy, a kártya világából vett mondással érzékeltette. Eszerint ha beszállsz egy partiba, először azt kell megtudnod, hogy ki a balek az asztalnál. Ha nem találod, akkor te vagy az - mondta.

Giró-Szász András egyúttal csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy miközben az ellenzéki előválasztáson 850 ezren vettek részt, az október 23-i ellenzéki nagygyűlésen elmondása szerint csak 2500-an - az erre adott magyarázatokat szkeptikusan fogadta.   

Felvetésünkre, hogy hamarosan ezermilliárd forintos nagyságrendekben juttat a kormány forrásokat különböző társadalmi csoportoknak – gyaníthatóan választási céllal –, azt felelte, hogy ezeknek az intézkedéseknek törvényi alapja van. Utalt arra is, hogy a gazdaság állapota lehetővé teszi mindezt.

Kérdésünkre, hogy folytatódik-e majd a Fidesz lendületes „térfoglalása”, „nyomulása”, amely már számos területet érintett, azt válaszolta: ő ezt helykövetelésnek, kurzusépítésnek nevezi;a kormány a társadalom legalább felét szeretné helyzetbe hozni.

Mészáros Lőrinc és a nemzeti tőkésosztály

A rendezvényen az aktuálpolitikai kérdések mellett szóba kerültek átfogóbb gazdasági-politikai kérdések is. Felvetésünkre, hogy tényleg Mészáros Lőrinc a megfelelő személy a felépítendő nemzeti tőkésosztály reprezentálására, azt mondta: a politikát három hadszíntéren vívják – stílus, hatalomtechnika, sztori –, ez a kérdés pedig a stílustörténetről szól.

Hozzátette: a 2010-es kormányváltáskor Orbán Viktor tudta, hogy az általa megtenni kívánt lépések rengeteg politikai, valamint nemzetközi gazdasági érdeket fognak sérteni, például a multik érdekeit.

De ha meglépi azokat, akkor a kárvallottak nem tudnak olyan könnyen „visszajönni” akkor sem, ha váltás történik a hatalomban – hiszen egy politikai váltógazdaságban előbb-utóbb úgyis lesz váltás, mondta Giró-Szász András.

Meglátása szerint a nemzeti tőkésosztály létrehozása nem öncélú, hanem egy egészséges egyensúly létrehozását szolgálja. És bármilyen magyar tulajdonos jobb a külföldinél, például azért, mert nem a hazai dolgozókat fogja elbocsátani, ha választania kell.

Mészáros Lőrincről pedig azt mondta: amikor megvett egy francia tulajdonú tokaji pincészetet, sokan csak azt látták, hogy már megint vett valamit, nem pedig azt, hogy ezt követően kifizette a pincészet több milliárd forintos adósságát, és 2,5-szer többet fizetett a szőlő kilójáért a korábbi tulajnál.

Beszélt arról is, hogy 2010-ben Orbán Viktornak a kormányalakításkor fix elképzelése volt arról, hogyan lehet a gazdaságot társadalompolitikai célok szolgálatába állítani, és hogyan lehet ezek vállára nemzetpolitikát építeni. Szerinte kezdettől fogva világos volt, honnan hova akar eljutni a kormány.

 A nép gyermeke

Giró-Szász Andrást, aki 2015 és 2018 között Orbán Viktor politikai főtanácsadója volt, arról is kérdeztük, hogy milyen a miniszterelnök négy- vagy hatszemközt, akkor is hozza-e a "nép gyermeke" karaktert.

A volt kormányszóvivő szerint a leírás pontos, a miniszterelnök teljesen önazonos, Felcsút pedig közelebb van Ferencvároshoz, mint gondolnád - utalva arra, hogy a kérdező az Újpest, a válaszoló pedig a Fradi szurkolója.

Ugyanakkor - tette hozzá - a kormányfő képes szót érteni más miniszterelnökökkel, vagy vele kifejezetten nem szimpatizáló külföldiekkel is, akiknek úgy fel tudja vázolni a gondolatvilágát, hogy azok elismerik tudását és intellektusát.

Tanácsadóként a feladata a többi közt az volt, hogy jelezze Orbán Viktornak, szerinte mely minisztérium mely döntése tér le a kormányzati elképzelések előre meghatározott ívéről. Ezeket a tanácsokat a kormányfő vagy megfogadta, vagy nem. 

Giró-Szász András önmagáról azt mondta: 2014-ben nagyrészt abbahagyta a nyilvánosság előtti szereplést, 2015 és 2018 között a színfalak mögött dolgozott. Azóta családjának él (öt gyermeke van) – figyeli a politikát, de már nem dolgozik benne.

mfor.hu