Föld és Menny Urának földjén ükmorajú seregtorkok
verbuválnak vezérképet igazsorsú gongtónusok.
Titkos születések szívszüggyel küldenek haza ellentétes irányon,
árnyék és Nap harca sorsgyermekeket nemzett halandón túli áron.
 
Kacsos billentyűk sereghajtása hasít ellenszelet,
vakmerő  berber és fehértigris nyomokon  szór sós ércseppeket.       
Nem mér kor becsületére hágó alant pribéközön tömeget,
tarolása alku nélkül dönt császártiszteket.
 
Cserben áztatott  birodalmának savát csapja szerte
Embert lép át,halált veri szíve magas sarjúbecse.
Lengő asszonyi alázatok moáréit szerelme felszeli.
Be nem csapott világa hazudtoló rabtaktusát  perzseli.
 
Egyenként űzik gúny trancsát övön aluli, élősdi, férges barbár nyílhegyek.
Kiragadnák egymás kebelébe átszippantott kiszakadó szivüket.
Kaszab röptető kétségét nyelő erejével a bosszú fonákján túl lepve
tűntetik el egyenként a nemlétből eredvén félelem kísértetüket.
 
Döbbenettel zárolja az emlékezet, mit a hűség vér folyamának tarthatott.
Földön és Mennyben old lakatot,a félemem ősi bűnétől soha el nem alhatott.
Körforgó érvényében jégben és kamifelhőkben tart ki acélos karbonátív.
Mindenható bátorság anyagban maradt vallomása a szamurájszív.
 
                                Ferenczi Zsuzsánna