Erdős területek mellett korábban is előfordult, hogy egy-egy vadállat lakott területre tévedt, az utóbbi néhány évben azonban a vadak, különösen a vaddisznók, mindennapos látogatókká váltak a budai kerületekben. Miközben az önkormányzatok riasztással és csapdázással próbálják távol tartani a hívatlan vendégeket, a lakosok egy része eteti őket, a riasztórendszereket és a csapdákat pedig megrongálják.
   Hatalmas felzúdulást váltott ki, amikor néhány évvel ezelőtt a Szilágyi Erzsébet fasoron a villamosvágány melletti árokban rekedt vaddisznócsaládot az utasok szeme láttára lőttek ki vadászok. Hasonló eset játszódott le nemrég, amikor a Kossuth téri metróaluljáróban az egyik szerelvény vezetőfülkéje alá szorult egy 60 kilogrammos vaddisznó. Az ütközést túlélte, végül vele is egy vadász végzett. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője még az első eset kapcsán mondta el a Budai Hangnak, hogy ilyen helyzetekben, mivel a vaddisznó veszélyes állat, ráadásul forgalmas helyen balesetet okozhat, bármilyen kegyetlennek tűnik is, szinte sosincs más megoldás, mint a kilövés.

Helló, urbánus röfik!
   Bár sokan gondolják, hogy a vaddisznók az utóbbi években elszaporodtak, valójában az afrikaisertéspestis-járvány (ASP) 2018-as megjelenése óta csökken a számuk. Annak, hogy egyre gyakrabban látni őket lakott területen, több oka is van. Egyrészt az erdők, zöldterületek beépítésével csökkent a természetes életterük, másrészt a száraz idő miatt egyre kevesebb táplálékot és vizet találnak az élőhelyükön, miközben a városban a szabadon hagyott zöldhulladéknak, a teli kukáknak köszönhetően terülj, terülj asztalkám várja őket.
   Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője lapunknak elmondja, a gödöllői egyetemmel végzett közös kutatásukból – melynek során belterületen befogott vaddisznókat nyomkövetőkkel láttak el – kiderült, hogy a városi vaddisznók nem az erdőkből járnak át lakott területre, hanem a belterületen élnek, gyakorlatilag ki sem mozdulnak onnan. – Az egyetem kutatásai alapján az is bebizonyosodott, hogy a városi vaddisznó genetikailag is elkülönül a szabadon élő populációtól. A stressztűrésért felelős gén változott meg, ez az oka annak, hogy a lakott területeken élő állatok sokkal kevésbé félnek az embertől, valamint a városi fény- és zajhatásoktól – fogalmaz.
   Nehezíti a helyzetet, hogy Magyarországon 2018 óta tombol az ASP-járvány. A betegség az állatok testváladékával terjed, és tömeges elhullást okozhat. Míg Magyarországon korábban csak vaddisznókban fordult elő igazoltan, idén júniusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a házisertés-állományban is kimutatták az ASP-vírus jelenlétét. Azóta pedig Somogy és Baranya megyei állományokban is jelezték a fertőzés felbukkanását. Mindezek ismeretében igencsak fontos kérdés, hogy vajon a települések belterületén élő vadak kezeléséért ki felel. Mészáros Péter kiemeli, hogy míg korábban egy joghézag következtében nem volt olyan szerv, amely felügyelhette volna a vadállományt (a külterületeken az ún. vadászatra jogosult társaság végzi a vadgazdálkodást), 2025 végén megváltozott az erre vonatkozó törvény, azóta a lakott területeken megjelenő vadak kezelése a helyileg illetékes polgármester feladata. (A belterületen talált elhullott vagy rendellenes viselkedő vaddisznót a Nébihnek kell bejelenteni, közbiztonsági probléma esetén a rendőrség az illetékes.)

Több száz méterről kiszagolják
Óbuda-Békásmegyeren az elmúlt másfél évben ugrásszerűen megnőtt a lakott területen kóricáló vaddisznók száma. Az élelem után kutató állatok rendszeresen látogatják a kerteket, de jártak már lakótelepeken is, többször keveredtek konfliktusba kutyákkal. Az önkormányzat már a 2026. évi költségvetésbe is további 15 millió forintot különített el a vaddisznók elleni védelemre. Ennek egyik lépéseként a Malacvédő Alapítvánnyal közreműködve, elsőként az országban szagriasztó rendszert építettek ki az állatok távoltartására. Szamosfalvi Zsófia, a Malacvédő Alapítvány alapítója elmondja, a szagriasztás nemzetközileg elismert, zöldszemléletű, lakos- és állatbarát módszer. A mintarendszert a kerület határain, a kiscelli, a mocsárosdűlői és az ezüsthegyi részeken, 5 kilométeres szakaszon alakították ki a nyár elején. Azóta az alapítvány munkatársai azt tapasztalják, hogy a közelben, a lakosok által a vaddisznók számára kihelyezett zöldséghalmok érintetlenül maradnak. Sajnos Ezüsthegyen a riasztók nagy részét megrongálták, illetve ellopták, feltehetően éppen azok a személyek, akik rendszeresen ételmaradékot hordanak oda a vadaknak. – Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a vadállatok etetésével embert, állatot egyaránt veszélybe sodornak. A vaddisznók nagyon gyorsan odaszoknak, ahol enni kapnak, márpedig lakott területen nincsenek jó helyen: riadalmat kelthetnek, kutyákkal kerülhetnek összetűzésbe, közlekedési balesetet okozhatnak – figyelmeztet Szamosfalvi Zsófia. Persze nem feltétlenül kell őket etetni ahhoz, hogy a sűrűn lakott területekre járjanak.
A vaddisznók akár több száz méterről megérzik az élelem szagát, elég, ha lefedetlenül hagyjuk a kertben a komposztot, a zöldhulladékot, a kutya-, a macska-, a madáreledelt, vagy nem szedjük össze a lehullott gyümölcsöt, nem zárjuk a kukát. A kerttulajdonosok éppen ezért jól teszik, ha erős, legalább másfél méter magas kerítést alakítanak ki, amelyet a vadak nem tudnak aláásni. Szamosfalvi Zsófi a szerint, bár sokan hiszik, hogy a vaddisznó támadó állat, valójában, ha nem érzi magát sarokba szorítva, vagy azt, hogy a kicsinyei veszélyben vannak, akkor békés természetű. Találkozás esetén, érdemes minél nagyobb távolságot tartani tőlük, a kismalacoktól pláne, még akkor is, ha nem látszik a koca, mert valószínűleg ott van a közelben. A kutyákat pedig mindenképpen tartsuk pórázon olyan területen, ahol felbukkanhatnak a vaddisznók.
A szakember szerint a vadak távoltartása szempontjából elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása és a velük való együttműködés is. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Malacvédő Alapítvánnyal közösen októberben több helyszínen is tartott lakossági fórumsorozatot a témában, ahol ingyenes kukafedél leszorítókat is osztottak. A kerület jóvoltából jött létre az országosan elérhető varosivaddisznok.hu weboldal is, amelyet az alapítvány tölt fel tájékoztató tartalmakkal.

