Ma 30 éve, hogy a Cser­no­bil mel­letti Lenin atom­erő 4-es re­ak­to­rát rob­ba­ná­sok so­ro­zata rázta meg. Bár a sé­rült erő­mű­vet szar­ko­fág mögé rej­tet­ték, újabb ka­taszt­ró­fát je­lez­nek a tu­dó­sok.

Bár a sérült csernobili reaktor fölé gigantikus beton szarkofágot építettek, hogy többé-kevésbe odabent tartsák a veszélyes sugarakat, a baj nem szűnt meg. Újabb csernobili veszélyforrásra bukkantak a tudósok:

 radioaktív cunami fenyegeti az ukrán fővárost.

 Kijevtől nem messze, a Dnyeper folyó mentén egy hatalmas víztározó található - ez a terület már a 110 kilométer hosszú evakuált csernobili zónához tartozik. Tudósok megfigyelték, hogy a tó tiltott zónába eső részein található iszap rendkívül radioaktív. Több helyen az egészségügyi határérték ötszörösét is mérték. A mesterséges tavat óriási zsiliprendszerrel szabályozzák. Ezek a gátak azonban öregek, és a szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy feladják a szolgálatot a közeljövőben. Ha a támfalak átszakadnak, akkor az erős sodrás következtében felkavarodó radioaktív iszap is belezúdul a Dnyeper folyóba.

 Ezt a katasztrófát egyébként már egy kisebb földrengés is előidézhetné és nagyjából ezer évre eltüntetné az életet a vízből, de lakhatatlanná tenné a víztározótól délre található folyószakasz környékét is. A gátszakadás nyomán elképesztő erővel zúdulna ki a víz az elkerített részekből, az áramlás magával ragadná a radioaktív iszapot. Ez a fertőzött víztömeg végigvonulna a teljes folyószakaszon, legelőször Kijev válna a radioaktív cunami áldozatává.

(Euronews)