A tizenegyből négy jelentkezőt hallgatott meg a médiatanács elnöki tisztségére pályázók közül az Országgyűlés szakbizottsága csütörtöki ülésén.
   A médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság szerdán már meghallgatott hét jelentkezőt, és az akkor elhangzottak szerint jövő hétfőn döntenek arról, kit terjesztenek személyi javaslatként a parlament művelődési bizottsága elé.
   A mintegy százoldalas pályázatot benyújtó Polyák Gábor médiajogász konvergens, független és pártatlan médiahatóság képét vázolta fel, amely folyamatosan nyílt párbeszédben áll a társadalommal és a szakmai szereplőkkel.
   Megemlítette: a feladat, amire vállalkozik, igen komplex, hiszen a médiatanács hatáskörébe tartozik a hírközlés és annak igazgatása, valamint az informatikai biztonság és a posta területe is.
   A hírközlés területén a hálózatok ellenállóképességének fokozását, a mesterséges intelligencia jelentette kihívásoknak megfelelést, a médiában pedig a professzionális hazai tartalomgyártás hosszú távú fennmaradásának biztosítását emelte ki feladatként. Megjegyezte: utóbbi egyik feltétele egy torzulásmentes hazai médiapiac.
   Polyák Gábor kiemelte: alapos elemzéssel kell feltárni a hazai médiapiacot, áttekintve olyan kapcsolódó területeket is, mint a nyomdaipar, a lapterjesztés és a műsorszórás.
   Megjegyezte: a piaci összefonódások dacára is lehet garantálni a tartalmi pluralizmust, ha a tulajdonos megadja, biztosítja a szerkesztőségi autonómiát, a véleménypiaci verseny biztosítását fontos célként említve.
   A politikai függetlenségével kapcsolatos képviselői felvetésre úgy reagált: egy mindmáig nyilvános szakpolitikai programot készített a 2022-es ellenzéki összefogás számára, amivel a magyar sajtószabadság, nyilvánosság minőségi működésének elősegítése volt a célja.
   Schönleber Zoltán, mérnök, informatikus, közgazdász, az RTL korábbi stratégiai igazgatója, a Nokia volt fejlesztési vezetője bemutatkozását azzal kezdte: harminc évet töltött a hírközlési és médiapiaci szakmában, több mobilszolgáltató elindításában vett részt Magyarországon és külföldön is.
   Rögzítette: az NMHH, illetve a médiatanács iránytű kell hogy legyen a szakmabeliek számára. Olyan szakmai műhelyre van szükség, amely egyszerre hordoz kiszámíthatóságot, pártatlanságot és tudásbázist - fogalmazott. Felhívta a figyelmet: a magyar médiahatóság potenciálja sok esetben nincs kihasználva, pedig rengeteg jó szakember dolgozik a szervezetben.
   Schönleber Zoltán elmondta: olyan korszak elején vagyunk, amikor a technológiai váltás jelentősen gyorsul, az AI "ránk rúgta az ajtót", ezzel kezdeni kell valamit. Hangsúlyozta: e munkában a hatóság "úttörő szerepet tölthet be". Az Európai Unió szerveivel adott az egyeztetési lehetőség, meg kell szerezni azt a jogosítványt, hogy a magyar hatóság véleménybefolyásolóként jelenjen meg a nemzetközi színtéren – magyarázta, megjegyezve: a hatóság sokszor "kishitű", pedig nem csak alkalmazni lehetne a globális trendeket, hanem alakítani is. "Nem követnünk kell a folyamatot, hanem irányítanunk" – szögezte le, hozzátéve: a mostaninál sokkal intenzívebb jelenlétet képzel el az európai szinten.
   Független, átlátható, szakmailag vezetett hatóság megteremtését ígérte Szayly József rádiós szakember, aki - az elmúlt két évtized fő trendjeiként a kínálat bővülését és a drámai tulajdonosi koncentrációt említve - fő feladatnak a tényleges véleménypluralizmus megjelenésének elősegítését nevezte.
   Mint mondta, gyakorlatból ismeri a magyar média és szabályozása elmúlt három évtizedét, szakmai zsinórmértéknek tekinti az ez idő alatt megismert ethoszt. Médiapiaci tapasztalatait ismertetve utalt rá, hogy adófőszerkesztő, majd alelnök volt a Magyar Rádiónál.
   Kérdésre válaszolva egyik legnagyobb szakmai sikerének a Petőfi rádió két évtizeddel ezelőtti ifjúsági és magyar zenét sugárzó adóvá alakítását említette.
   Szólt arról is: a Diákújságírók Egyesületének alelnökeként évek óta részt vesz a médiaműveltség hazai terjesztésében.
   A hírközlés területét érintő feladatok közé sorolta a kvantumtechnológiával kapcsolatos hírközlési fejlesztések és az űrtechnológia, a föld-műhold kapcsolatok rendszeréből adódó kihívásokat, valamint a mesterséges intelligencia területét, ahol "a fejlődés messze lekörözte az európai szabályozást".
   A magyar és az uniós jog kapcsolatáról szólva úgy nyilatkozott: a szabályok megalkotása során a médiahatóság feladata a lehetséges problémák feltárása, a magyar nemzeti érdek képviselete proaktív módon, akárcsak a jogalkalmazás során jelentkező problémák feltárása.
   Tóth Csaba, jogász, médiaszakember, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnöke azt emelte ki, hogy a víziója egy olyan hatóság, amely érti a piacot, és amely mindig a következő innovációra készül, nem pedig az előzőre reagál. Szavai szerint a jó hatóságnak nem a bírságok kiszabása adja az erejét, hanem az, ha képes kiszámíthatóvá tenni a jogi környezetet, és segíteni a jogkövetést.
   "A hatóság feladata nem az, hogy eldöntse, mi a helyes és támogatandó, hanem, hogy következetesen érvényesítse a jogszabályokat, védve a tisztességes versenyt, a sokszínű és hiteles tájékozódást, a sajtó szabadságát és a sérülékeny csoportokat" – fogalmazott, kiemelve: független, szakmailag megalapozott és átlátható hivatali és médiatanácsi működésre van szükség.
   Tóth Csaba a sürgős és fontos feladatok közé sorolta a digitális gyermekvédelmi stratégia elfogadását, ezzel összefüggésben az életkor hitelesítési rendszer kiépítését, a mesterséges intelligencia okozta dezinformációk elleni fellépést, és a médiapluralizmus megvalósítását. Úgy folytatta: fel kell készülni az európai szabályozás átalakítására is. A finanszírozás kapcsán fontosnak nevezte, hogy ne a vállalkozásokat, hanem a sajtót, a szerkesztőségeket és a fejlesztéseket támogassák.

Forrás: MTI