Újabb "narancsszínű" százmilliók az NKA-botrányban. A Dél-Alföldön és a Nagykunságban 900 millió forint "olajozta" a volt kormánypárt választási kampányát. A nyertesek kiválasztásánál az elsődleges szempont a pártkötődés lehetett.  
   A 24.hu négy megye NKA-s támogatásait böngészte át, és gyűjtötte ki azokat az összegeket, amik a Fidesz-világban landoltak a választási kampányban. Földrajzilag Jász-Nagykun-Szolnok megye kakukktojás annyiban, hogy az észak-alföldi régióhoz tartozik, a másik három megye, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés kiadja a dél-alföldi régiót. 
   A büntetőeljárás a Dél-Alföldről indult, ebből a régióból érkezett a feljelentés, aminek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága május második felében elrendelte a nyomozást költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozást a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség felügyeli, ebből arra lehet következtetni, hogy a régión belül a Bács megyét érintő pénzosztások szúrtak szemet a feljelentőnek. Az illetékesség a magyarázat arra, hogy az ügy eddigi hat gyanúsítottját miért a Kecskeméti Járásbíróság helyezte múlt héten előzetes letartóztatásba. 

Csak a Fidesz
   Az említett megyékben a lap mintegy 900 millió forintnyi olyan támogatást azonosított, amelyekre a 24.hu által felállított szempontrendszer alapján ráillik a fideszes jelző. Kaptak pénzt fideszes önkormányzatok, fideszes önkormányzatok cégei, olyan civil szervezetek, amik vezetésében fideszes önkormányzati képviselők ülnek. Utóbbira példa a kecskeméti Széchenyivárosért Egyesület, a szervezetet a város egyik fideszes önkormányzati képviselője, Laczkó-Zsámboki Angéla vezeti, ő egyébként a kampányban a Digitális Polgári Körök nagygyűléseit szervező ügynökség fizetett munkatársa volt. 
   A pénzosztási versenyt toronymagasan Békés nyerte, ide közel 310 millió forint gurult el, majdnem százmillióval több, mint a második helyezett Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. 

A volt miniszter egyelőre szabadlábon
   Az NKA-ügyben, aminek előzményeit és fejleményeit ebben a cikkben mutattuk be, a gyanú szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrány érte az államot. Az egyik „donor” a NER utolsó kulturális minisztere, Hankó Balázs volt. Ő jelenleg országgyűlési képviselő, akit csak akkor lehetne meggyanúsítani, ha előzőleg a parlament felfüggesztené a mentelmi jogát. Mivel közvádas ügyről van szó, az eddigi gyakorlat alapján Hankó arra számíthat, hogy az Országgyűlés nem hátráltatja a nyomozást, hanem kiadja majd a hatóságoknak a volt minisztert.  

Forrás: Kontroll