Ki drónnal száll fölébe
   A XII. kerületben korábban is előfordult, hogy egy-egy vaddisznó lakott területre tévedt a környező erdőkből, az elmúlt néhány évben azonban Kútvölgytől a Városmajorig számos helyen észleltek már vadakat a lakosok. A világhálón pár hónapja közzétett videón az látható, hogy a Mindszenty tér környékén vágtat át az úttesten fényes nappal egy vaddisznócsalád. A Vaddisznók a Hegyvidéken és környékén Facebook-csoportba is került ki olyan videó, amelyen egy példány éppen a felborított kuka tartalmában turkál valamelyik hegyvidéki utcán.
   Fekete Orsolya, a kerület környezetvédelmi bizottsági elnöke lapunknak elmondja, a Hegyvidéki Önkormányzat jelenleg élve fogó berendezésekkel védekezik a vaddisznódömping ellen. A távirányítással működő ketrecek egy részét folyamatosan költöztetik: olyan helyekre, ahol az észlelések alapján az állatok vonulási útvonalai találhatók. Egy évvel ezelőtt kezdték kihelyezni a csapdákat, márciusra kilenc ketreccel már 106 egyedet fogtak be, jelenleg pedig 193-nál tartanak. – Míg korábban a törvények lehetővé tették a befogott állatok elszállítását, például vadaskertekbe, az afrikai sertéspestis megjelenése óta ez nem lehetséges – mondja Fekete Orsolya. Jelenleg a kerületben a csapdával befogott állatokat túlaltatják. Míg a lakosság egy része üdvözölte a módszert, mások nemtetszésüket fejezték ki. Olyannyira, hogy egyes ketreceket meg is rongáltak, tavasszal pedig – ahogy egy vadkamera is felvette – az egyik éjszaka két ember tíz vaddisznót engedett szabadon az önkormányzat erdei vaddisznó-befogó ketrecéből.
   Fekete Orsolya szerint a kerület adottságai miatt a vadak jelenléte nem szokatlan a környéken lakott területen sem, a cél nem a vaddisznók kipusztítása, hanem az, hogy a lakosok biztonságban érezzék magukat. A csapdázás módszere a visszajelzések alapján eredményes. Április–május óta kevesebb lakossági jelzés érkezik, és a vaddisznóészlelések jelzésére kifejlesztett vaddiszno.info térképoldalon is csökkent a jelzett észlelések száma. Nehezíti a helyzetet, hogy a lakosok közül sokan – a tiltás ellenére – etetik a vaddisznókat.
   A jövőre vonatkozóan az önkormányzat 23 millió forintos keretet fogadott el, amelyből vadbiztos kerítések kialakítására pályázhatnak majd a lakosok, valamint fény- és szagriasztók beszerzését is tervezik a lakosság számára. Novemberben pedig drónok segítségével fogják felmérni a kerületi vaddisznóállományt.
   A terjeszkedő vaddisznó-populációk Európa-, sőt világszerte problémát jelentenek. Franciaországban a tavalyi vadászati idényben rekordmennyiségű, 800 ezernél is több egyedet ejtettek el a vadászok, mégis folyamatosan nő a számuk. Olaszországban, főleg Róma és Genova külvárosi utcáin mindennapossá vált a kukákat borogató kondák látványa. Portugáliában újabban a strandokon, a napozók csomagjait feltúrva kutatnak élelemért a vaddisznók. A nemkívánatos állatoktól sokféle módon igyekeznek megszabadulni az államok. Dánia 70 kilométer hosszú acélkerítés-rendszerrel próbálja távol tartani őket, Nagy-Britanniában fogamzásgátlással kísérleteznek, Ausztráliában szelektív mérgezéssel szabadulnak meg tőlük. Hogy melyik a leghatékonyabb módszer, azt egyelőre nem tudni, azonban Mészáros Péter elmondása szerint a tapasztalat azt mutatja, a vadak távoltartása csakis a lakosság közreműködésével lehetséges. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek ne etessék a vadakat, zárják a zöldhulladékot és a kukát, alakítsanak ki vadbiztos kerítéseket és számolják fel az elhagyatott kertekben a vaddisznók kedvenc búvóhelyének számító bozótos területeket.

Forrás: Magyar Hang / Lázár Fruzsina / Szélmalomharc a budai vaddisznókkal | Magyar Hang