Berlinben a centrista erők érthető zavarodottsággal figyelik a bécsi fejleményeket. Ausztria padlóféket nyomott az ország további iszlamizációjának megakadályozására. Az új kormány erősíti a rendőrséget, bővíti a titkosszolgálatok hatáskörét.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és kancellárjelöltje egy szavazóhelyiség előtt az előrehozott parlamenti választásokon Bécsben 2017. október 15-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Tegnap lépett hivatalába az új osztrák kormány, amely Kurt Schuschnigg (1934-1938) kancellársága óta a legjobboldalibb vezetésűnek számít szomszédunknál. Európa tehát tovább folytatja jobbra tolódását, noha a 31 éves Sebastian Kurz kancellár (ÖVP) többször megerősítette, hogy EU-barát politikát kíván folytatni és a kedélyek lenyugtatására a Kancellária hatáskörébe vonta az európai integrációs ügyeket. Berlinben a centrista erők érthető zavarodottsággal figyelik a bécsi fejleményeket, - egy szociáldemokrata vezető egyenesen egy új monarchiát vizionál Budapest és Bécs között - a bajor keresztényszociálisok ezzel szemben úgy ítélik meg, hogy lett még egy szövetségesük, aki egyben példakép is.

Magyarul beszélő külügyminiszter

Nyugaton az aggodalmak igazi célpontja a kisebbik koalíciós partner, a Szabadságpárt (FPÖ), amely bár tavaly együttműködési megállapodást írt alá Putyin pártjával, mégis megkapta a külügyi, a belügyi és a védelmi tárcát. Valóban, tegnaptól az az FPÖ ellenőrzi a biztonsági gépezetet és a titkosszolgálatokat, amelynek képviselői az Európai Parlamentben a francia Front Nationallal ülnek egyazon frakcióban és amely feloldatná a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókat. Az FPÖ nyomására a rendőrség azonnali, komoly erősítést kap: 2100 tiszti és 2000 gyakornoki helyet létesítenek. A rendőrség és a titkosszolgálatok hatáskörét bővítik, az internetes kommunikáció megfigyelését pedig jelentősen szélesítik.

Az FPÖ egyébként a párton kívüli hivatásos diplomatát, Karin Kneissl-t állítja a külügyek élére, akinek külön érdekessége, hogy beszél arabul, héberül, és magyarul is, valamint hasonlóképpen kemény nézeteket vall a megvándorlásról és az unióról, mint a Szabadságpárt. A 41 éves Mario Kunasek lesz a védelmi miniszter, aki szoros kapcsolatokat ápol osztrák neonáci csoportosulásokkal.

Brüsszel kénytelen tudomásul venni a koalíciót, hiszen Varsó és Budapest kapcsán jóval nagyobb konfliktusai vannak. De Berlinnel együtt feszülten figyelik, vajon az új kormány azt az összefogást támogatja-e, amelyet Merkel és Marcon hirdetett meg, vagy inkább a homlokegyenest ellenkező magyar törekvéseket? Az előjelek márpedig arra mutatnak, hogy az sokkal közelebb lesz az orbáni vonalhoz.

Vége az iszlamizációnak

 Német értesülések szerint Kurz és Orbán szinte naponta egyeztetnek telefonon és jól megértik egymást például a migráció ügyében. De azért már most érdemes leszögezni, hogy Budapest és a Visegrádi Négyek (V4), valamint Bécs között alapvető érdekkülönbségek húzódnak. A V4-ek egységesen NATO-tagok, az osztrák semlegesség viszont korlátokat szab az együttműködésnek a védelem területén. A volt szocialista államok szükségesnek tartják az atomenergiát, Ausztria ellenben szinte küldetéses harcot vív ellene. Eltérnek a kiinduló pontok az EU következő költségvetésének meghatározásánál is. A magyarok és a többiek a munkaerő szabad mozgását követelik, viszont a következő bécsi kormány itt kénytelen lesz a fékre lépni.

Az új kormány üdvözlendő lépései közé tartozik, hogy padlófékre lépnek az ország további iszlamizációjának megakadályozása érdekében. A muszlim népesség Ausztriában 2001 óta megduplázódott, és jelenleg már eléri a teljes népesség 8 százalékát. Még megdöbbentőbbek az idén szeptemberi beiskolázási adatok, amelyek szerint a bécsi általános és középiskolások száma vallási lebontásban így néz ki - muszlimok: 31.984 fő, katolikusok: 29.894 fő.

Káncz Csaba jegyzete.