A Brexit után a katalán krízis egy újabb kihívás az európai integrációnak. Az angol konzervatívok szerint a válság csupán újabb bizonyítéka a kontinentális politikai visszamaradottságnak. Bukarest nacionalistái szerint a kurdisztáni népszavazás és a katalán autonómiatörekvések is Románia ellen dolgoznak, hiszen azok sikere esetén vérszemet kaphatnak a romániai magyarok.

 A 2008-as pénzügyi válság megrendítette a globalizmus második világháború után felépített és konszolidált intézményrendszerét. A politikai ellentétek az új viszonyok közepette ideológiai helyett törzsi keretekbe helyeződnek át, a jobb/bal ellentéteket felváltja a nemzeti/globalista ellentétpár. De ahogy az Jugoszlávia és a Habsburg Monarchia esetében is bebizonyosodott, a nacionalizmus és a törzsi elkötelezettség tüzét felloban(t)ásuk után már nehéz kioltani, ez pedig multi-etnikus társadalmak esetében akár végzetesnek is bizonyulhatnak.

Kompon jönnek a rohamrendőrök

Európa most azzal szembesül, hogy a Brexit után egy újabb, a katalán válság kérdőjelezheti meg az európai integráció több évtized alatt kiizzadt és felépítette struktúráját. Márpedig egyes spanyol jelentések szerint ma a madridi kormányzat hivatalosan is elindítja a spanyol alkotmány 155. cikkelyének aktiválását és ezzel felfüggeszti Katalónia önrendelkezését, „amíg el nem tűnik a Katalán autonóm közösség általános érdekét sértő kockázatos helyzet” (sic).

 A spanyol rendőrség szerdán már katalán kormányhivatalokat kutatott át és vett zár alá, valamint 14 hivatalnokot és üzletembert vett őrizetbe, hogy megakadályozza az október 1-re tervezett függetlenségi népszavazást. A katalán elnök, Carles Puigdemont szerint ez egy totalitáriánus és antidemokratikus lépés, mellyel lényegében szükségállapotot vezettek be a tartományban. A helyzet további elmérgesedésére utal, hogy Madrid titokban kompokat bérelt, hogy azokat a barcelonai öbölben horgonyozza le és a népszavazásig akár 16 ezer rohamrendőrt szállásoljon el rajtuk.

Az európai intézmények vezetői azonnal Madrid oldalára álltak. Tajani, az Európai Parlament elnöke és Juncker, a Bizottság elnöke deklarálták, hogy a tagállamok törvényeit és alkotmányát tiszteletben kell tartani. Ha Katalónia függetlenné válna, akkor Brüsszel nem tekintené EU-s tagállamnak és az eurót is csak olyan korlátozott módon használhatják, mint Koszovóban.

London és Bukarest, két külön világ

Az angol konzervatívok ezt a kontinentális politikai visszamaradottságot elképesztőnek tartják. Daniel Hannon országgyűlési képviselő szerint David Cameron korábbi miniszterelnök is kivezényelhette volna a hadsereget a skót önállósodás megakadályozására. De akkor a skótok leigázott vazallusnak érezték volna magukat és az Egyesült Királyság óhatatlanul szétesett volna.

Mennyivel másabb a helyzet megítélése az Unió keleti végein! Az Adevarul napilap szerint a kurdisztáni népszavazás és a katalán autonómiatörekvések is Románia ellen dolgoznak, hiszen azok sikere esetén vérszemet kaphatnak a romániai magyarok. „Az ősz feszültebbnek ígérkezik, mint ahogy azt el tudnánk képzelni, a létünkben megrázkódtatást okozni készülő események pedig valamivel közelebb vannak, és csak látszólag kevésbé rémületesek, mint az észak-koreai nukleáris válság” – fogalmazza meg félelmeit a szerző, aki szerint Romániát közvetlenül érinti Katalónia elszakadása, mert a nyugati szomszéd, vagyis Magyarország „dicsőséges múltjának démonaival szembesül, amely a magyar etnikumú régiókban létező irredenta tendenciákat táplálja. (…) Nem Budapest lesz az egyetlen, mely kihasználja Katalónia mérgező precedensét, és nem csupán Romániával szemben, de minden bizonnyal az első lesz” – figyelmeztet Diana Rusu.

Bukarest paranoiáját minden bizonnyal nem fogja enyhíteni a magyar kormányszóvivő kijelentése, miszerint Magyarország „tiszteletben tartja a nép akaratát”, ha Katalóniában megtartják az október elsejei függetlenségi népszavazást. A kérdés a spanyol és a katalán nép belügye, és nekik kell dönteniük, nekünk mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk a népakaratot, ezt nevezik demokráciának”.

Káncz Csaba jegyzete