Káncz Csaba, 2017. március 01., 08:31

 Az orosz védelmi minisztérium új, ezer fős információs hadműveleti egységet hozott létre. Az ukrán válság kapcsán már láthattuk az új típusú hibrid hadviselés megjelenését, amelyben integráltan kerülnek alkalmazásra a különböző aszimmetrikus és indirekt eszközök a célország politikai rendszerének manipulálása érdekében. Európa számára húsbavágó politikai kérdés, hogy a jelek szerint az áprilisi francia választások befolyásolása jelenleg az egyik fő moszkvai csapásirány.

 Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter február 22-én jelentette be a védelmi minisztérium újonnan felállított propaganda és kiberműveleti részlegének a létrejöttét. Sojgu elmondta a parlamenti képviselőknek, hogy „a propagandának intelligensnek, informatívnak és hatékonynak kell lennie.” Hozzátette, hogy az új részleg sokkal kompetensebb és erősebb lesz, mint annak idején a szovjet ellenpropaganda egység.”

De mi az a hibrid hadviselés?

A lépés újonnan megerősítheti Nyugat-Európa félelmeit a Moszkva-által szponzorált hamis hírekkel kapcsolatban. Az orosz kiber-védelmi Zecurion Analytics nevű cég szerint az új információs hadműveletekkel foglalkozó egység 1000 főt alkalmaz és évi 300 millió eurós költségvetés fölött rendelkezik. Ezzel Moszkva rendelkezik a világ ötödik legnagyobb költségvetésű katonai információs egységével.

Az ukrán válság kapcsán már láthattuk az új típusú hibrid hadviselés megjelenését, amelyben integráltan kerülnek alkalmazásra a különböző aszimmetrikus és indirekt eszközök a célország társadalmi rendjének és politikai rendszerének destabilizálása érdekében.

Nem véletlen, hogy a 2014-es walesi csúcson több intézkedés született a Moszkva által folytatott hibrid hadviselés elleni fellépés érdekében. Ezek közül kiemelhető, hogy a szövetség állam- és kormányfői a megváltozott biztonsági környezetre válaszul elfogadták a készenléti akciótervet (Readiness Action Plan – RAP), melynek keretében megerősítették a szövetség kollektív védelmi képességeit. Ez utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kollektív védelem hatálya alá eső cselekmények közé sorolták a kibertámadásokat.

A vezető francia jelölt sorozatos támadások célpontja
 

 Ami Európa számára már húsbavágó politikai kérdés, hogy minden jel szerint az áprilisi francia választások befolyásolása jelenleg az egyik fő moszkvai csapásirány. Egy friss felmérés (Odoxa) szerint a francia elnökválasztás második fordulóját ugyanis Emmanuel Macron 61:39 arányban nyerné meg Marine Le Pennel szemben. Márpedig Macron pártjának főnöke február 13-án kijelentette, hogy elnökjelöltjüket sorozatos támadások érik Moszkvából azzal a céllal, hogy csökkentsék előnyét a kimondottan oroszbarát és EU-ellenes ellenfelével szemben.

Eddig Nyugat-Európa felé hivatalosan a Kreml az angol nyelvű Russia Today (RT) hírcsatornát és a többnyelvű Sputnik International oldalt működtette. Viszont napokon belül megindul az RT francia nyelvű adása is, egybehangolva a francia választási kampánnyal. A független Echo nevű moszkvai rádióadó szerint az RT plusz 20 millió eurós támogatást kapott a pénzügyminisztériumtól, hogy végrehajtsa a francia nyelvű expanziót.

A francia politika félszemmel a németeket figyeli, hiszen ott már 2015-ben, a menekültválság csúcspontján, az orosz TV-k kirobbantottak egy botrányt egy 13 éves orosz etnikumú német kislány arab kinézetű férfiak általi megerőszakolásáról. A német média viszont kiderítette, hogy ez egy fabrikált történet volt. Moszkva ahelyett, hogy elismerte volna a hibát, kiadott egy közleményt Lavrov külügyminiszter részéről, amely szerint a német média megpróbálta titokban tartani a történetet.

Káncz Csaba jegyzete