Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben. Utána Kósa Lajos a bizottság elnöke elmondta, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg az izraeli kémszoftvert. A lehallgatott személyeket nem nevezték meg, valamint a lehallgatások természetéről sem esett szó.
A Pegasus-ügy még július végén robbant ki, amikor egy nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt feltárta, hogy adataik szerint Magyarország is megvásárolhatta számos más ország (mint az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Banglades vagy India) mellett az izraeli kémprogramot. A csoport állításai szerint többeket - köztük civileket, újságírókat, politikusokat - pedig meg is figyelhettek a digitális eszközök feltörésére használható szoftverrel a magyar titkosszolgálatok. Utána sokáig Varga Judit igazságügyi, Pintér Sándor belügy- és Szijjártó Péter külügyminiszterek is kerülték a választ arra, hogy Magyarország valóban megvásárolta a Pegasust, de nem is tagadták.
Most viszont a csütörtöki ülésen kiderült: a belügyi tárca vásárolta meg. Más konkrétum viszont nem derült ki a program használatáról, az ülésen nem nevezték meg a megfigyelt személyeket. Kósa Lajos szerint a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzésekor keletkezett szerződéscsomagba, de végül erre nem került sor, ahogy a megfigyeltek személyiségi jogainak védelmében a keletkezett hírszerzési, elhárítási dokumentumokba sem lehetett betekinteni.
Kósa arról is beszélt, hogy a beszámoló szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Az adatok kiadásáról azt mondta, hogy csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt. A fideszes politikus szerint a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.
A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.
A DK-s Vadai Ágnes betekintési engedélyt akar kérni a nemzetbiztonsági bizottságtól a Pegasus-szoftver szerződésébe, illetve a program beszerzéséhez kapcsolódó belügyminisztériumi aktákba. Vadai beszámolója szerint a tárcavezető „nagyjából abba az irányba ment el a válaszadásban”, hogy ma Magyarországon foglalkozástól függetlenül bárkit megfigyelhetnek, ha úgy gondolják, hogy gyanús, „akár szervezett bűnözés, akár terrorizmus, akár titkosszolgálati tevékenység kapcsán”.
A beszerzés részleteiről több információ nem derült ki, csak hogy a belügyi tárca volt a vásárló. A Napi.hu korábban arról írt a Magyar Közlönyben megjelent határozatok alapján, hogy két Izraellel folytatott találkozó után is voltak olyan magyar költségvetési átcsoportosítások, amelyek akár forrást biztosíthattak a Pegasus szoftver megvásárlására.
2018 márciusában a kormány engedélyezte a folyó évi költségvetésben szereplő terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások alcím legfeljebb 1 884 179 607 forint összeggel történő túllépését. Valamint 2017. augusztus 29-én amegjelent "a terrorellenes intézkedések megvalósításához szükséges költségvetési többletforrások biztosításáról" szóló határozat. Ennek értelmében a terrorveszély megelőzéséhez és elhárításához kapcsolódó feladatok hatékony megvalósításához felhasználható keretet legfeljebb 86,76 milliárd forintra emelték.
napi.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
